Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-02 / 5. szám
71 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 72 Egy építőmester azt mondja, bogy ha az iskolákat és tanít ólakásokat nem egy (emeletes) épületben kellene elhelyezni, hanem külön épületekben: akkor az építkezés kevesebbe kerülne. Nevezetesen olyan iskolát, a melynek széle hossza 10 mtr lenne, a folyosóval együtt, alatta pedig pince lenne, fölépíthetne 3500 írtból, tehát hármat 10500 írtból. Tanítói lakást pedig átlag 2000 írtból; hármat 6000 írtból. Különbség már most az I. és a II. helyen való elbelvezkedéssel iáró kiadások közt = 85300 61075 24225 Még szaporítaná a különbséget a külső kert egy része bérbeadásából származó évi jövedelemnek megfelelő tőke. Vegyük ezt az árendát 120 írtra. Ez 6%kal 2000 írt tökének felel meg. A teljes különbség kerekszámban tehát 26000Jet, Vagyis ennyivel lenne olcsóbb az Ajkay-telken való elhelyezkedés. Ez pedig igen szép összeg. Az olcsóbbságban mutatkozó e jelentékeny kü' lönbségen kívül még más igen nagy ős igen figyelemre méltó különbségek is mutatkoznak. Nevezetesen : a) Az új templom az utcánál nem alacsonyabban, de magasabban az utcaszélen állna. Ez a hely u. i. vízválasztó pont; némelyek szerint épp oly magas, mint a jőtér. b) Uj lenne mindén: toldott-foldott semmi se. A kor követelményeinek megfelelően, tetszés szerint építhetnénk mindent. c) Épületeink 768 □ öl helyett, 1139 □ öl téren tehát másfél akkora területen helyeztetnének el. d) Olyan szép és nagy kertünk lenne a Tapolcán túl, a milyen szinte ritkaság. Ebből kerülne elegendő nagy játszó- és tornatér az iskolás gyermekeknek; kerülne faiskola, a hol a fanemesitést és gondozást kötelességszerüen megtanulhatnák gyermekeink. Es igy e tekintetben se állanánk hátrább a falusi iskoláknál. Ez ellen a terv ellen némelyek azt hozzák fel,, hogy a templom többé nem a központon lenne. Pápán azonban a központ fogalma jelentékenyen megváltozott az utóbbi 10 év alatt, amennyiben a színháztér éppen olyan központtá lett, mint a főtér. Ezt a változást igen nevezetes körülmények hozták látre; nevezetesen a főiskola az ó-collégiumot teljesen elhagyva, a régi Fehértó és a női kórház telkén helyezkedett el; az állami 'polgári leányiskolát a Barátok-utcájából kitelepítették a Jókaiutcának csaknem a végére; az állami tanítóképző meg még ennél is sokkal kijebb, ez utca végén épült fel. Ezek folytán a Jókai-utca m°gszünt közönséges külső utca lenni, hanem méltó folytatása a főutcának. A nagy, felsőbb fokú intézetek mind ezen helyezkedtek el, jó levegőt, tágas tért keresve. Ugyanez utcán s az Ajkayházon túl van az a telek, a melyen a város, a törvényszéki palotát fölépittetné, ha törvényszéket kaphatna. A főtért tehát kárpótolná a színháztér és a főiskola közvetlen közelsége. Felhozzák*még, hogy igy a templom a felsővárosiaktól távol lenne. Igaz, hogy távolabb lenne, mint most van ; de ugyan mennyivel ? Öt percnyi távolsággal ! S ezt aszfalt-járdán kellene megtenni ! Azt az ellenvetést, hogy a Tapolea-parton nem lehetne iskolákat építeni, én megdöntöttnek látom egyházkerületünknek egy régebbi határozata által. Nevezetesen, mikor az új főgymnásium építéséről volt szó, az egyházkerület, mindenesetre a tanári kar és a főiskolai igazgató-tanács javaslatára elhatározta, hogy az új főgymnasiumot a mostani felsőbb leányiskola telkén, a Tapolea-parton építteti fel. E tervet a vallás- és közoktatásügyi minister is elfogadta. A ministórium pedig jól megszokta vizsgálni a helyet, s itt joga is volt hozzá, mert az építkezésre 80000 irtot adott. Ezt csak annak igazolására lmzom fel, hogy a Tapolca parton nem csak nagy malmokat és apróbb házakat lehet építeni, de egy ilyen nagy intézetet is elhelyezhetőnek tartott olyan kiválóan értelmes, körültekintő testület, mint a milyen a főiskola tanári kara, az egyházkerületi közgyűlés és a közoktatásügyi ministerium. Hogy mégis nem ott, hanem a mostani helyén épült fel a főgymnásium, ezt csak helyeselni lehet. De megvallom, hogy én se tartom ideálisnak az Ajkaytelken való elhelyezkedést, a minél szeblyés a pápai ref. gyülekezet központi helyzetéhez méltóbb ne volna. Csupán az I. sz. a. ismertetett tervnél tartom határozottan jobbnak és — mint a számitás mutatja — jelentékenyen olcsóbbnak. Azért hát, ha csak e kettő között lehetne és kellene választanunk, a magam részéről a II. sz. alatti tervhez ragaszkodnám. Mert ezzel szemben az első mellett semmi mást nem lehet felhozni, mint csupáu azt, hogy önérzetünknek talán hízeleghetne, hogy a főtér közelében, két r. katholikus templom között állana a templomunk. Ez azonban én előttem olyan hiúság csupán, a mit igen könnyen legyőz a hasznosság és a célszerűség követelménye. Hanem hát van a II. sz. tervnél még jobb is, a mi már egészen ideális és még se kerülne sokkal többe, mint az I. sz. terv. E terv szerint III. az Ajkay-telken csak az iskolák, a tanitólakások és a paplakás helyeztetnének el; a templom pedig a színháztéren, a színház helyén. E tervre vonatkozólag 1902. jan. 4. a következő indítványt terjesztettem presbyteriumunk elé : Indítvány. Alólirott tisztelettel indítványozom, miszerint egyházközségünk eszközölje ki Pápa városánál, hogy a színházat mi, kissé megnagyobbítva és megemelve, áthelyezhessük az ó-collégium egész telkére; a színház téren pedig templomot építhessünk magunknak. Indítványozom továbbá, hogy vegye meg egyházközségünk az Ajkay- telket népiskoláink, pap- és tanitólakásainknak ott elhelyezése céljából. Midőn ezeket inditványozom, hiszem egy részről, hogy a főiskola a néhány évvel ezelőtt már áruba bocsátott ó-collégiumot gyülekezetünknek az akkori árért, 18000 írtért, szives lessz eladni; másrészről hiszem,
