Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
589 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 590 ev. ref. iskolákból. Ennek az örvendetes nekibuzdulásnak legfőbb oka az, hogy a karcagi közgyűlésre vár az a dicsőség, hogy az országos református tanáregyesület megalakulását kimondja. Este a kaszinó vendégszerető termeiben kitünően sikerült ismerkedési estély volt, a melyben a helyi társadalom kitűnőségei is nagy számmal .vettek részt. A közgyűlésnek aug. 27-én volt az első napja. A közgyűlés a reform, templomban tartott isteni tiszte ttel kezdődött, a melyen Fazekas Gyula karcagi ref. gymnasiumi vallástanár tartott emelkedett szellemű, áhítatra gerjesztő imádságot. A közgyűlés fénypontja Dóczi Imre elnök megnyitó beszéde volt, n melyet aktuális voltánál s egész nemzeti szellemünkre kiható fontosságánál fogva egész terjedelmében közlünk. íme : Dóczi Imre beszéde. Az a magyar nemzeti közérdek, mely a református tanügy munkálása utján nemzeti közműveltségünk fejlesztésében nyilvánul, adja ajkaimra az első szót közgyűlésünk megnyitása alkalmával, hogy a közös nemzeti célban összeforrott érzés melegével s őszinte örömmel üdvözöljem tanártestületünk tisztelt tagjait, s mindazokat, kiket a református tanügy munkás szeretető s az összetartozás érzete közelről és távolról e közgyűlésre összehozott, hogy itt az új iskolai év küszöbén a hivatásos muoka megkezdésére a testületi szellem forrásaiból erőt és lelkesédést merítsünk. Nagy szükségünk van e testületi szellem acélozó erejére. Nemcsak azért a fölemelő tudatért, hogy a lelkűnkben élő eszmények másokat is lelkesítenek s egyéni törekvésünkkel közös cél szolgálatában állunk, de szükségünk van rá közelebbről azért, hogy általa a hazai közmüvelés és közoktatás szervezetében a református iskolai szellemet minél erőteljesebb és egészségesebb kifejezésre juttassuk. A ref. iskolának a századok hanyományai által megszilárdított számos olyan jellemvonása van, melyek a hazai közoktatásra és nemzeti közéletre mindenkor termékenyitőleg hatottak. E jellemvonások közül, melyek a kálvinista nevelésnek mintegy történelmi karakterét képezik, csak egyet akarok ezúttal kiemelni, mint a ref. iskolai szellemnek legsajátosabb jellegét s ez az iskola liberálizmusa, a tanítás szabadelv üsége. A liberalizmus, mely ma államok kormányzásának nemzetek jólétének az iránytűje, a protestantizmusnak édes testvére. Egy forrásból támadt mind a kettő : a gondolat, a lelkiismeret és vizsgálódás szabadságából. A szabadelvüség, mint világnézet, ott derengett már a protestantizmus bölcsője fölött s ott lobogott mint vezérlő szövetnek a prot. iskolák tanításaiban. Együtt nőtt, együtt fejlődött mind a kettő, s hol az egyik, hol a másia erősítette egymást. A mint a századok folyamán a piotestantizmus egyes államokban erőre kapott, úgy terjedt ama nemzetek közt a szabadelvű gondolkodás s viszont, a mint az emberi jogok szabadelvű felfogása az egyes népek kebelében gyökeret vert, úgy hódított tért közöttünk a protestantizmus A magyar ref. iskolának a liberalizmus mindig éltető levegője volt. A felekezeti elfogultság vagy a hatalom által üldözött igazságok és jogok tanári katedráinkban mindig szószólóra találtak, a felvilágosodottság eszméi pedig — bár hol születtek is — tantermeinkben mindig otthonra leltek. A tudomány történetének folyamán alig volt 1 ö'.csés. e i rendszer, mely felsőbb iskoláinkban hirdetőkre ne talált volna s alig volt didaktikai módszer, melyet gymnasiumaink meg ne kiséreltak volna. Ez iskola szelleme mellett tesznek történelmi bizonyságot múltúnknak azon halhatatlan alakjai, kik most a vallási és nemzeti szabadságért, majd nyelvünk, alkotmányunk vagy a népjogokért vívott küzdelmeikkel állítottak örök emléket szabadelvű gondolkozásuknak. De tanúságot tesz mellette egészében a magyar prot. társadalom, mely csak legközelobb is az egyházpolitikai harcok idején a legbiztosabb támasztékát képezte nemzeti törvényhozásunknak a szabad, elvű törvényalkotásokban. Hogy pedig e szellem nemcsak történelmi karaktere, hanem ma is élő lelke a ref. iskolának, eléggé mutatják az olyan adatok, hogy például a vallásos eszmék szabadelvű felfogásának világiroaalmi minta, képe : Lessing Náthán ja egyedül a ref. gymnasium új tantervében van felvéve irodalmi olvasmányul hazai középiskolai oktatásunk körében, vagy hogy mig a német irodalom büszkeségének, Schillernek a harminc éves háború történetében II. Eerdinánd római császárról irt mesteri jellemrajzától az állami tankönyvbirálat szent borzongással riad vissza, mi ugyanazt épen a történeti igazság érdekéből olvastatjuk gymnasiumainkban. T. közgyűlés ! Hogy a jelen alkalommal a magyar ref. iskolának épen ezt a közönségesen ismert jellemvonását, liberalizmusát emelem ki, annak oka azon nagyon is közel eső jelenségekben fekszik, melyek nemzeti közéletünk mindn ágában, egyházi, társadalmi és politikai életünkben a liberálizmust veszélyeztetik. Mig ugyanis kívülről a szabadelvüség legsötétebb ellensége, a klerikális irányzat száz csatornán beszivárogva, egyre jobban veszélyezteti a nemzeti közszellemet, addig bent a hazában is felekezeti türelmetlenség kezd lépni a vallásos türelem helyére, osztályérdekek hangoztatása szorítja háttérbe az egyetemes nemzeti érdeket. Még a sajtó nagy része is, melynek pedig szülő-anyja a liberalizmus, ily exkluzív érdekek szolgálatába szegődik s egyre gyengül ama liberals világvézet vezető szerepe, melyre az új Magyarország szellemi és anyagi jóléte van fektetve s a melytől nemzetünk jövő fejlődését, erősbülését egyedül remélhetjük Csak az imént dőlt ki a szabadelvüség egyik legerősebb* és legedzettebb bajnoka s mig a nemzeti veszteség sóhaja végig rezg a hazán, szinte aggódva kérdjük, vájjon lesz-e, a ki hatalmas szablyáját fölvegye a liberalizmus ellenségeivel szemben. Pedig föl kell venni. S ha gigászok nem támadnak, a pygmaeusoknak kell táborba szállni a szabadelvű eszmék diadaláért, mert a nemzet üdve ez eszmék győzedelmében rejlik. S midőn csodálkozva kell látnunk, hogy a kóros szellemi áramlatok megejtik még az egyetemi ifjúságot is, melynek szent hagyománya volna a szabadelvű eszmék zászlaját fent lobogtatni, önkéntelenül az iskola liberalizmusára, a szabadelvű nevelési irányra esik gondolatunk, ha a jövő Magyarország vezető intelligenciáját ez iránynak biztositani akarjuk. Mert a szabad-35*
