Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-04-06 / 14. szám
239 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 240 A klerikálizmus mindig provokál, mindig önző harcot folytat és mégis mindig másban keresi az egyenetlenségek okait. Jó lenne, ha egyszer már magába szállna és a szeretet Istenéhez térne ! Országos reform, tanárgyülés Debrecenben. Az orsz. ref. tanárgyülés f. hó 2-án vette kezdetét; A vendégek 1-én este érkeztek a lobogódiszbe öltözött kálvinista Rómába. Az érkező vendégek tiszteletére Boczán Elemér állomásfőnök megnyittatta az uj pályaház központi csarnokát, s itt folyt le az ünnepélyes fogadtatás. Este félhétkor érkezett a pályaudvarba a fogadó-bizottság elnöke Komlóssy Arthur h. polgármester, vele együtt dr. Bartha Béla, Helle Károly, Csiky Lajos és többen. A vendégeket Komlóssy Arthur h. polgármester üdvözölte meleg szavakkal. Az üdvözlésre Farkas József budapesti theol. tanár válaszolt hosszabb beszédben, megköszönve a fölajánlott szives fogadtatást. Azután Gulyás István rendező-bizottsági tag gondoskodott a vendégek elszállásáról. Még aznap este ismerkedő-estély volt az Angol királynő-szállodában, melyen mintegy 300 an vettek részt; köztük Kiss Áron püspök, Degenjeld József főgondnok. Az országos ref. tanárgyülés igy folyt le: Gyűlés előtt f. hó 2-án délelőtt félnyolcz órakor tartotta a tiszántúli tanáregyesület utolsó választmányi gyűlését. Elnök : Dóczi Imre, egyházkerületi felügyelő, jegyző : S. Szabó József, főgimnáziumi tanár volt. Elnök annak hangsúlyozásával nyitja meg az ülést, hogy ennek legfőbb tárgya az egyesület vagyonának az Országos ref. Tanáregyesület birtokába leendő átadásáról hozandó s a közgyűlés elébe terjesztendő határozat. Jegyző felolvassa évi jelentését s ezzel kapcsolatosan a központi választmány nevében indítványt terjeszt a választmány, illetőleg a megalakulandó Országos Tanáregyesület elé, hogy irassék magyar történelmi tankönyv a 8-ik osztályú középiskola számára pályázat utján, továbbá magyar irodalmi olvasókönyv a középiskolák 3—4-ik osztálya számára öttagú szerkesztőbizottság utján. A választmány elfogagadta az inditványt. A magyar történelmet ivenkint száz korona, az olvasókönyvet ivenként negyven korona díjazással Íratja meg. Az Országos egyesület előtt a tiszántúli egyházkerület részéről dr. Gulyás István, debreceni főgimnáziumi, az erdélyi egyházkerület részéről dr. Váró Ferenc főgimnáziumi tanárokat fogja a szerkesztőbizottságba ajánlani. Dr. Gulyás István jelentése szerint az egyesület vagyona 11.404 korona, mely összegnek az orsz. ref. tanáregyesület céljaira leendő átadását illetőleg a vál. az alapszabálytervezet idevonatkozó pontjának értelmében javaslatot készit. Az elnök javaslata alapján Antal Gábor dunántúli ref. püspök, egyetemes tanügyi bizottsági elnököt és gr. Dégenfeld Józsefet egyhangúlag tiszteletbeli tagokká választották. Székely József javaslatát, hogy az orsz. ref. tanáregyesület részére egy díszes zászló készíttessék, mellőzendőnek találja a választmány. Elnök a választmányi gyűlést ezután bezárta. A közgyűlés reggel kilenc órakor a debreceni nagytemplomban istenitisztelettel kezdődött. Isteni tisztelet után Dóczy Imre, a szervező-bizottság elnöke, nyitotta meg a közgyűlést, lelkes szavakkal köszöntvén a napot, amelyen sikerült az ország reformátustanárságát egy gyűlésbe összehozni. Az utonomia hozta meg a református iskola külön állását és ez készteti a tanárságot, hogy a maga sokszor kedvezőtlen helyzetén és iskolája dolgán közös egyesületben igyekezzék segíteni. A tapssal fogadott elnöki megnyitó után Kiss Áron püspök, a tiszántúli egyházkerület nevében és Simonffy Imre polgármester Debrecen városa nevében üdvözölte a közgyűlést. Ezt követte S. Szabó József jelentése az egyesület szervezkedése történetéről, mire a közgyűlés az alapszabályokat is elfogadta és magát megalakultnak jelentette ki. Nyomban megindult az első tisztujitás Farkas József korelnök vezetésével. Elnök lett: Dóczy Imre, alelnökök : Sinka Sándor és dr. Antal Géza, főjegyző : S. Szabó József. Választottak még tíz igazgatósági tagot. Elhatározták, hogy az egyesület székhelye 6 évre Debrecen lesz. Következtek a közgyűlésen való fölolvasások. Elsőnek Váró Ferenc nagyenyedi tanár értekezett „Pályánk vezérelve“ címen. Elbeszéli, hogy amidőn őt Székely-Udvarhelyre reáliskolai tanárnak kinevezték, egy hetivásár mozgalmas képe volt az, amit ott először látott; mélyen hatott reá a csüggedetlenül kitartó, futó-fáradó nép, amelynek adójából fogja ő is huzni a üzetését; ekkor egész pályájának vezérlő elvéül választotta azt, hogy a nép iránt való szeretetre fogja tanítványait nevelni. Képekben, példákban mutatja iol, hogy a középiskolai nevelés épp ez oldalról, eredményeit nézve is, mennyire fogyatékos s hogy hol, hogyan lehet tapintattal és példaadással segíteni a hiányon. Már a néptanítótól azt kellene kívánni, hogy semmi szín alatt se akarjon egyéb lenni, mint községének legértelmesebb közembere, a legelső parasztember. A magasabb iskolákban pedig az a szellem terjedjen és erősödjék, amely Erdélyi Jánost, Tompa Mihályt lengte körül Sárospatakon, ahol Kossuth is tanult. Ez a szellem általában honos a reformátusok anyaiskoláiban, melyek hajdan folytonos anteusi érintkezésben voltak a föld népével Az egy-két évi rektori szolgálat, meg a szuplikáció ez érintkezésnek már túlhaladott formái. Ma is élő, de idestova szintén kiküszöbölésre szánt formája még a legáció. A legációt, mint a népnek és az értelmiség jövendő nemzedékeinek egymással való ismerkedését, uj, korszerű alakokban fejleszteni óhajtaná. A szokásba jött iskolai kirándulásokba a Mátyás király gömöri eszméjének megszivlelésével kellene a népbecsülésre vezető szellemet lehelni. Abban a meggyőződésben kell nevelnünk ifjainkat, hogy mindannak, amire őket képesíteni akarjuk : tudománynak és művészetnek, kormányzatnak és közszolgálatnak, annyi az értéke, amennyiben a boldogságot egyetemesiteni segit, amennyiben a nép, az embernek közjavát bizonyosan és nyilvánvalóan előmozdítja és szolgálja. Indítványa ez : „Mondja ki a közgyűlés, hogy tervbe vett vándorgyűlései alkalmával mindig különös gondot kiván fordítani az illető iskola vidéke köznépének megismerésére és másfelől figyelmet az iskolának a nép iránti szeretet ápolásában fölmutatható eredményeire“. Váró Ferenc indítványát elfogadták Bőd Károly, Nagy Károly és Balogh Ferenc hozzászólása után. Ezután Benkő Imre előadó előterjeszti, hogy a fizetési fokozatok felekezeti intézeteinknél az államsegély súlya és hatása alatt jöttek létre és hogy a mi-14* /
