Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

173

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-174

kezésbe; ép úgy eltévesztette a valódi célt a protestáns egyház is, mikora szépművészetet a templomokból teljesen kiküszöbölte s az istenitiszteletből mindent eltávolított, a mi képes volna az embert áhitatosságra hangolni s a mi a templomot, mint Istennek hajlékát, « mint istenitiszteletre szánt helyet egyéb házaktól már nem közönséges alakja és berendezése által is megkülömböztetné.

Sietek elmondani, nehogy valaki félre értsen, hogy ezzel koránt sem azt akarom mondani, miszerint helyesebben tette volna a prot. egyház, ha templomait művészi képekkel, faragványokkal és szobrokkal feldíszítette volna. Oh nem ! „Az Isten lélek, a kik öt imádják, lélekben és imádságban imádjákKi kell küszöbölni a vallásból mindent, a n i ezzel ellenkezik. Hanem úgy értem ezt, hogy a protestáns templomok építészeti szempontból nagyon sok kivánni valót hagynak fenn arra nézve, hogy azok istenházához méltó érzelmeket és gondolatokat keltsenek a belépőben.

Legátus és supplicáns koromban volt alkalmam sok református templomban megfordulni, sőt legtöbben prédikáltam is, de mondhatom, hogy igazán a célnak megfelelő, szépészeti szempontból is kifogástalan templomot sehol se láttam. Legtöbb helyen, két hosszabb és két rövidebb fallal kerített tégla alakú épület képezi a templomot, oldalt vagy néha körös-körül megrakott idomtalan karzatokkal, s többnyire két vagy néha három ajtó akként van elhelyezve, hogy legyen minél nanagyobb légvonat, mely ott központosul, a hol a szószék van, hogy a lelkész téli időben minden nap ki legyen téve a biztos meghűlés veszélyének. Hát még a berendezés! A szószék többnyire valamelyik hosszabb oldalon foglal helyet, melyben a szemben lévő karzat oly közel van, hogy majd elérhető s ha mindenkihez szólni akar a lelkész, prédikálás közben majd jobbra, majd balra kell fordulnia, a mikor természetesen egyik félnek mindig háttal van, a mi nem csak Ízléstelen, hanem a szónoklat hatásából is igen sokat levon.

Igaz, hogy a szegénység nagyban gátolta egyházainkat, a költségesebb templomok építésében ; de már a belső berendezés nem igen menthető, mert a műizlés hiányára mutat.

Talán nem lenne fölösleges, ha a protestáns egyház az újonnan építendő vagy átalakítandó templomainak építésénél figyelmet fordítana a szépművészetre és a templomok helyes, célszerű berendezésére. Ez kevés különbséget tenne a költségben ; de igen nagy külömbséget a templom milyenségében. És ha bár nem célunk istenitiszteleteinket az érzékiségre hatás által emelni; de legalább ne akadályozzuk meg, hogy templomaink olyanok legyenek, melyekbe való belépésünknél érezzük, hogy istenházában vagyunk, hogy felköltessék lelkűnkben egy magasztos, egy szent vágyódás az Egek Urához emelkedni.

Kemenczky Lajos.

Gyűlési tudósítás.

Nagytiszteletü Szerkesztő Er!

Azon kívánságának, hogy a b.-somogyi ev. ref. egyházmegye 1901. március 5-én, Csurgón tartott közgyűléséről küldjék tudósítást, csak most tehetek eleget és — a rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt — most is jóformán csak a tárgysorozat száraz recitálására kell szorítkoznom.

A gyűlés első tárgya volt hivatalától megváló esperesünk jelentése, melyben, csak a közigazgatási ügyekre terjeszkedvén ki, egyebek közt tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy az egykor csendes, de ezelőtt egy évvel sajnálatos körülmények miatt zavargóvá lett hetesi gyülekezetben az istenitiszteletek most már megtartatnak, az isk. tanítás folyik, a gondnok és a presbytériumban visszamaradt tagok is, — a körülményekhez képest, — teljesitik kötelességeiket. A jelentés szerint 42 egyháztag átment az ág. ev. egyház kebelébe, de a geresdi egyesség szabványait tudomásul véve, — állítólag, — készülődik vissza. E gyülekezet nyugalmának helyreállítását felette megnehezíti azon körülmény, hogy a tanitóhelyettes, — miután a kiutasítása tárgyában hozott főszolgabírói és alispáni határozatokat a belügyministerium megsemmisítette — most is, minden foglalkozás nélkül (?) Hetesen tartózkodik s a gyülekezet egy része, támaszkodva a tanitóhelyettes az ellene emelt ismeretes vád alól felmentő kir. törvényszéki ítéletre, helyettes lelkészül alkalmazását, a másik rész pedig azonnali eltávolittatását kérelmezte. Sajnos, hogy a hetesi ügyben beadott kérvények tárgyalását az idő rövidsége miatt a jövő rendes közgyűlésre kellett halasztani*

A hetesinéi nem kevésbbé aggasztó az udvarhelyi gyülekezet állapota, mert a közbékességet helyreállítani alkalmas cserére nézve tett lépések sikerre nem vezettek. Újabban Szenta leány egyház, képzelt sérelmek vagy a mi inkább hihető, titkos kezek hajtogatásai miatt, szintén háborog.

A somogyszobbi lelkész ellen azon sajátos panasz emeltetett, hogy — bizonynyal túlbuzgóságból, — az aratást megelőző időben a mezőkön, a mi rítusunk által nem ismert processiós istenitiszteletet (buzaszentelés) tart, már évek óta.

Kovács Bertalan lelkész a tanügyi bizottság elnöki hivatalát a múlt évi novemberben átvette, a főgymnasium igazgató tanácsa is megalakult s elnökéül Verbay István lelkészt választotta.

Kálmán Dezső kölesdi lelkész, az egyházmegye által kezelt Soltra alap ellen, a b. e. alapitó egy állítólagos szóbeli végrendelete alapján 3375 frt erejéig pert indított; az elnökség az egyházmegye képviseltetéséről kellő időben gondoskodott.

Intézkedett esperes ur arra nézve is, hogy az egyh. törv. 255. §-ának végrehajtását célzó egyházker. határozatnak érvény szereztessék.

Jelezve még, hogy az esperesi irodát teljes rendben fogja átadni hivatali utódjának, tőle megszokott kenetteljes, megható szavakban vett búcsút, mint emeritus esperes, az egyházmegyétől s közgyűlés határozati*