Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-01-20 / 3. szám
Tizenkettedik évfolyam. 3. szám. Pápa, 1901. január 20. DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. -A. lap szellemi részét illető közleményei! a szerkesztőség li ez Kis József felelős szerkesztő ozí— mérő kt\l<3 endők.-A_z előfizetési dijak (egész évre 8 kor., félévre 4 kor.), hirdetések, reclamatiók Faragó János lőmunliatárs ozimére küldendők. * Mégis a kongmaiigy. (Folytatás). A kongrua ügyében, e b. lapok előző számában közzétett, előrebocsátott elvi fejtegetéseim után nézzük most már az ügyet, az e tárgyban alkotott törvény (1898. XIV. t.-e.) szövege, — illetve a törvény végrehajtása szempontjából. A törv. 1 §-ban ki van mondva, hogy «a latin, görög és örmény szertartásu lelkészek, jövedelmének kiegészítése, rendezés alatt lévén, ezen lelkészek közül a legszűkebb anyagi viszonyok között levők jövedelmének ideiglenes kiegészítésére, a törvényhozás, az államköltségvetésben megfelelő külön összeget fog fölvenni.» Ki nem látja be mindjárt az 1. §-ból, hogy a szegény prot. papokat a gazdag latin, görög és örmény szertárt, kath. lelkészek kalapja alá vonni nem akarta a törvényhozás: mert, hol van olyan kath. lelkész, a kinek a fizetése kétszeresen is túl nem szárnyalja a 600 frtos minimumot? Íme a 48. XX-ik t.-cikk jogeggenlőséget hangoztató elvének egy paródiája, mindjárt a t.-cikk homlokán. A 2. §. azt mondja, hogy «uj lelkészi állások jövedelme csak akkor egészittetik ki évi 1600 koronára. nha a vallás és közokt. minister az uj lelkészi állás szervezését az illető felekezet előterjesztése alapján indokoltnak elismeri Ha mi most már Egerben, Kalocsán és az erdélyi (?) püspök székhelyén, meg Nyitrában, Trencsénben, Zalaegerszegen a prot. egyház és a vele egy és ugyanazonos Magyarország védelmére egyházakat és lelkészállomásokat akarnának szervezni s ezen exposituráinkra államsegélyt is igénybe venni, a törvény egészen a minister kénye-kedvére hagyja, bízza a prot. egyházak segélyügyét. Ne neked prot. autonómia! A 4. §. szerint, csak azon lelkész igényelhet fizetéskiegészitést, a ki igazolja, hogy az illető a hittudományt, valamely hittani intézeten, a hazai középiskola 8. osztályának elvégzése után nyilvánosan vagy magánúton, legalább 3 évig tanulta és ez utóbbi esetben, valamely hittani intézeten vizsgát tett s hitfelekezete részéről, szabályszerű lelkészi képesítést nyert.» Hát a vallás és közokt. ministerium, — a melyik a törvényt előkészítette, — nem tudná azt, hogy a prot. lelkészek csak a Vili. oszt. gymn. tanfolyam elvégezése és az érettségi vizsga kielégítő eredménynyel letétele s nem is 3, de 4 évi theol. tanfolyam elvégezése után nyernek, nyerhetnek fölöttes hatóságuktól lelkészi képesitést?! Minek tehát ezen legfölebb a pópák és bokherek ellenében szükséges kautélával a prot. papokat amazok színvonalára lesülyeszteni? . . . őket azokkal egy kalap alá vonni?! Helyes intézkedése a törvénynek (7. §.) hogy «a ki állásához nem méltó, súlyos erkölcsi vétséget követ el vagy államellenes magatartást tanúsít, és e miatt büntető bírósági Ítélettel vagy fegyelmi utón el lett marasztalva stb. ne részesülhessen jövedelmi kiegészítésben, vagy ha részesült, azt a netáni hivatal vagy szabadságvesztés időtartamára és a büntetés kiállásától számított 3 évig elveszítse;« sőt, hogy viszszaesés folytán végleg is elveszítse a kiegészítést. Az államellenes irányzatot az 1893. XXVI. t.cikk 13. §-a szabja meg úgy, hogy annak tekintendő: «minden cselekmény, mely az állam alkotmánya, nemzeti jellege, egysége, különállása vagy területi épsége, az államnyelvének törvényben meghatározott alkalmazása ellen irányul.» De az már bizonynyal nem helyes, hogy a jövodelmi kiegészítés megvonását kimondó ministéri határozat ellen még akkor is, a mikor az 3 * Az egyház és iskola koréból. * i dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. * Megjelenik minden vasárnap. *
