Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
139 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 140 dem én, lehet-e ott szó vallási közönyről, a hol a keresztyén vallásnak ennyi különféle árnyalata tud kialakulni, sőt mi több, fenn is tud maradni és hitéről a szeretet munkái utján oly nagy tanúbizonyságot tud tenni ? Lehet, hogy az árnyalatok egyikében, másikában sok gyarlóság van, de én nem tudom az elismerést egyik felekezettől se megtagadni, mert látom, hogy a legtöbbnek versenye nemes verseny : szent eszközökkel szent célért, önzetlenül, önkéntesen küzdeni. (Folyt, köv.) Theologus conferentia. (Vége.) A szeretetvendégségen az igazi, benső szeretet megnyilatkozása mellett még kedélyesen is töltöttük az estét. Thea után ugyanis a következő programúiban gyönyörködhettünk. 1. Női énekkar, Zongora kísérettel. 2. „Uram, ime a kit szeretsz beteg,“ irta Kecskeméti Ferenc — szavalta Rajnai Irén. 3. Vargha Gyuláné beszólt „A Megváltó isteni erejéről. 4. A vak (ang. ford.) szavalta Csiky Erzsiké. 5. Női énekkar, zongorakísérettel. 6. ítélet — irta és szavalta Győri Ilona. 7. Dr. Kecskeméthy István kolozsvári theol. tanár a szeretetvendégség történetéről s annak fontosságáról beszélt. 8. Dr. Szabó Aladár Lukács evang. II. r. 29— 30. versei alapján biblia magyarázatot tartott, mely után Forgács Gyula budapesti senior imádságával a szeretetvendégség véget ért. A következő nap kezdődött aztán a tulajdonképpeni conferentia. Reggeli 8 órakor a ref. főgyrnn. nagytermében megcsendült a 37-ik dicséret első verse, melyet dr. Szabó Aladár 1 heol. igazgató buzgó imája követett. Majd az ifjúsági vegyeskar Krausz Gusztáv énektanár vezetése alatt elénekelte az „Erős várunk“-at, Mészáros János budapesti theologus pedig rámutatva az általánosan ismert közállapotokra, nagy lelkesedéssel és meggyőző érvekkel fejtegette és mutogatta prédikációjában a leendő lelkészek kötelességeit. Végénekül a nagyszámú érdeklődők és a conferentia tagjai a 37-ik dicséret 2-ik versét énekelték el. Az istentisztelet után a budapesti ref. theol. tanári kar részéről dr. Szabó Aladár igazgató, az ág. ev. testvérek részéről Dianiska Fr. segédlelkész, a budapesti ref. ifj. egylet részéről pedig Makay Lajos üdvözölték a conferenciát. Rövid válaszadásával azonnal megkezdődött a kitűzött tételek tárgyalás, melyek közül első volt: „Evangélium és tudomány,“ — referense Görömbey Péter debreceni ref., conreferense pedig Németh Károly soproni ág. ev. theologus. Élénk, mondhatnánk heves eszmecsere fejlődött ki, melynek eredményeként kimondta a conferentia, hogy a vallás és tudomány egy, hogy minden jól felfogott bölcselkedés és tudomány, Istenhez vezet. Rövid szünetet tartottak ezután, mialatt a conferentia tagjai magukat lefényképeztették. Második tételül: „A theologusok gyakorlati képzése“ volt megvitatandó. Referens ifj. Porkoláb Gyula eperjesi ág. ev., conreferense Soós Károly pápai ref. theol. Mindketten más-más szzempontból fejtegették tételüket, mely azonban még nagyobb bepillantást engedett a kérdés fontosságába, úgy hogy az egymást teljesen kisegítő értekezések alapján a conferentia a theologusok képzésének legfontosabb eszközéül első sorban a bibliát, annak tanulmányozását, a helyes értelmezésében és magyarázásában való gyakorlást, e célból biblia magyarázó órák tartását, a vasárnapi iskolák felállítását és a vallásos estélyeket tekinti. 2. A buzgó és rendszeres imádkozást. 3. A predikálást s az egyházi szónoklatban való jártasságot. 4. Gyakorlati seminariumi órák tartását. 5. A gyermekek valláserkölcsi oktatásában való részvételt s bővebb ismeretet a gyermeknevelés terén. 6. A lelkész minden irányú hivatalos működésének s az egyházi életnek alapos ismerését. 7. Templomi és temetési énekeink szorgalmasabb és bővebb tanulmányozását. 8. A társadalmi élet hanyatlásának, céljainak, hibáinak, irányának megismerésére való törekvést, a társadalmi életben való részvételt. 9. A tiszta, jellemes életet. A A harmadik tétel „Protestantismus és szabadelvüség“ a sárospataki akadémia hallgatóinak meg nem jelenése miatt — elmaradt s igy a két megvitatott tétel után csak a jelentések és indítványok voltak még hátra. Ezek közül megemlítjük első sorban azt, hogy az öt református theologia közlönye az összes magyar protestáns theológiák tulajdonává lett és ezentúl általánosan, protestáns közlöny címet fog viselni. Majd a eonferentia minden akadémia képviselői közül megbízott egyet az ifjúsági evangéliumi egylet megalapításával, kivéve természetesen azon helyeket, a a hol már szervezve van. Nánássy Lajos a Közlöny szerkesztője olvasta ezután fel évi jelentését a Közlöny állapotáról. Felmu. tatva a munkásságot, különösen kiemelte a békés egyetértést, mely még eddig egy esetben sem engedte, hogy egymással a legkisebb polémiába bocsátkozzanak a cikkezők. Szerkesztőül újra Nánássy Lajost választották s végül Csighy Andor debreceni senior, a conferentia egyik elnöke d. u. fél 2 órakor rövid imájával bezárta az ülést. Két órakor az István-főherceg szállodában társas ebéd volt, melyen a conferentia tagjain kívül számos vendég is részt vett. Ott voltak: Szilassy Aladár, dr. Bernáth István bírók; Farkas József, Szőts Farkas, Petri Elek, Szabó Aladár, dr. Kecskeméti István (Kolosvár) theologiai tanárok; Gergely Antal, Sörös Béla, Koré Endre lelkészek; Vörös István lelkész, volt pápai senior, Csűrös István vallástanár és még többen. A kedélyes hangulat sokáig együtt tartotta a rokon kebleket.