Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-03-17 / 11. szám

173 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-174 kezésbe; ép úgy eltévesztette a valódi célt a prote­stáns egyház is, mikora szépművészetet a templomok­ból teljesen kiküszöbölte s az istenitiszteletből mindent eltávolított, a mi képes volna az embert áhitatosságra hangolni s a mi a templomot, mint Istennek hajlékát, « mint istenitiszteletre szánt helyet egyéb házaktól már nem közönséges alakja és berendezése által is megkü­­lömböztetné. Sietek elmondani, nehogy valaki félre értsen, hogy ezzel koránt sem azt akarom mondani, miszerint he­lyesebben tette volna a prot. egyház, ha templomait művészi képekkel, faragványokkal és szobrokkal feldí­szítette volna. Oh nem ! „Az Isten lélek, a kik öt imád­ják, lélekben és imádságban imádjákKi kell küszö­bölni a vallásból mindent, a n i ezzel ellenkezik. Hanem úgy értem ezt, hogy a protestáns templomok építészeti szempontból nagyon sok kivánni valót hagynak fenn arra nézve, hogy azok istenházához méltó érzelmeket és gondolatokat keltsenek a belépőben. Legátus és supplicáns koromban volt alkalmam sok református templomban megfordulni, sőt legtöbben prédikáltam is, de mondhatom, hogy igazán a célnak megfelelő, szépészeti szempontból is kifogástalan templo­mot sehol se láttam. Legtöbb helyen, két hosszabb és két rövidebb fallal kerített tégla alakú épület képezi a templomot, oldalt vagy néha körös-körül megrakott idomtalan karzatokkal, s többnyire két vagy néha há­rom ajtó akként van elhelyezve, hogy legyen minél na­­nagyobb légvonat, mely ott központosul, a hol a szó­szék van, hogy a lelkész téli időben minden nap ki le­gyen téve a biztos meghűlés veszélyének. Hát még a berendezés! A szószék többnyire valamelyik hosszabb oldalon foglal helyet, melyben a szemben lévő karzat oly közel van, hogy majd elérhető s ha mindenkihez szólni akar a lelkész, prédikálás közben majd jobbra, majd balra kell fordulnia, a mikor természetesen egyik félnek mindig háttal van, a mi nem csak Ízléstelen, hanem a szónoklat hatásából is igen sokat levon. Igaz, hogy a szegénység nagyban gátolta egyhá­zainkat, a költségesebb templomok építésében ; de már a belső berendezés nem igen menthető, mert a műizlés hiányára mutat. Talán nem lenne fölösleges, ha a protestáns egyház az újonnan építendő vagy átalakítandó templomainak építésénél figyelmet fordítana a szépművészetre és a templomok helyes, célszerű berendezésére. Ez kevés különbséget tenne a költségben ; de igen nagy kü­­lömbséget a templom milyenségében. És ha bár nem célunk istenitiszteleteinket az érzékiségre hatás által emelni; de legalább ne akadályozzuk meg, hogy temp­lomaink olyanok legyenek, melyekbe való belépésünk­nél érezzük, hogy istenházában vagyunk, hogy felköl­­tessék lelkűnkben egy magasztos, egy szent vágyódás az Egek Urához emelkedni. Kemenczky Lajos. Gyűlési tudósítás. Nagytiszteletü Szerkesztő Er! Azon kívánságának, hogy a b.-somogyi ev. ref. egyházmegye 1901. március 5-én, Csurgón tartott köz­gyűléséről küldjék tudósítást, csak most tehetek eleget és — a rendelkezésemre álló idő rövidsége miatt — most is jóformán csak a tárgysorozat száraz recitálására kell szorítkoznom. A gyűlés első tárgya volt hivatalától megváló es­peresünk jelentése, melyben, csak a közigazgatási ügyekre terjeszkedvén ki, egyebek közt tudomására hozta a köz­gyűlésnek, hogy az egykor csendes, de ezelőtt egy év­vel sajnálatos körülmények miatt zavargóvá lett hetesi gyülekezetben az istenitiszteletek most már megtartat­nak, az isk. tanítás folyik, a gondnok és a presbyté­­riumban visszamaradt tagok is, — a körülményekhez képest, — teljesitik kötelességeiket. A jelentés szerint 42 egyháztag átment az ág. ev. egyház kebelébe, de a geresdi egyesség szabványait tudomásul véve, — állító­lag, — készülődik vissza. E gyülekezet nyugalmának helyreállítását felette megnehezíti azon körülmény, hogy a tanitóhelyettes, — miután a kiutasítása tárgyában ho­zott főszolgabírói és alispáni határozatokat a belügy­­ministerium megsemmisítette — most is, minden foglal­kozás nélkül (?) Hetesen tartózkodik s a gyülekezet egy része, támaszkodva a tanitóhelyettes az ellene emelt is­meretes vád alól felmentő kir. törvényszéki ítéletre, helyettes lelkészül alkalmazását, a másik rész pedig azonnali eltávolittatását kérelmezte. Sajnos, hogy a he­tesi ügyben beadott kérvények tárgyalását az idő rö­vidsége miatt a jövő rendes közgyűlésre kellett halasztani* A hetesinéi nem kevésbbé aggasztó az udvarhelyi gyülekezet állapota, mert a közbékességet helyreállítani alkalmas cserére nézve tett lépések sikerre nem vezet­tek. Újabban Szenta leány egyház, képzelt sérelmek vagy a mi inkább hihető, titkos kezek hajtogatásai miatt, szintén háborog. A somogyszobbi lelkész ellen azon sajátos pa­nasz emeltetett, hogy — bizonynyal túlbuzgóságból, — az aratást megelőző időben a mezőkön, a mi rítusunk által nem ismert processiós istenitiszteletet (buzaszente­­lés) tart, már évek óta. Kovács Bertalan lelkész a tanügyi bizottság el­nöki hivatalát a múlt évi novemberben átvette, a fő­­gymnasium igazgató tanácsa is megalakult s elnökéül Verbay István lelkészt választotta. Kálmán Dezső kölesdi lelkész, az egyházmegye által kezelt Soltra alap ellen, a b. e. alapitó egy állí­tólagos szóbeli végrendelete alapján 3375 frt erejéig pert indított; az elnökség az egyházmegye képviselte­­téséről kellő időben gondoskodott. Intézkedett esperes ur arra nézve is, hogy az egyh. törv. 255. §-ának végrehajtását célzó egyházker. hatá­rozatnak érvény szereztessék. Jelezve még, hogy az esperesi irodát teljes rend­ben fogja átadni hivatali utódjának, tőle megszokott kenetteljes, megható szavakban vett búcsút, mint eme­ritus esperes, az egyházmegyétől s közgyűlés határoza­ti*

Next

/
Oldalképek
Tartalom