Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
137 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LÁP 138 zai szövetségének nagygyűlése s ez alkalommal a 400 tagnak is az Egyesült-Államok elnöke volt vendéglátó gazdája. Az Egyesült-Államok kormánya tehát nem vallástalan, sőt nem is közömbös, csupán óvakodik a vallásszabadság elvét bármikor megsérteni. Minden vallás szabad tehát Amerikában. No iszen van is . . . 143 féle. E sokféle vallás között, ebben a nagy erdőben szolgáljanak a következők gyarló kalauzul. Az Egyesült-Államok lakosságának száma az 1890. évi népszámlálás adatai szerint 62,622.250. Ebből keresztyén vallásu 56,992.000. Zsidó 456.736. A többi pogány vagy felekezetnélküli (Society for Ethical culture, khinai buddhisták, theosophisták, uj Ykariaiak.) A zsidók kivételével a nem keresztyén felekezetek tagjai fogynak. A keresztyén vállásúak közül kerekszámban szólva 50 millió a protestáns; 7 millió a hétféle felekezetű katholikus egyházhoz tartozik. A protestáns lakosság száma 1880—1890 között 42 százalékkal; a katholikusoké pedig 30 százalékkal gyarapodott. Van az egyesült államokban 111.036 lelkész, 165.297 egyházközség, 142.000 istentiszteletre használt helyiség, a melyekben 43,000.000 ember számára van ülőhely. A helyiségekben évenként mintegy 10,000.000 egyházi beszédet tartanak. Csak kuriosumként említem fel következő számításomat: Feltéve, hogy egy egyházi beszéd félóráig tart s feltéve, hogy egy ember szünet nélkül képes beszélni, ezt a 10,000.000 egyházi beszédet 570 esztendő alatt mondhatná el. (Róbert Károly királyunk idejében kellett volna elkezdenie, hogy mára elvégezze.) A felemlített 142.000 istenitiszteleti helyiség 1675 millió forintba került, s ez óriási összeg az utolsó fillérig önkéntes adakozás utján gyűlt össze. A keresztyén istenitiszteleti helyiségek átlagos értéke 11,767 frt. Ez az átlagos érték azonban a felekezetek viszonyaihoz képest változó. így: Carolina állam baptista templomai átlag csak 1137 írtba kerülnek; az ág. h. evangélikus templomok átlagos értéke 8750 frt, mig a holland nyelvű református egyházközségek templomaié 49.072 frt. Az unitárius templomok átlag 61,097 írtba, a neolog zsidó templomok 97.095 forintba kerülnek. A zsidó templomok ily drága volta abban leli magyarázatát, hogy a zsidók 88 százaléka nagyvárosokban lakik, a hol nemcsak az építés, de a telek is tetemes összegbe kerül. Úgy a katholikus, mint a protestáns egyházak több csoportra oszlanak. A katholikus egyházak 7 csoportot alkotnak. A protestáns nagyobb felekezetek a következők : a presbyterianusok és a reformátusok, a methodisták, az episcopalisták, a baptisták és a lutheri reformáció hívei. Ezen elősorolt felekezetekben ismét több árnyalat különböztethető meg. Presbyteri és református felekezet van 15-féle methodista 17-féle, baptista 13-féle; a lutheri reformációi hivei is 17-féle csoportot alkotnak, minden felekezet árnyalatának elnevevezését fel nem sorolhatván, mutatóul legyen szabad például a baptisták árnyalatainak elnevezését felolvasnom ” 1. Reguláris északi baptisták, 2. Reguláris dél; baptisták, 3. Reguláris szines baptisták, 4. Hatelvü baptisták, 5. A hetedik nap baptistái, 6. Szabadakaratu baptisták. 7. Eredeti szabadakaratu baptisták. 8. Egyetemes baptisták, 9. Különvált baptisták, 10. Egyesült baptisták, 11. Krisztus baptista egyháza, 12. Primitiv baptisták, 13. Két csirás lelkű és az eleve elrendelésben hivő baptisták. A keresztyén felekezetek árnyalatokra oszlásának oka legtöbbször az, hogy hittani, egyházkormányzati, erkölcstani, avagy személyes jellegű kérdésekben nézeteltérések merülnek fel, a melyek lassanként szétválásra vezetnek. Mivel pedig az egyházak elnevezéseiben ezek az eltérések gyakran nincsenek feltiintve, nagyon bajos a sok egyház között eligazodni. Ha valaki például a lutheri reformáció egyházai között akar tájékozódni, addig még csak sikerül a megkülönböztetés, a mig a címek igy hangzanak : norvég egyház, dán egyház, német egyház, izlandi egyház, finn egyház, mert e címekből látjuk, hogy az árnyalatok anyanyelv szerint csoportosultak. A többi lutheri egyházaknál a címből vajmi keveset lehet megtudni; pl. az egyik cime : Egyetemes ev. zsinat, a másiké: Egyetemes ev. gyűlés, a harmadiké : Zsinati ev. conferentia. E címekből az ember a különbséget ugyancsak nem képes megállapítani. No de maguk az amerikaiak se igen járnak utána, hogy az elnevezések mit jelölnek meg, hanem a közhasználatban valami esetleges, de könnyen megjegyezhető külömbség segitségével tartják meg emlékezetükben a különféle árnyalatokat. így például a mennonita egyházcsoport egyik árnyalatának a neve Amen, a másiké Régi Amen, mivel nagyon bajos volna megjegyezni, melyik az Amen, melyik a Régi Amen csoport, az amerikaiak úgy segítenek magukon, hogy az Ámeneket kapcsosoknak, a Régi Ámeneket gombosoknak hívják, mert az Amen felekezet tagjai ruhájukon sohase viselnek gombot, hanem csak kapcsot. lm a szabadság első eredménye az árnyalatokra oszlás. Sokan tán fájó szívvel hallják a keresztyén egyház ily széttagolását, az amerikaiak azonban e felett nem nagyon bánkódnak, sőt vannak olyanok is közöttük, a kik azt tartják, hogy az árnyalatokra oszlás a keresztyén egyházi élet fejlett volta mellett bizonyit. Maga Nippold, a hires német egyháztörténész nézete is a felekezetekre oszlásra nézve a következő: az u. n. vadnépek és a müveit népek között legfeltűnőbb különbség az, hogy minél műveletlenebb valamely nép, a hozzá tartozó egyének arcvonásai annyival egyformábbak, a müveit népekhez tartozó egyének arcvonásai pedig mind sajátos jellegűek. így van a keresztyén egyházak életében is. A hol legnagyobb a fejlettség, ott legnagyobb az individualismus is.u Én ez alkalommal az árnyalatokra oszlást érvül akarom felhasználni annak bizonyítására, hogy az amerikai Egyesült-Államok egyházi élete igen buzgó. Kór 9*
