Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-05-11 / 19. szám
331 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 332 hatjuk indokolatlannak, ha a tanítótestület is óhajtja ott magát képviseltetni. Azt a két űj helyet — ha az alkotmány megengedné - szívesen átengedhetnénk nekik. De nem engedi meg. Külön kell intézkedni erre nézve. De ha itn igy minden foglalkozási kör külön-külön less/ is a zsinaton képviselve, azért soha se szabad a képviselőket másként tekinteni, mint egy ugyanazon testnek egy célra, az egész testnek javára munkáló tagjait. Úgy szembe állítani az egyház tagjait, mint a hogy Református teszi, semmi kép se szabad. Egyházunk legmagasabb állású vezetőit és számos tagból álló képviselő testületéit oly rossz színben mutatni be a világ .előtt, mint a hogy Református tette: nem járja. Református azt mondja, hogy az „egyet, tanügyi bizottság összeállításában is szomorúan volt tapasztalható a gytnnnsiumi tanárgyülőiét.“ Aliért? mert „a 28 középiskolát csak egy, mondd egy tanár képviseli.“ Ez az állítása bizony nem felel meg a valóságnak; mert benn vannak a bizottságban: Dóezi Imre, Molnár Sándor, Váró Perenc, Búza János mint rendes tagok; dr. Vida Károly, Simon Ferenc, Zsoldos Benő, dr. Kovács Gábor, Futó Mihály és Borsos Benő mint póttagok. Az se szép dolog, hogy az egyházkerületi közgyűlés világi tagjairól azt mondja, hogy nem független emberek, mert „jórészt egyházmegyei, főiskolai, kerületi ügyészek, a kiknek anyagi érdekét sértené, ha az egyházkerület vezérférfiának véleményével szemben állást foglalnának,“ Aztán micsoda lélekkel lehet azt mondani, hogy „a ref. tanügyi világ mostoha gyermeke az egyházaknak; mint összeférhetetlent üldözőbe veszik.“ Hiszen édes Uram, az utóbbi 20 év alatt a középiskolai oktatás számára gyönyörű palotákat emelt az egyház, a tanárok fizetését úgy rendezte, hogy az alapfizetés és korpótlék együtt némelyekre nézve háromszor akkora, mint 20 éve volt, de mindenkire nézve legalább kétannyi, a nyugdijügyet is úgy nyélbe ütötte, hogy tanáraink teljes fizetéssel mehetnek nyugdíjba 30 évi szolgálat után! Mondja meg kérem, hogy mit tett ez alatt az idő alatt az egyház a maga dédelgetett gyermekeiért: a lelkészekért, a kiknek jövedelmük a folyton kedvezőtlenebbé váló közgazdasági és munkás viszonyok folytán legalább felére alászállott?! Ugyan mondja meg! Méltatlan gyanúsítással és nyílt valótlansággal csak árthat Református az ügynek, melynek érdekében felszólalt. Az igazság ilyen fegyverekre nem csak hogy nem szorul, de ha kezébe adnák is, elvetné azonnal. Kis József. Conventi javaslat a zsinati tárgyakra vonatkozólag. Az állam és egyház a felekezeti viszonyra nézve. A. Egy értelemben van bizottságunk a kerületek felterjesztéseiben foglalt azon kivánsággal, hogy az 1848. XX. és az 1868. évi Lili. törvénycikkekben lefektetett s a különböző vallásfelekezetek közötti egyenlőséget és viszonosságot megállapító nagy elvek érvényre juttatása érdekében zsinatunknak lépéseket kell tennie. Éspedig: 1. Szükségesnek tartjuk, hogy a katonaságnál az. evang. reform. vallása katonák számarányának megfelelő lelkészi állás szerveztessék s ezek egyenlő jogkört nyerjenek a római katholikus tábori lelkészekkel. A convent tett ugyan már ily irányban lépéseket. Sikere nem volt. Most tegye meg a zsinat, kapcsolatban azzal, hogy kérje, miszerint az ev. ref. vallásu katonák, saját lelkészeik előtt, a mi egyházunk szertartása szerint tartandó istentisztelet keretében, eskettessenek fel. 2. Szükségesnek tartjuk, hogy a vallásoktatás kérdése úgy az állami, mint a községi iskolákban, valamint a katonai reál- és zárdái, vagy más kath. jellegű iskolákban az egyenlőség és viszonosság elvei alapján oldassák meg. Nem szorítkozunk itt csupán arra, hogy egyházunk vallástanitói méltányos dotátióban részesüljenek, hanem arra, hogy vallástanitóink minden iskolában helyet nyerjenek s egyházunk tanainak támlásától a növendékek el ne vonassanak. Ez irányban fontosnak tartjuk, hogy a vallástan a magántanulókra nézve is kötelező tantárgygyá tétessék s az osztályjegyzék, a feljebb vitelnél éppen úgy megkivántassék, mint a nyilvános tanulóknál. 3. Szükségesnek tartjuk, hogy az ágostai testvérekkel a múlt esztendőben megújított egyezség (conventi jegyzőkönyv 50/1901. szám) a zsinatnak bejelentessék, részint azért, hogy ezen egyezséget sanctionálja, részint azért, hogy hatalmazza fel a conventet arra, hogy ha és a mennyiben szüksége merülne fel: az ágostai testvérek legfőbb hatóságával egyetértve intézkedhessél-: az egyezség módosítása iránt. 4. Azt, hogy egyházunk az állami ünnepélyeknél ne mellőztessék, hogy ünnepeink egyenlő elbírálás alá essenek a római katholikusokéval, s a vasárnapi munkaszünet ne csak az ipari, hanem a mezei és hivatali munkára is kiterjesztessék, nem óhajtja bizottságunk a zsinat elébe vinni. A convent azonban esetről-esetre, a szükség szerint, tehet ez irányban kellő intézkedést. 5. Mellőzendőnek tartjuk azt, hogy zsinatunk lépést tegyen a főrendiházi törvény oly irányú változtatására, miszerint mindenik püspök és főgondnok helyett nyerjen ott. 6. Arra nézve, hogy az egyetemeken protestáns fakultás állíttassák, még egyházkerületeink sem foglaltak állást, idevonatkozó munkálatuk folyamatban van. Elégnek tartjuk, ha a convent ez ügyet nyilvántartja s a beérkezett vélemények alapján majd érdemileg is foglalkozik vele. 7. Mellőzendőnek tartjuk, hogy zsinatunk lépést tegyen a férfi- és női szerzetrendek beköltözése tárgyában, törvényhozási intézkedés megtételére. 8. Mellőzendőnek tartjuk, hogy minden, minket illető országos törvény előkészítésénél meghallgattassék egyházunk, mert ez egyenesen a törvényhozás korlátozására vezetne. 9. Arra nézve, hogy tanáraink, tanítóink az állami és községi tanárokkal és tanítókkal egyenlő ked-19*
