Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-09-01 / 35. szám
591 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 592 elvüség nem egyszerű politikai elv, melyet zászlónkra Írhatunk, nem puszta szociális tan, melyet elsajátíthatunk, hanem éltető levegő, melyben benn kell élnünk és a zsenge kortól fogva belélegzeuünk, bogy áthassa egész lelki világunkat és kialakítsa világnézetünket. Eletirány, melynek, mint a jellem kialakulásának, az iskola a bölcsője. Ezért kell egyesülnünk mindnyájunknak, kiknek e nevelési irány ősi hagyományunk, hogy a ref. iskolai szellem terjesztésével a nemzeti közszellemet erősítsük. Iskoláink nem csak a ref. tanügy fénykorában adtak lendületet a hazai közoktatásnak, hazem szabadelvű nevelési irányukkal kelesztő kovászai lehetnek ma is a nemzeti köznevelésnek. Nemzeti iskola, nemzeti nevelés hangzik ma követelményül Európaszerte. Az iskolának tehát, ha a nemzeti élet talaján akar állani, nem lehet más szelleme, mint az, a melytől nemzetünk erősbödését várjuk, a liberálizmus. Ez irányban közreműködni, s a ref. tanügy ápolásával a nemzeti köznevelés fejlesztésén munkálni, a magyar reformálus tanárságnak őseitől öröklött kötelessége, nemzeti feladata. De hogy ezt sikerrel tehessük, egy testté, egy lélekké kell olvadnunk. Ugyanazért örömmel üdvözlöm azt a törekvést, mely tanáregyesületünket a magyar rej. ta. nárság országos egyesületévé igyekszik fejleszteni. Nem új törekvés ez. Régi idők óhajtása vár benne a megtestesülésre, melyért egyesületünk is éveken át küzdött; de a prot. intézmények régi tanúsága, hogy rendesen a külső nyomás alatt fejlődnek. Hátha az idők szelleme, a közéletnek fentebb vázolt jelenségei, napjainkban ez eszme megvalósítására is sürgetőbben hatnak. Hátha elérkezett erre nézve is „az idők teljessége.“ Úgy legyen.! Ez óhajtással, üdvözölve a nemes törekvést, tanáregyesületünknek 18-ik közgyűlését ezennel megnyitom. A lelkesen, mély mnggyőződés erejével előadott elnöki megnyitó nagy hatást tett nem csak a tagokra, hanem a megjelent előkelő közönségre is. A közgyűlés az elnöki megnyitóért köszönetét mondott s elhatározta, hogy évkönyvébe egész terjedelmébe felveszi. Ezután az elnök üdvözli a karcagi református egyházat, majd a heves nagy-kunsági egyházmegyét és Lipich Gusztáv Jász-Nagykun-Szolnokmegye főispánját és Lenk Gusztáv megyei főorvost, mint a megye hivatalos képviselőit. A gyűlés ezután rátért a tulajdonképeni munkájára és meghallgatta a jegyző és a pénztárnok évi jelentését, a melyek az egyesület szellemi és anyagi életéről festettek hű és minden tekintetben igaz képet. A hivatalos jelentések után a közgyűlésen a titiszántuli református tanáregyesületnek országos református tanáregyesületté fejlesztése s illetve átalakításának kérdése vétetett fel. Dr. Antal Géza, a pápai ev. ref. theol. akadémia ez ídőszerint való igazgatója beszámol arról az általuk megindított mozgalomról, a melylyel az ország összes ref. iskoláinak tanári karait a tömörülésre szólították fel. A mozgalom kissé későn, junius hó második felében indult meg, a mikor sok tanintézet a maga működését már bezárta, mégis nagyon szép siker koronázta, mer a legtöbb tanintézet tanári kara lelkes örömmel fejezte ki az országos református tanári egyesületbe leendő belépését s 127 új tag jelentkezett. Főleg a végeken őrt álló tanintézetek tanári karai érzik az országos szervezkedés szükségét és fontosságát. Az országos ref. tanáregyesület megalkotását nem szeparatisztikus érdekek, hanem fontos nemzeti és egyetemes egyházi szempontok teszik szükségessé. Az új tanáregyesület egyetemes lesz abból a szempontból is, hogy nem csupán a középiskolai, hartem a tanítóképzői és akadémiai tanárokat is pedagógiai okokból magába foglalandja. Dr. Antal Géza a dunántúli ev. ref. egyházkerület püspöke, Antal Gábor nevében és megbízásából már most bejelenti, hogy az országos tanáregyesületnek a dunántúli ev. ref. egyházkerület alapitó tagja lesz. Dr. Nagy Zsigmond örömmel üdvözli az országos egyesület eszméjét és köszönetét szavaz dr. Antal Gézának lelkes munkásságáért s indítványozza, hogy mondja ki a közgyűlés azt az elvi határozatot, hogy a tiszántúli református tanáregyesület ezennel országos tanáregyesületté alakul át. Dóczi Imre elnök ezután a közgyűlés lelkes tetszése között mondja ki a közgyűlés határozatát, hogy az eddigi tiszántúli tanáregyesület elvileg országos református tanáregyesületté alakul át s a részletek megbeszélését a délután tartandó értekezlet napirendjére tűzi ki. A napi rend első pontja dr. Gulyás István debreceni tanár ernlékbeszéde volt, melyet az egyesület legrégibb tiszteletbeli tagja, a múlt év végén elhunyt Imre Sándor ny. egyetemi tanár, a kiváló irodalomtörténetiró felett tartott. A közgyűlés áhitatos figyelemmel hallgatta a mesteri kézzel megirt emlékbeszédet s végül a szónoknak köszönetét szavazott és elhatározta, hogy az emlékbeszédet egész terjedelmében közzé teszi. Ezután Horváth Ferenc felolvasása következett „Szolgálati pragmatika“ cimmel. Felolvasásának lényegét a következő három javaslatban foglalta össze : 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy református iskoláink körében is szükségesnek látja a szolgálati viszonyokat rendező szabályzat létesítését s ez irányban keresse meg az illetékes egyházi hatóságokat. 2. A szabályzat elkészítésének: megkönnyítése végett gyűjtéssé össze mindazokat az intézkedéseket a zsinati törvényekből, konventi s egyházkerületi szabályzatokból, igazgatói utasításból, melyek a tanárok jogaira, kötelességeire vonatkoznak s készíttessen ezek alapján egy tervezetet. 3. Indítson az egyesület mozgalmat, hogy az öszszeülendő zsinaton kivihető legyen, hogy a tanárok közigazgatási vagy fegyelmi ügyeiben Ítélkező bíróságok tagjai közé törvényben biztosítandó számban tanáremberek is választassanak az egyházmegye, az egyházkerület és a kon vent tanárképviselői közül. A gyűlés a fontos tanügyi érdekű kérdés bővebb megvitatását az idő haladott volta miatt ezúttal mellőzi, hanem az egész kérdést előkészítés végett a köz-
