Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-09-01 / 35. szám

591 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 592 elvüség nem egyszerű politikai elv, melyet zászlónkra Ír­hatunk, nem puszta szociális tan, melyet elsajátíthatunk, hanem éltető levegő, melyben benn kell élnünk és a zsenge kortól fogva belélegzeuünk, bogy áthassa egész lelki vi­lágunkat és kialakítsa világnézetünket. Eletirány, mely­nek, mint a jellem kialakulásának, az iskola a bölcsője. Ezért kell egyesülnünk mindnyájunknak, kiknek e nevelési irány ősi hagyományunk, hogy a ref. iskolai szel­lem terjesztésével a nemzeti közszellemet erősítsük. Isko­láink nem csak a ref. tanügy fénykorában adtak lendü­letet a hazai közoktatásnak, hazem szabadelvű nevelési irányukkal kelesztő kovászai lehetnek ma is a nemzeti köznevelésnek. Nemzeti iskola, nemzeti nevelés hangzik ma követelményül Európaszerte. Az iskolának tehát, ha a nemzeti élet talaján akar állani, nem lehet más szelleme, mint az, a melytől nemzetünk erősbödését várjuk, a libe­­rálizmus. Ez irányban közreműködni, s a ref. tanügy ápo­lásával a nemzeti köznevelés fejlesztésén munkálni, a ma­gyar reformálus tanárságnak őseitől öröklött kötelessége, nemzeti feladata. De hogy ezt sikerrel tehessük, egy testté, egy lé­lekké kell olvadnunk. Ugyanazért örömmel üdvözlöm azt a törekvést, mely tanáregyesületünket a magyar rej. ta. nárság országos egyesületévé igyekszik fejleszteni. Nem új törekvés ez. Régi idők óhajtása vár benne a megtestesü­lésre, melyért egyesületünk is éveken át küzdött; de a prot. intézmények régi tanúsága, hogy rendesen a külső nyomás alatt fejlődnek. Hátha az idők szelleme, a köz­életnek fentebb vázolt jelenségei, napjainkban ez eszme megvalósítására is sürgetőbben hatnak. Hátha elérkezett erre nézve is „az idők teljessége.“ Úgy legyen.! Ez óhaj­tással, üdvözölve a nemes törekvést, tanáregyesületünk­nek 18-ik közgyűlését ezennel megnyitom. A lelkesen, mély mnggyőződés erejével előadott elnöki megnyitó nagy hatást tett nem csak a tagokra, hanem a megjelent előkelő közönségre is. A közgyűlés az elnöki megnyitóért köszönetét mondott s elhatározta, hogy évkönyvébe egész terjedelmébe felveszi. Ezután az elnök üdvözli a karcagi református egyházat, majd a heves nagy-kunsági egyházmegyét és Lipich Gusztáv Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispán­ját és Lenk Gusztáv megyei főorvost, mint a megye hivatalos képviselőit. A gyűlés ezután rátért a tulajdonképeni munká­jára és meghallgatta a jegyző és a pénztárnok évi je­lentését, a melyek az egyesület szellemi és anyagi éle­téről festettek hű és minden tekintetben igaz képet. A hivatalos jelentések után a közgyűlésen a ti­­tiszántuli református tanáregyesületnek országos refor­mátus tanáregyesületté fejlesztése s illetve átalakításá­nak kérdése vétetett fel. Dr. Antal Géza, a pápai ev. ref. theol. akadémia ez ídőszerint való igazgatója beszámol arról az általuk megindított mozgalomról, a melylyel az ország összes ref. iskoláinak tanári karait a tömörülésre szólították fel. A mozgalom kissé későn, junius hó második felében indult meg, a mikor sok tanintézet a maga működését már bezárta, mégis nagyon szép siker koronázta, mer a legtöbb tanintézet tanári kara lelkes örömmel fejezte ki az országos református tanári egyesületbe leendő belépését s 127 új tag jelentkezett. Főleg a végeken őrt álló tanintézetek tanári karai érzik az országos szervezkedés szükségét és fontosságát. Az országos ref. tanáregyesület megalkotását nem szeparatisztikus érde­kek, hanem fontos nemzeti és egyetemes egyházi szem­pontok teszik szükségessé. Az új tanáregyesület egye­temes lesz abból a szempontból is, hogy nem csupán a középiskolai, hartem a tanítóképzői és akadémiai taná­rokat is pedagógiai okokból magába foglalandja. Dr. Antal Géza a dunántúli ev. ref. egyházkerü­let püspöke, Antal Gábor nevében és megbízásából már most bejelenti, hogy az országos tanáregyesületnek a dunántúli ev. ref. egyházkerület alapitó tagja lesz. Dr. Nagy Zsigmond örömmel üdvözli az országos egyesület eszméjét és köszönetét szavaz dr. Antal Gé­zának lelkes munkásságáért s indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés azt az elvi határozatot, hogy a tiszántúli református tanáregyesület ezennel országos tanáregyesületté alakul át. Dóczi Imre elnök ezután a közgyűlés lelkes tet­szése között mondja ki a közgyűlés határozatát, hogy az eddigi tiszántúli tanáregyesület elvileg országos re­formátus tanáregyesületté alakul át s a részletek meg­beszélését a délután tartandó értekezlet napirendjére tűzi ki. A napi rend első pontja dr. Gulyás István debre­ceni tanár ernlékbeszéde volt, melyet az egyesület leg­régibb tiszteletbeli tagja, a múlt év végén elhunyt Imre Sándor ny. egyetemi tanár, a kiváló irodalom­történetiró felett tartott. A közgyűlés áhitatos figye­lemmel hallgatta a mesteri kézzel megirt emlékbeszé­det s végül a szónoknak köszönetét szavazott és elha­tározta, hogy az emlékbeszédet egész terjedelmében közzé teszi. Ezután Horváth Ferenc felolvasása következett „Szolgálati pragmatika“ cimmel. Felolvasásának lénye­gét a következő három javaslatban foglalta össze : 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy református iskoláink kö­rében is szükségesnek látja a szolgálati viszonyokat rendező szabályzat létesítését s ez irányban keresse meg az illetékes egyházi hatóságokat. 2. A szabályzat elkészítésének: megkönnyítése vé­gett gyűjtéssé össze mindazokat az intézkedéseket a zsinati törvényekből, konventi s egyházkerületi szabály­zatokból, igazgatói utasításból, melyek a tanárok jo­gaira, kötelességeire vonatkoznak s készíttessen ezek alapján egy tervezetet. 3. Indítson az egyesület mozgalmat, hogy az ösz­­szeülendő zsinaton kivihető legyen, hogy a tanárok köz­­igazgatási vagy fegyelmi ügyeiben Ítélkező bíróságok tagjai közé törvényben biztosítandó számban tanár­emberek is választassanak az egyházmegye, az egyház­­kerület és a kon vent tanárképviselői közül. A gyűlés a fontos tanügyi érdekű kérdés bővebb megvitatását az idő haladott volta miatt ezúttal mel­lőzi, hanem az egész kérdést előkészítés végett a köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom