Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-03-03 / 9. szám
135 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP-136 Amit a felső oktatásra vonatkozólag mondott a minister, abból különösen a jogi szakoktatás reformjára vonatkozó nyilatkozat érdekel bennünket. Megnyugvással vehetjük tudomásul, hogy az a tervezet, amely szerint csak az Ítélőtáblák székhelyein lévő jogakadémiáknál szerveztetnének vizsgálóbizottságok, elesik s minden jogakadémia székhelyén lesz vizsgálóbizottság. így nemcsak, hogy a meglévő ev. ref. jogakadémiák megmaradhatnak, hanem esetleg a már megszűnteket is, mint p. o. a pápait, életre lehet kelteni. Egy dolog van, ami bennünket, kálvinistákat nem elégíthet ki, midőn azt mondta a minister, hogy amennyiben a harmadik egyetemet meg lehetne csinálni, azt Szegeden csinálná meg. Nem csak a szivünk vonz Debrecen felé, de az eszünk is azt diktálja, hogy az új egyetemet minden esetre Debrecenben kell megcsinálni. Debrecen a tiszta magyarság közepén van, hazánk szivében « közművelődési szempontból első rangú jelentőségű. Régi irodalmi hagyományok fűződnek hozzá. Helyzete, múltja, jelene minden versenytársa fölé helyezik; van virágzó jogakadémiája, hittani és bölcsészeti facultása.» Már szép összeget gyűjtött össze az egyetem céljaira s erős a hitünk, hogyha biztatást kapna onnan felülről, fényes jelét adná áldozatkészségének és gazdagságának »Debrecenben tanulhatna a magyar ifjúság magyar szellemet; derék polgársága körében elsajátíthatná a magyar szokásokat s a hajthatatlan jellemet.« Amit a minister a polgári iskolákról, a népiskolákról mond, fényes bizonysága az ő ügyszeretetének s annak, hogy ő maga is tanár ember volt. Érthető, ha mi az iskolák államosításának barátai nem vagyunk. Középiskoláinkat lassanként úgy is kibocsátjuk kezünkből, legalább a népiskolákat tartsa meg az egyház magának, mert mindig igaz marad, hogy az iskolák az egyház veteményes kertjei s hogy inig a templom a nagyok iskolája, az iskola a kicsinyek temploma. Nem kételkedünk, hogy az állami iskolák különös gondot fordítanak a vallásos oktatásra, de meggyőződésünk, hogy a vallást nem csak a vallás órákon kell tanitatni, úgy kell azt bele oltani lépten nyomon a gyermekek leikébe. A minister jószándéku törekvése előtt meg kell hajolnunk mindannyjunknak, más részt azonban igaz, a mit ő mond: nA magyar cultura problémáját nem a kormányok fogják megoldani: csak az egész nemzet együttes erejével és munkájával lesz az megoldható“ Faragó János. Az amerikai Egyesült-Államok egyházi életéről. Balogh Elemér pozsonyi lelkész Pápán tartott szakad előadása, Somogyi K. és Stricker J. főiskolai tanulók gyorsírói feljegyzése szerint. Az amerikai Egyesült-Államok egyházi életét óhajtom ismertetni. Be kell vallanom előre is, hogy ismertetésem igen fogyatékos lesz nemcsak azért, mert kevés idő áll rendelkezésre az általam összegyűjtött anyag ismertetésére, hanem azért is, mert én Amerikában nem voltam, tehát személyes tapasztalataim se lehetnek az Egyesült-Államok egyházi életéről. A mit én elakarok mondani, annak annyagát az egyes egyházak évi jelentéseiből, tekintélyes egyházi férfiak hozzám irt leveleiből, amerikai újságokból, Európában járt amerikai ismerőseimtől, a vallási statisztika hivatalos kézikönyvéből s egyéb megbizható forrásból merítettem. Munkám fogyatékos voltának bírálásakor szolgáljon mindez mentségemül. Az amerikai Egyesült-Államok egyházi életét tanulmányozván, a különféle vallási életjelenségekben 4 főmozzanatot fogunk találni. Ez a 4 főmozzanat a következő : 1. Általános vallásszabadság. 2. Önkéntes munkálkodás az egyházi ügyekben. 3. Az egyházi élet gyakorlatias iránya. 4. A rokon feiekezetek együttműködési, egyesülési hajlama. * Lássuk az első pontot. Az egyházi élet az államtól független. Az államnak alkotmányszerüleg semmi gondja sincs sem az egyik, sem a másik vallásfelekezetre. Az állam csak akkor lép fel valamelyik felekezet ellen, ha annak keblében oly dolgok történnek, a melyek a köztisztességgel ellenkeznek, pl. a mormonok többnejüsége. Egyébként az állam hivatalból teljes szabadságot enged minden vallásfelekezetnek, de őket egy fillérrel se támogatja. Azt hinné az ember első pillanatra, hogy az állam ez eljárása közömbös avagy talán vallástalan felfogásból származik. Távol legyen. Annak bizonyítására, hogy az Egyesült-Államnk kormányát se közönbösséggel, se vallástalansággal nem lehet vádolni, nehány tényt említek fel. Az állam hathatós támasza a keresztyén felekezeteknek a vasárnap szigorú megszentelésére irányuló munkásságban. Az Egyesült-Államok senatusa (képviselőház) üléseit imádsággal kezdi meg. Ennek az imádságnak megtartására nemcsak amarikai papokat, de pl. az épen körükben időző angol papi vendégeket is fel szokták szólítani. Az Egyesült-Államok elnöke a Washingtonban gyülésezo egyházak vezető férfiait az Egyesült-Államok nevében a fehérházba (képviselőház) megszokta hívni, a hol a gyűlési tagokat megvendégeli, igy óhajtván tisztességet tenni az egyházak munkásainak. 1899-ben szeptember 28-tól október 6-ig volt Washingtonban a világ összes református egyhá-
