Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-06-09 / 23. szám
379 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 380 gondviselők alá rendelte, s ifjúkorát számos viszontagságok között főurak udvaraiban töltötte46). Saját feljegyzése szerint 1553-ban Kassán tanult 47), honnan Bécsbe ment s mint tanuló Nádasdy Tamás jótékonyságát élvezte48). Mivel 1564-ben Balassi János lelkipásztora volt Zólyomban 49) Bőd Péter elbeszélése szerint pedig nyolc évig járt külföldön 5ü), bécsi tartózkodása 1556 — 1558. évre esik, a hol szállásán prédikációkat tartott. „Mikor még Bécsbe tanuló ifjú voltam—Írja — 51), izgatott az Ur Isten erővel is, hogy szállásomon prédikáljak, kire sokan gyűltek. E miatt Oláh érsek; egri pispek, ki osztán érsekké lön, Verancius Antal és a nyitrai pispek reám gyülekeztek, és hol eleikben, hol császár eleibe hivattak, ijesztettek sok képpen, hogy ne prédikálnék. De mint Szent Pál és Jeremiás mondja maga felől: egy felől féltem, más felől égett a szivem és talán az oldalomon is ki fakadt volna, ha a számat fel nem tátottám volna. Noha sok ezer bizonyságból láthatnák, melyik legyen az igaz tudomány, a mienk-e, vagy az övék.“ Nem Írja sehol, hogy bécsi tanulása alatt, ezen idézés és ijesztésen kívül más bántódása lett volna. Ugyanitt 1558-ban kinyomatta „Tragédia magyar nyelven, Sophokles Elektrájából“ fordított munkáját s valószínű ezután járta be Olasz, Franczia és Németországot „látásért, hallásért, nyelvek és egyéb szükséges tudományoknak tanulásáért 52)“ Jóllehet a külföldön tanult magyar ifjak névsorában sehol nem találjuk, mégis a közvetlen szemlélőre tett benyomások hatása alatt hoz fel az „Ördögi kísértetekről“ irt könyvében erkölcstörténeti példákat Krakkóból (869.) Majlandból (870. 876.) Rómából (874.) Velencéből (874. 882.) Párizsból (876.) Nürnbergből (873.) Tübingából (848. és 873.) Wittenbergből 1554-ből beszéli (811. 824. és 878.), hogy egy zsidót öltek meg, mert 11 kicsiny gyermeket ellopott és hitsorsosainak adta, Magdeburgból (880.) Lipcséből (881.) Hejdelbergből (877.) Külföldről való hazatérése után Nagyszombat vidékén, talán épen a városban kezdte el Bornemisza reformátori pályáját, melyet azon feljegyzésével bizonyíthatunk: „midőn a nagyszombatiak Telegdi Miklós nagyprépost sodomitaságáért és egyéb dolgaiért vádolnák, mig az ő maga tisztességét oltalmazná, addig az Detrekő várában 1579. febr. 22. az tájba, a mikor értettem, hogy születésem napja esett.“ 44) 45) Prédikációk egész esztendőre ajánló levelében és a DCCVI. lapon „Pesten az én házamba“ Postillái első kötetén neve után Írja : Pestifi. 46) 48) Prédikácziók egész esztendőre ajánló lev. „A tekintetes nagyságos Nádasdy Tamás uram, Magyarországnak főnádor ispánja, Bécsben, még tanuló koromban is tengetett, ki igen kevés ismeretségemre is megbecsült.“ 47) Ördögi kisért. fent idézett hely. 49) „1564. Két fő píspekek addig tőrének én reám, hogy fel kelletek jönnön császár eleibe Zólyomból. Elein azzal vádoltak császár előtt, hogy oltárt rontottam és eretnek vagyok és észvesztő. Végre, hogy szembe kelék azt kezdék kérdezni, miért házasodtam meg, miért nem vettem tőlük fel az papságot, miért az úrvacsoráját kenyérrel szolgáltatom. És több mérgüket kezdék fejtegetni. Ez alatt titkon mesterkedtek, hogy megfogjanak. De nem tölt még be cursusa az én tisztemnek. Örd. kis. 864. levél. 50) Magyar Athenas. 50. 1. 51) Ördögi kísértetekről. 368. 1. 52) Bőd Péter. i. h. Isten igéje békességgel hirdettetnék, mert annak csuda háborgatója vala, engem is háborgatott s egynéhányszor császárt és minden püspököket felinditott ellenem,, de mindenkor eleit vette az Úristen. Sőt ily nagy csudát mivele az Ur, hogy midőn húsz mértföldön kergetnének Zólyomban is, Isten szintén orrok eleibe, két mérföldre hoza (t. i. Semptére) és itt akará, hogy a nyomtatást elkezdjem. Itt midőn sok ezerképen álnokoskodnék, mint taszítana el tovább. Azomba egy alávaló faluból Jókából Sibolti Demetert szintén oda be Szombatba vitette az Dten 53).“ Ez a húsz mértföldro való kergetés úgy látszik gyakorlatban volt, mert Verancsics is 1560. febr. 21-ről azt Írja Ferdinándnak, hogy nehány Eger vidéki prot. papot, kik sem felhívására, sem fenyegetésére nem távoztak el egyházaikból, bebörtönöztetett, s az egri nemesek és katonák folyamodására csakis oly feltétellel engedte meg szabadon bocsátásunkat, ha fogadást tesznek, hogy Egertől húsz mértföldig sehol meg nem állapodnak és nem tanítanak 54). Bornemisza nagyszombatból Zólyomba vonult,, hol Balassa János udvari lelkésze volt, 1564-ben. Itt hosszabb időt töltött, mert miután 1565-ben Ungváron Balassa Menyhértnél és Lázárnál, s Huszton Bornemisza Boldizsárnál megfordult, ismét ide tért vissza. 1567. és 1569. évben is itt volt 55). Mint Balassa Jáno& prédikátora fordult meg 1569. a pozsonyi országgyűlésen 56), s innen irt levelet Nagyszombat város tanácsához, melyben a keresztyéneknek idvességes tanúságukra irt evangyéliomi magyarázatainak kinyomatási költségeire — „mely többre menne ezer forintnál“ — tőlük némi segítséget kért. Bornemisza 1571-ben galgóci lelkész volt, melyet Verancsicsnak egy hozzá irt levelével 57) bizonyíthatunk, 1573-ban Semptei és Szeredi lelkipásztor lett 58),. s itt „hat esztendeig igen híven szolgált 59 *) s 1579. január elején, hideg fagyos esőbe űzetett ki onnan,, mert nem kedvezhetett úgymond senkinek a bűnök megfeddésében, melyben rninemü főemberek, urak, nemesek, hizelkedő prédikátorok voltak részesek, ha értenéd csudálkoznál rajta °°). Ez évben Bécsben három hétig fogva volt, de Isten kiszalasztotta ellenségei kezéből, mint madarat a kalitkából 61). Ekkor Beczkó várába menekült Bánffy Lászlóhoz, ki Trencsén vármegye eme félre eső helyén, két hónapig titkon tartotta, s onnan tért Detrekő várába Balassa Istvánhoz 53) Ördögi kísértetekről 863. levél. 54) Verancsics Antal összes munkái VIII. k. 144—150. 1. 55) Isten városáról szóló éneke végsorai: Az ezerötszáz hatvanhét esztendő, hogy volna Bornemisza Péter ezt irá Zólyom várába. Énekek Három rendbe. 458 1. se) 1569. szept. 30. kelt levelét Így irta alá: Bornemisza P. Zoliomba, Balassi János prédikátora. Történelmi Tár. 1878. évfolyam 385. 1. 57) Magyar Történeti Emlékek. XXV. köt. 354. 1. „Antonius Verantius Archiepiscopus Strigoniensis Petro Abstemio Galgociensi haeretico." B8) Elsőrésze az evangéliumból való tanúságoknak cimü, fentebb idézett könyve ajánló levelének tanúsága szerint. 5») »fl) Egész esztendőre való prédikációk. Detrekő 1584. LXXII. levél. 61) U. o. LXXIV. levél.
