Dunántúli Protestáns Lap, 1902 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1902-03-30 / 13. szám
217 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 218 Magyar hazánk és reformált egyházunk hálásan fogja mindenkor megőrizni, nagy fiának emlékezetét s nevét legjobb és leghűbb fiai sorába irta fel és fogja emlegetni a történelem. Áldott legyen emlékezete ! Thúry Etele. Tisza Kálmán halála. A gyászeset. Virágjyasárnapján reggeli hét érakor búnyta le örökre szemét egyházkerületünk bölcs vezére: Tisza Kálmán. Tietek, szinte hónapok óta vívta rettenetes harcát a halállal. Szorongó lélekkel, fájdalomtól vonagló szivvel kisértük e szörnyű tusa fázisait. El voltunk készülve a csapásra s mégis megdöbbentünk a nagy veszteségtől, mely Tisza Kálmán halálával hazánkat és református egyházkerületünket érte. A szomorú végzet bekövetkezett: Tisza Kálmán nincs többé! A história angyala áll ma már sírja mellett s megvesztegethetlen tollal jegyzi az örökkévalóság történetébe emlékét. S mindenütt, ahová elhatott a szomorú hir, érezte minden magyar szív, hogy egy erős oszlop dőlt ki ismét; egyike azoknak, amelyekre hosszú időn át támaszkodom a magyar állam s a reformált egyház épülete. A gyász jelenlések. Tisza Kálmán elhuny tárói mély gyászba borult családja a következő gyászjelentést adta ki : Borosjenői Tisza Kálmánná a maga és gyermekei : István, ennek neje : Tisza Hona és fiuk : István ; Paulina, ennek férje : báró Radvánszky Béla és gyermekeik : Kálmán, Béla és Dóra; Kálmán, ennek neje: gróf Keglevich Erzsébet és gyermekeik : György, Imre; Lajos és az egész rokonssíg nevében fájdalomtól megtört szivvel jelenti, hogy a legjobb férj, apa, nagyapa, após és rokon, borosjenői Tisza Kálmán, 1902 március 23-án, életének 72. és boldog házasságának 42. évében hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei kedden, március 25-én délután 3 órakor a megboldogult budapesti lakásán (VIII., Főherceg Sándorutca 14. szám) tartandó gyász-szertartás után 26-án fognak a geszti családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni. Budapest, 1902-ik évi március hó 23-án. Áldás emlékére ! Egyházkerületünk gyászjelentése itt következik: A dunántúli egyházkerület mély fájdalommal jelenti, hogy szeretve tisztelt főgondnoka és bölcs vezére Borosjenői Tisza Kálmán v. b. t. t, országgyűlési képviselő, Magyarországnak 15 évig volt ministerelnöke, a magyarországi ev. ref. egyház egyetemes Conventjének világi elnöke, a magyar tudományos académiának tiszteletbeli és igazgatósági tagja, a Szent István-rend nagy keresztjének tulajdonosa stb. életének 72 ik, a dunántúli ev. ref. egyházkerületben buzgó odaaadással és tántoríthatatlan hűséggel viselt főgondnokságának 34-ik évében jobblétre szenderiilt. — A közjónak élt, minden téren áldásosán működött, Istenben boldogult nagy férfiú elvesztése felett méltán gyászol az egész nemzet, de legjobban érzi a veszteség nagyságát a magyarországi ev. ref. egyház és abban a dunáutuli ev. ref. egyházkerület, mert elvesztette bölcs vezérét, a ki kora ifjúságától véglehelléséig híven fáradozott az Isten evangéliumi anyaszentegyháza építésén és nemes jelleme, puritán evangéliumi gondolkodása folytán mindnyájunk előtt példánykép, egyházunknak pedig diosekedése vala. A Mindenható Isten megmásithatlan végzéséből ime most megszűnt a mi szivünknek öröme, siralomra fordult a mi örömünk : elesett a mi fejünknek koronája ! Az Istenben boldogult drága és méltán megsiratott halott földi maradványai a folyó hó 25-én délután 3 órakor Budapesten tartandó ev. ref. egyházi szertartás után Gesztre fognak szállíttatni és ott a boldog feltámadás reménységével eltemettetni. Komárom, 1902. évi március hó 23 án. Béke poraira, áldás emlékére ! Gyászjelentéseket adtak még ki : a m. kir. miniszterelnökség, a belügyminisztérium, a pénzügyminisztérium tisztikara, az országos szabadelvű párt, a M. T. Akadémia stb. A részvét. Az egész ország gyászolt a nemzet nagy halottjának ravatala fölött. Az első, ki részvétének kifejezést adott, a király volt, ki a következő táviratot intézte Tisza István grófhoz : Mély meghatottsággal vettem édesatyja elhuuyt.ának hírét és teljes szívből osztom a család és az ország gyászát. A boldogult államférfiúban kedvelt hívemet veszitém el, akinek emlékét a síron túl is mindenkor hálás kegyelettel fogom megőrizni. Frrencz József. A német császár a bécsi nagykövet utján a következő részvéttáviratot intézte Tisza István grófhoz : Ö felsége a német császár, legkegyelmesebb uram, megbízott azzal, hogy Méltóságoddal közöljem őfelsége legőszintébb részvétének kifejezését azon súlyos veszteségen, mely Ont érte. O felsége megemlékezik azokról a nagy szolgálatokról, melyeket a boldogult hazájának tett és ezekben látja a fölemelő vigaszt fiai és hátrahagyottai számára. Eulenbu g herceg, német nagykövet. A politikai és társadalmi élet minden számottevő tényezőjétől, az elhunyt nagy férfi hazánkbeli és külföldi tisztelőinek százaitól érkeztek részvét-táviratok a családhoz. Budapest főváros, mint az általános nemzeti gyász központjának házain a gyász külső jelei gyanánt komor gyá3zlobogók lengtek. Testületek, egyesületek gyűléseikben juttatták kifejezésre a részvétet, melyet Tisza halála a nemzet minden rétegében keltett. Az országgyűlés, melynek az elhunyt két évtizeden át legnagyobb alakja volt, s mely a megboldogult dicső működését legközelebbről látta, külön gyűlésre jött össze a gyászos alkalomból, melyen Apponyi Albert gróf, a képviselőház elnöke és Széli Kálmán miniszterelnök parentálták el a megdicsőült nagy államférfiul A Tudományos Akadémia igazgatósági ülésén báró Eötvös Lóránt elnök méltatta Tisza Kálmán halhatatlan érdemeit. Egyházkerületünk nevében Antal Gábor püspök rögtön a gyászhir vétele után táviratozott a gyászoló családnak, a főiskola nevében pedig dr. Antal Géza főisk. igazgató kondoleált táviratilag. Püspökünk a gyász külső kifejezését célzó következő körlevelet intézte a kerület összes egyházaihoz : Nagytiszteletü lelkész ur ! A mindenható Isten az ő
