Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-02 / 5. szám
78 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 74 hogy gyülekezetünk pár év alatt birtokába juthat a szükséges összegnek. Valamint — illetékes helyekről nyert biztatás folytán — hiszem azt is, hogy a város közönsége a színház jelzett áthelyezésébe szívesen beleegyezik. A város beleegyezése remélhető azért, mert a terveszett áthelyezéssel a színháztér szépségében sokat nyerne. Nevezetesen: az eredetileg is kicsiny és alacsony színházat a főiskola impozáns épülete ugyszólva egészen agyonnyomta; viszont a főiskolát bizonyos mértékben mégis akadályozza a kellő érvényesülésben ez az előtte álló s oda nem illő épület. Ha a színházat innen átvisszük: akkor a díszes új templomot a tér hátulsó felében fogjuk felépíteni ; igy se a templom nem nyomja a főiskolát, se a főiskola a templomot . . . Az ó-collegiumnak két utcára nyúló telke pedig oly nagy, hogy ha oda a színházat megnagyobbítva építjük is fel, akkor is üresen fog maradni több mint 2/3-d része. Ez a zsúfolt városrész is kap tehát egy kis szabad teret; egy kis levegőt. Ezek határozott, kétségbe nem vonható előnyök a város szépészeti és közegészségi érdekei szempontjából. Aztán az áthelyezéssel a színház a város kellő közepére jut. A mi magunkat illet, pápaiak és az egész egyházkerület kivétel nélkül azt óhajtjuk első sói ban, hogy templomunk a színháztéren épüljön föl. Az is áll, hogy iskoláinknak alkalmasabb helyet nem igen lehet találni az Ajkay-teleknél, a melyen a pap- és tanitó-lakások is könnyen elhelyezhetők. Ez indítványaim elfogadásával egyházközségünk megállapítja a biztos irányt, melyben tétovázás nélkül haladhat: véget vet annak a bizonytalanságnak, a mely ha nem is bénítja meg teljesen, de mindenesetre lohasztja az építkezéshez szükséges pénz előteremtésére való törekvésünket. Sőt remélhető, hogy nagy lökést ad az ide irányuló buzgóságnak, itt a mi gyülekezetünkben ép úgy, mint kinn az egész egyházkerületben. Az építkezést természetesen csak akkor rendelné el a gyülekezet, a mikor körülményei megengedik. Most csak azt állapítaná meg, hogy mit akar ? ! S egyúttal megtudná, hogy a város csakugyan megengedné-e, hogy templomunkat a színháztérre építsük. Azonban, hogy a városnál kérésünkkel előállhassunk, készen kell lennünk a felelettel arra a kérdésre : hát a színház hová menne? Erre nézve hát positiv javaslatot kell tennünk. Ismét, ha a convent elé akarunk menni segélyt kérni, ott is be kell mutatnunk az építési tervet és költségvetést. Minden ok a mellett szól hát, hogy mielébb meg kell állapodnunk abban, hogy mit akarunk. Viszont nekem, mikor a presbyterium, Illetőleg a közgyűlés elé állok indítványaimmal, megközelítőleg feleletet kell adnom arra a kérdésre : mibe kerülne ez és miből vélem fedezhetni a kiadást. Nekem tehát lehető részletes tervezetet és számítást kellett végeznem. Nem állítom, hogy csalhatatlan vagyok ; de hiszem, hogy közel járok a valósághoz. Nos próbáljuk meg megállapítani, hogy mibe kerülne ez az elhelyezkedés és mi lenne rá a felelet ? A részletes számitás helyett csak a főtételeket közlöm. A szükségletet 96 ezer forintban állapítottam meg. S e szükségletet pár év alatt előteremthetőnek vélem és pedig úgy, hogy 11 ezer forint alapítványi tőkét érintetlenül kívánok hagyni. Január 13-án egy szükebb körű bizottságban a pessimisták is megengedték, hogy pár év alatt, a 11 ezer frt alapítványi tőkén kívül, lehet 70 ezer forint e célra fordítható vagyonunk. Ugyané napon s e bizottságnak már bemutathattam Török János mérnök ur „Tájékoztató költségelőirányzatát,“ a mely szerint a színháznak az ó-collegium telkére áthelyezése, az iskolák, tanitólakások és paplakásnak az Ajkay-telekre elhelyezése, a templomnak a színház terén fölépítése összesen 271203 koronába kerülne. E szerint kettőnk között a szükséglet megállapításában 271*203 kor. 192*000 „ 79-208 korona a különbség. E különbségből a templomra esik 40 ezer korona. Török mérnök ur u. i. 120 ezer koronára tette ennek költségét, én pedig 80 ezerre. Ez ár megállapításánál én abból indultam ki, hogy a gyönki ág. evangélikusok 37 mtr hosszú, góth stylii templomát, mit Gyurátz püspök ur igen dicsért előttem, szószékkel, 2 haranggal és új orgonával 31700 írtért építette Tatárka Antal budapesti építészmérnök. A brassói, igen díszes külsejű templom, melynek képe a Prot. Arvahází Naptárban látható, s melynek tervét Alpár Ignác, egyik legjobb hirü műépítészünk csinálta, a padokon és orgonán kívül 35 ezer írtba került. A győriek, némi módosítással, a brassói templom tervét fogadták el, és előirányoztak 30 ezer forintot. Ez alapon most is hiszem, hogy 40 ezer fortból nagy és díszes templomot építhetünk. A színház áthelgezésécel járó költségre nézve peoig Török mérnök ur számítása és az enyim között a külömbség 23815 korona. E különbség onnan van, hogy az én tervezetem bemutatásánál maga a mérnök ur is, de mások is, sőt az építőmester is, a ki a főiskolánál az építkezéseket az utóbbi években teljesítette, az áthelyezés költségeire 20 ezer koronát elégségesnek véltek ; most pedig a mérnök ur igy számit : „a mostani színház minden felszerelésével együtt 60750 koronába kerülhetett. Tekintve, hogy ennek belső felszerelését, tetőzetének jó részét lehet használni és az ó collegium lebontásából elég épitő-anyag nyeretik, sőt ebből még marad is, a színház áthelyezése az épitési költség 50°/0-át véve, lessz a bontási és felállitási kültség öszszesen 30375 kor.“ Jelentékeny különbséget tesz még számításunk között az is, hogy a mérnök ur egy koronát se számit javunkra annak a mondhatni rengeteg kő és téglaanyagnak, aztán cserépzsindelynek és épületfának értékéből, a mi az ó collégium kétemeletes és egyemeletes szárnyának, a nyomda épületnek és két kisebb lakóháznak részeiből kijő. Én és velem együtt mások is sokan úgy vélik, hogy az ó collégiumból annyi kő és tégla kijő, hogy a templom abból magából felépíthető, 5*
