Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-12 / 2. szám
21 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 22 vei munkálják az Isten országát, a gyülekezetek felvirágozását. Az első keresztyének idejében bárki is tarthatott beszédet, magyarázhatta a krisztusi tanítást,; sőt az Idvezitő utasításul adta tanítványainak, hogy elmenvén tanítsatok meg minden népeket. Tanítani pedig, nemcsak az iskolában, hanem a templomban is lehet. Jó lenne, ha akként volnánk szervezve, hogy a tanítókat soha sem kellene prédikálással terhelnünk, mert nekik úgy is sok gondot és dolgot ad az iskola; de jöhetnek körülmények, hirtelen megbetegedés, avagy családi esemény, a mikor nagy jótétemény a lelkészre az a tanító, a kire az istenitisztelet végzését nyugodt lélekkel reá bizhatja. Az egyházi törvények 116. §-a tehát nagyon helyesen van megfogalmazva s azon egy jottát sem kell változtatni. A tanítónak a szószékbe való bocsátással, mintegy magasabb qualificatiót adunk, — elismerjük az egyépités terén kifejtett hasznos munkálkodását s felruházzuk azzal a bizalommal, hogy ama szent helyről is szabad előadásban hirdethesse az evangéliumot, taníthassa a népet; s egyúttal mint segitő társunkat mutatjuk be a gyülekezetnek. Erre a bizalomra ez ideig nem is tette magát méltatlánná a reform, tanitó testület, ha néhol fordult elő ne tán eset, hogy a tanitó megfeledkezve magasztos hivatásáról, a szószékből visszaélést követett el, ez anynyira kivétel, oly nagy ritkaság, hogy e miatt az egész testületre gyanús szemmel tekinteni nem szabad. Viszont nagyon kevés lelkész lehet olyan, a ki kényelem szeretetből a tanítóra ruházza még az istenitisztelet végzését is. Nem olyan időket élünk, hogy a kényelem, a semmittevés párnáján heverhetnénk, sőt nagyon is résen kell lennünk, mert inog a talaj s a farkasok erősen ragadozzák a nyájat. Papnövendékek, tanítók és tanítójelöltek bátran felbocsáthatók tehát a szószékbe; a VII. és VIII. oszt. növendékeinek legatióba való küldését azonban én se tartom helyesnek. A prédikáció hatástalansága s a papi tekintély aláhanyatlása tehát nem onnan származik, mert néha a tanitó is prédikál; e szomorú valóságnak sokkal mélyebb és fontosabb egyéni és társadalmi okai vannak, a melyeken majd csak a collegialis jó viszony s az átalános emberszeretet fog segíteni. Mert az Idvezitő szavai szerint arról ismernek meg bennünket, hogy a Jézus követői vagyunk, ha egymást szeretjük. Somogy hat van. Seeeg-ély Dezső. A magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezete. (Folytatás.) XI. Országos lelkészt nyugdíjintézet. A magyarországi ev. ref. egyház az elagott vagy önhibájukon hivíil hivatalviselésre képtelenné vált lelkészek nyugdíjazására az országos lelkészi nyugdijintézetet megalkotja. A lelkészi nyugdíjintézetnek minden rendes lelkész kötelezett tagja. A nyugdíjintézet pénztárába minden gyülekezet köteles a lelkészi állomás után 24 korona évi járulékot befizetni. A közalap az évi járulékból 10%-et, a kamat &■ s egyéb jövedelmekből 5%-et köteles évente az országos lelkészi nyugdíjintézet pénztárába beszolgáltatnia A lelkészek által fizetendő törzsbetétet s évi járulékot, a nyugdíjjogosultság feltételeit s az évi nyugdíjnagyságát a konvent külön szabályzatban állapítja meg: mindenkire nézve egy elvi alapon. Az egyházi adóról. 238. §. Az egyházi adó — ide nem értve az ezen törvényben külön szabályozott közalapi járulékot, — rendeltetését tekintve, — 4 féle: a) a helybeli egyházközség kormányzatára, az általa föntartott lelkészi hivatal, felekezeti iskolák vagy nevelő, illetve emberbaráti intézetek ellátására ; b) az egyházra nézve illetékes egyházmegye kormányzati szükségleteinek vagy az egyházmegye által föntartott felsőbb felekezeti iskolák vagy nevelő, illetve emberbaráti intézetek vagy intézmények —, c) az illetékes egyházkerület központi kormányzatának közszükségeire, vagy az egyházkerület által fönntartott felsőbb tudományos, vagy nevelő, illetve emberbaráti vagy jótékonysági intézetek s végre d) at egyetemes konvent és a törvényhozó zsinattartás költségeinek födözésére vonatkozó. 239. §. Ezen adók kivetése és beszedése, az ezen törvényben alább megállapított módozatok szerént, és pedig, a lelkészi tanítói dijlapok rendelkezései alapján terményekben és szolgálmáuyokban is, a melyeknek pénzértéke mindig külön-külön megállapítandó a kivetéskor — avagy készpénzben, a b) c) d) alattiakra vonatkozólag azonban csak készpénzben történik. 240. §. Ezen adók vagy szolgálmányok kivetése, meghatározott időben pontosan beszolgáltatása, illetve évenként november végéig behajtásáért az egyházi gondnokok, illetve a presbyterium felelősek. 245. §. Az egyházi adózásnál, azon feltétellel, hogy az 1848 : XX. t. c. érvényesíttetik, két adónem vetetik alkalmazásba, u. m. személyi és vagyoni adó. Személyi adót köteles fizetni minden kereset- vagy munkaképes egyháztag 20-ik életéve betöltése után, a mennyiben a községben tartózkodik és tényleges katonai szolgálatban nincs. A személyi adó mértéke személyenként 1 korona. A vagyoni adó mérve következő osztályok szerint állapittatik meg : állami adót fizetők fizetnek egyházi adóba I. oszt. 1— 5 kor. 1 koronát II. „ 5- 10 „ 2 III. „ 10- 20 „ 4 IV. „ 20- 30 „ 7 V. „ 30- 50 „ 10 VI. „ 50— 75 „ 14 „ VII. „ 75- 100 „ 18 2*
