Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-27 / 30. szám
527 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP. 528 részt vett az országos ref. tanáregyesület megalakításában, három tagja pedig — classica-philologia, történet és földrajz tanárok — olaszországi tanulmányúton volt, melynek tapasztalatait tanításukban eredményesen fogják felhasználhatni. A theologia akadémiáról szóló rész az eddig szokásos rovatokon kívül részletes tanórarandet és a hallgatókról szóló statisztikai táblákat tartalmaz. A hallgatók száma 42 volt, ebből 19 első éves, mig tavaly az összes hallgatók száma 27 volt. Ha a hallgatók száma továbbra is igy gyarapszik, rövid pár év alatt nem fog panasz hallatszani káplán hiány miatt s az akadémia nem lesz kénytelen IV., sőt III. éves hallgatói közül egyet sem káplán! szolgálatra kibocsátani. Érdekesnek tartjuk a felemlitésre, hogy a 41 hallgató közt 18 veszprémmegyei volt, mig az oly népes somogyi egyházmegyéből csak 2 hallgatója volt az akadémiának. A íőgymnasium 9 osztályába (az V. volt parallel, mig jövőre az I. V. és VI. lessz párhuzamos) öszszesen 524 növendék iratkozott he, kik közül 5U7 tett vizsgálatot. Ez 507 tanuló közül 270, tehát több mint a fele református volt, anyanyelvre nézve pedig mind magyar. A rendes és rendkívüli tárgyak részletes tananyag-kimutatása után a növendékek osztályzata következik. Érettségit idén csak 26 tanuló tett, kik közül egy sem megy orvosi, kereskedelmi vagy ipari pályára. Sajnos jele az időknek ! A főiskolai gyűjtemények között legnagyobb mértékben gyarapodott természetesen a főiskolai könyvtár, melynek gyarapodását különben idén dr. Antal Géza lOOÜ koronányi adománya is nagymértékben elősegítette. Összesen 605 kötettel lett gazdagabb ez évben könyvtárunk. A négy részre osztott ifjúsági könyvtár 200 kötettel gyarapodott. A természettani, természetrajzi szertár gyarapodása a rendes keretben mozog, mig a philologiai múzeumba, melynek dotálása eddig igen szegényes volt, ez idén mégis 292 korona értékű kép, öntvény stb. került. A szemléltető oktatás intenzív fejlesztése érdekében kívánatosnak tartjuk, hogy e célra még az ideinél is többet áldozzon a fenntartó testület. Az ifjúság egészségügye a lefolyt tanévben igen kedvező volt, amiben kétségtelenül része van annak is, hogy diáklakásokat — előleges szemle után — az igazgatóság engedélyez s a szállások tanári felügyelet alatt állnak. Az ifjúsági egyesületek —tbeol. önképzőkör, képzőtársulat, gyorsírókor működése a régi mederben folyt. A segítő egyesület 125 tanulót látott el tankönyvvel, a köztartás áldásában 3i8 főiskolai tanuló részesült. A főgymnasiumban egész- és fél tandíjmentes volt 141 növendék. Ösztöndíjat és családi alapítvány kamatát kapta 119 főiskolai növendék. A jövő iskolai évre vonatkozó értesítés zárja be a tartalmas Értesítőt, melyet dr. Antal Géza theol. akadémiai és Faragó János főgymnasiumi igazgatók nagy gonddal és jeles szaktudással állítottak össze. — Öl* — Márczet. Székfoglaló értekezés. — Király Gizella. — Nehéz szerep jutott osztályrészemül ma, mikor a barsi református tanítótestületnél, mint első nőtanitó, kell székfoglaló értekezésemet megtartanom. Nehéz kétszeresen is. Első alkalommal ülök a felolvasó asztal mellett s érzem, hogy mélyentisztelt hallgatóim elé csak a kezdő tökéletlen munkáját állíthatom. De nemcsak magamban van az ok, a miért jelen feladatomat nehéznek vallom. Első nötanitó tart székfoglalót ezen egyházmegyében s az általános emberi természetből következtetve gondolom, hogy ebből a szempontból is a kezdet nehézségeivel állok szemben. S hogy gyengeségem tudatában e kétszeresen nehéz feladatra mégis örömmel vállalkoztam, annak oka mélyontisztelt hallgatóimba vetett azm reménység, hogy mindnyájan ismerve a kezdet nehézségeit, jóakarattal hallgatnak végig nem pedig a kritikus szigorú pedantériájával. S midőn a barsi ev. ref. egyházmegye nőtanitói nevében a tisztelt gyűlést szivemből üdvözlöm, ime hozzákezdek tételem fejtegetéséhez, hogy megállhatja-e helyét a nő az iskolában ? Ha végig lapozzuk az emberiség történelmét s a képzelőtehetség, a gondolkozó lélek elővarázsolja a letűnt századokat, bizonyos jóleső melegség fogja el szivünket, látva, hogy miként halad az emberiség lépésről lépésre, fokról-fokra azon fényes csillag felé, melynek elérését a Teremtő isteni keze célul tűzte létele elé. Az a fényes csillag, a melyhez vezető lépcső minden fokát egy letűnt korszak épité : az emberi tökóletesülés eszméje ! A teléje való törekvés ösztönét a természet oltotta az emberi lélekbe s minél közelebb jutunk hozzá, annál nagyobb, annál helyesebb a vágy, hogy egészen elérhessük. Jelen korszakunkat kiválóan jellemzi az a lázas sietség, melylyel e föuséges eszme után tör. S valóban széditőeu nagyot is emelkedett az emberiség egy század lefolyása alatt. „Tovább, feljebb!“ Ez a jelszó napjainkban is, és miután a korlátok, melyek az egyes néposztályokat külön választották, le vannak döntve, mindenki szabadon léphet a cselekvés terére, hogy tehetségéhez mérten, tovább vigye az emberiség ügyét. Ez a haladás, ez a lázas sietség magával ragadta a nőket is s a többek között egy nagy eszmét dobott a felszínre a : női emancipáció eszméjét. Mint a hegytetőről alázuhanó hógörgeteg, úgy növekedett ezen eszme harcosainak tábora, mind a mellett, hogy oly sokan küzdöttek és küzdenek ellene. A női emancipáció eszméje ledönté azon korlátokat, melyek a nőt kizárólag a lüzhely mellé szoriták s igy ma már e korlátok romjait köm - nyen átlépheti s akkor nyitva áll előtte a haladás útja és ott küzdhet a férfival egy sorban. S valóban mind többen és többen akaduak, kik a küzdelemre vállalkoznak. A nagyanyák rokkáját a padlás valamely láthatatlan zugában belepte a por és pókháló, a főzőkanál és varrótű ügyes kezelése mindig kevesebb és kevesebb leánynak lesz főóhaja. Nem érzem magamat hivatva arra, hogy én — a porszem — birálatot mondjak egy egész korszakot átható eszméről, de nekem úgy tetszik, mintha az elha
