Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-22 / 38. szám
641 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 642 álclóan ható és oly gyakori jótettek valának, melyeknek forrása a családi emberszeretet volt s melyekről el lehet mondani : „Nulla dies sine linea.“ (Folyt, kőv.) Czike Lajos. Dunántúli ev. ref. egyházkerületünk közgyűlése. A dunántúli ev. ref. egyházkerület szept. 12-én kezdte meg Pápán Antal Gábor püspök és Tisza Kálmán főgondnok elnöklete alatt évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen a kerület alkotó tagjai a szokottnál is nagyobb számban jelentek meg, a minek magyarázata abban a körülményben rejlik, hogy ezzel a kerületi gyűléssel kapcsolatban nyitották meg nagy ünnepséggel a kerület által néhai László ■József kocäi lelkész fejedelmi alapítványából létesített ev. ref. felsőbb leányiskolát, mely a protestáns nőnevelés ügyében nagy szolgálatok teljesítésére van hivatva. Az egyegyházkerületi közgyűlés első napját éppen az új iskola felavatásának és László József emlékezetének szentelte-A gyűlést a főiskola dísztermében Antal Gábor emelkedett szellemű imával nyitotta meg. Tisza Kálmán üdvözölvén a kerületi gyűlés tagjait, bejelentette, hogy a mai ünnepségekre való tekintettel, elnöki megnyitóját a holnapi napon mondja el. Az általános helyeslésből, mi szavait követte, világos lett, hogy kerületünk tagjai nagy -érdekló'déssel néznek az elnöki megnyitó elé. A protestáns testvériességnek megható jelenete következett most. A dunántúli ág. hitv. ev. egyházkerület nevében küldöttség jelent meg a kerületi gyűlés előtt, hogy a felsőbb leányiskola megnyitása alkalmából azt üdvözölje. A küldöttség nevében, melynek tagjai Gyurátz Lerenc püspök, Ihász Lajos kér. felügyelő, dr. Kluge Endre, dr. Czipott Zoltán, Paál István és Mohácsy Lajos püspöki titkár voltak, Gyurátcz püspök szólott: A dunántúli reform, egyházkerület tagjai — úgymond — tanácskozásra jöttek össze egyházi ügyeikben. — Feladatukhoz ez alkalommal egy kiválóan szép ünnepély tartása járul. Egy ref. felső leányiskolának alkotása, felállítása s ezen ünnepélylyel arra a koronának feltevése. A dunántáli ág. hitv. ev. egyházkerület testvéri kötelesség teljesítésére érzi magát indítva, — a testvér-kötelesség teljesítésére, a melylyel ezen szép ünnepélyhez, egy szép alkotásnak a világ előtt való bemutatásához meghozza általunk a maga üdvözletét. Ennek az ünnepélynek öröméből kikéri a testvért megillető örömrészt. Óhajtásunk, hogy örüljünk mi is ennél az alkotásnál, egy nőnevelőintézet megnyitásánál, a mely intézetnek a mi egyházainkban oly szép, oly magasztos hivatása van : egy eltagadhatatlan, elvitázhatatlan, nagy, örökös mulasztásnak a pótlása; .a prot. öntudatnak, az egykor hegyeket mozgató, mindent megrázó élő hitéletnek lángralobbantása, a női szív, a női kedély meghódítása által egyénekben, családokban. Midőn ehez a szép ünnepélyhez őszinte üdvözletünket adjuk át, egyszersmind azon hő óhajtásunknak adunk kifejezést, engedje a mindenható Isten, hogy a nagyméltóságu és főtisztelendő egyházkerületi közgyűlés elnöksége, a nagyméltóságu és nagyságos főiskolai elnökség, ezen intézetnek minden meleg keblű lelkes pártolója láthassa felvirágozni ezt az intézményt, láthassa munkásságának nagy áldásait. Élcszsze a Krisztus életén alapuló hitnek, lelkesedésnek szent tüzét; a mindenható Isten hozza szent áldását az egyházkerület ezen új alkotására, magára a testvér ref. egyházkerületre, ennek vezéreire, a hívők seregére. A lelkes éljenzéssel fogadott beszédre Tisza Kálmán válaszolt: A kerület minden tagjának szivéből szólok — mondá — ha egyfelől örömünket, másfelől köszönetünket fejezem ki azért, hogy az ág. hitv. ev. egyházkerület tagjai testvéri szeretettől vezéreltetve, a mi örömünnepünkben résztvenni szíveskedtek. Én azt gondolom, valóban nincs fontosabb más, a jövőre gondolva, mint arról gondoskodni, — mint ő méltósága is érintette — hogy hitbuzgó anyákat neveljünk a jövő számára; mert a val. lásos buzgóságot első sorban az anyák olthatják a leány kebelébe. Adja Isten, hogy minél sűrűbben jöhessenek létre ilyen intézetek ; magam részéről pedig azt kívánom, hogy adja Isten, hogy kedves anyánk, a két fő prot. egyház : az evang. és ref. folytonosan mint testvérek küzdhessenek vállvetve egymással mindazok ellen, kik a protestantizmusnak ellenségei; másrészt pedig szeressék és tiszteljék egymást, mint igaz testvérek. Antal Gábor püspök tudatta ezután a közgyűléssel, hogy Wlassies minister, kit az iskola megnyitására meghívtak, maga helyett Berecz Antal min. biztost küldte le a közoktatási kormány képviselőjéül, mit a gyűlés éljenzéssel vett tudomásul. Ezzel a kerületi gyűlés első napja véget ért, s a gyűlés tagjai a református tümplomba mentek, hol az iskola-avatás alkalmából istenitisztelet volt. Imát és egyházi beszédet Kis József mondott, s beszédjének magas szárnyalása, valamint a kiváló ékesszólás mély hatást tett a hívőkre. Az ünnep maga a leányiskola impozáns épületének dísztermében, melyet zsúfolásig megtöltöttek a gyűlés tagjai, díszes hölgyközönség s Pápa város egész intelligenciája előtt folyt le. A Himnusz eléneklése után az iskolát megnyitó beszédet Antal Gábor püspök tartotta. Eszmékben gazdag szónoklatában a protestantizmusnak a nevelés és specialiter a nó'nevelés terén váró hivatását fejtegette, majd megható fohászszal kérte Isten áldását az iskolára. Beszédét lapunk múlt számában közöltük. Végül üdvözölte a közoktatási kormányt képviselő Berecz Antalt, ki viszont lelkes szavakban közölte a minister üdvözletét. Czike Lajos főiskolai gondnok tartott ezután emlékbeszédet az iskola-alapitó László Józsefről. A nagyszabású emlékbeszéd nem csupán László József életrajzát tartalmazta, de megvilágította az eszméket és törekvéseket, melyek a nagynevű kocsi pap egész pályáját irányították. Nem volt szem, mely szárazon maradt, midőn László József hazaszeretetéről szólva, megemlítette, hogy az elnyomás napjaiban a hazáját szerető, nyiltszivü és bátorszavu pap elszenvedte a zsarnok (Haynau) korbácsát is. Majd az igaz lelkipásztor alakját mutatta be Lászlóban, s végül az
