Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

283 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 284 háztagok. Valóban Isten ereje raegdicsőül az ő erőt­­lenségii kben. * * * A párizsi világkiállítás alkalmával a múlt évben a Britt- és Külföldi Bibliatársaság francia osztálya 400 ezer evangéliumot osztott ki a kiállítás látogatóinak, na­ponta átlag 200 példányt. Az utolsó 30 év alatt a pá­rizsi raktár 5 millió 986 ezer 233 kötetet hozott for­galomba, még pedig 446.202 teljes bibliát, 1,773,574 újszövetséget és 3,766.547 részletbibliát. — Eladtak 4,655,251 darabot és ingyen szétosztottak 1.331.072-őt. Minő diadalmas útja ez az Isten igéjének! A Christianisme után Lie. RÁcz Kálmán. jegyes l^nzlEményE^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Új főrend- Ihász Lajos hathulmi nagybirtokos, mint a dunántúli ág. ev. egyházkerület felügyelője, a na­pokban kapta meg a főrendi ház behívó levelét. Midőn őt, kit e díszes helyre nemcsak állása, hanem egyéni ki­válósága, vagyoni viszonyai is qualificalnak, ez alkalom­ból szivünk melegével üdvözöljük, nem tartjuk érdekte­lennek, ha behívó levelét szószerint közöljük. A behívó igy szól: „Mi Első Ferencz József, Isten kegyelméből Austria császárja, Csehország királya stb., Magyarország apostoli királya. Méltóságos Felügyelő ! Kedvelt hívünk ! Uralkodói kötelmeinkhez tartozván az ország törvényeinek hű és pontos végrehajtása fölött őrködni. Minthogy az 1848. évi IV. t.-c. 1. §-a az országgyűlést évenkint Buda­pestre egybehivatni rendeli és miután az országgyűlést magyar ministertanácsunk előterjesztésére Budapest székes­­fővárosunkba összehívtuk, ezt ezennel avégből tudatjuk veled, hogy mint a főrendi háznak az 1885. évi VII. t. c. értelmében tagja, úgy ezen, valamint a törvények értel­mében jövőben összehívandó országgyűléseken, a most idézett törvény rendelkezéseinek megfelelőleg megjelenni kötelességednek ismerjed. Kihez egyébiránt királyi ke­gyelmünkkel kegyesen hajlandók maradtunk. Kelt Buda­pest székes-fővárosunkban, ezerkilencszázegy évi március 28-ik napján. Ferencz József. Széli Kálmán-“ — Konventünk üléseiről az Egyetértés c. po­litikai napilap hozta a legkimeritőbb tudósításokat. Mi en­nek a lapnak tudósításait használjuk föl, de a kevésbbé fontos részletek kihagyásával. —Adomány auagyenyedi Bethlen szoborra. Boross Kálmán kamocsai ev. ref. lelkész ur 6 koronát küldött hozzánk, hogy azt, mint a kamocsai ev. ref. egy­házi énekkar és olvasókör márc. 15-i ünnepélye jövedel­méből a nagyenyedi Bethlen-szoborra szánt összeget, ren­deltetési helyére juttassuk. Midőn az összeg átvételét e helyen nyugtázzuk, köszönetét mondunk a lelkész urnák és gyülekezetének a nemes cél nevében. Adományokat a nevezett célra mindig szívesen veszünk és továbbítunk. — Minek adjuk gyermekeinket kath. in­tézetbe ? Ezt a kérdést vágja szemünkbe az Alkotmány, mikor megemlékezik conventünk azon tárgyalásáról, mely a fölött folyt, hogy a katholikus leánynöveldékben lehe­tetlenné van téve részünkre az azokban levő gyermekeink vallásos oktatása. „Most nem szólunk hozzá a dologhoz — úgymond — csak annyit jegyzünk meg, hogy a református convent erőnek-erejével rá akarja kényszeríteni a katho­­likusnak alapított, katholikusok alapítványain és áldozat­­készségén fennálló intézetekre a protestáns hitoktatást. Igenis, neveljék protestáns atyánkfiái fiaikat, leányaikat vallásos szellemben, a maguk vallásában, de minek ad­ják gyermekeiket konskribált katholikus intézetekbe ? ! S ha ők azt hiszik, hogy joggal követelhetnek bebocsátta­­tást a református hitoktatók számára az apácák iskolájába, ugyan mondják meg, hogyan illenék ugyanoda az ortho­dox rabbi, meg a nazarónus hitoktató, ha abban a zárdá­ban ily vallásu gyermekeket is fölvennének, a hogy ea — per absurdum — lehetséges is volna? Erre válaszoljon Szilágyi Dezső meg Tisza Kálmán.“ — 32 000 forint segély a temesvári egyház­nak- Az egyetemes convent harminckét ezer forintnyi in­gyenes segélyt szavazott meg Szabolcska Mihály lelkész sikeres közbenjárására a temesvári egyháznak építkezési célra. Húsz év óta, mióta ez alap fennáll, ez a legna­gyobb ilyen segítség. Eddig a Szegednek adott nyolcezer forint volt a legnagyobb ilyen összeg. (Egyetértés.) — A tanitóhiány megszüntetése s a hazai tanügy fejlesztése érdedében elhatározta a felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye gyűlése, hogy hatóságai utján sür­geti, hogy a tanítók fizetésminimuma 1000 koroi.ában ál­­lapittassék meg. Sürgeti az egyházmegye a zsinattartást, az egyházi adóügy reformálása, az egységas liturgia, az egyházi fegyelem, a közalap vagyonának értékesítése, a lelkész! nyugdíjintézet felállítása, a lelkészválasztási tör­vények módosítása, az egyetemen a protestáns theologia­­facultás létesítése, a lelkész-és tanitóhiány megszüntetése, a nagy egyházak parokhiális körökre felosztása, nagyobb államsegély kieszközlése, a belmissió szervezése tárgyában. Szőnyegen volt az országos lelkészi nyugdijintézet felál­lításának ügye, a melynek megvalósítását egyhangúlag óhajtotta a közgyűlés, azonban a szóban forgó tervezet szerint, a túlságos megterheltetés miatt nem hajlandó ahoz hozzájárulni. A lelkészektől fizetésük egyharmadát kívánja a tervezet belépti dijul és pedig belépésük idejétől szá­mítandó 4°/0-os kamataival. Ezt elviselhetetlen tehernek tartják ; basonlólag elviselhetetlennek tartják az egyházak által a lelkészi javadalom után évenkint fizetendő 2°/0-ot iz. Az egyházmegye leányinternátus számára építkezik. — Kultúrharc Portugáliában. A liberális és 8zabadkőmives aknamunkának — írja az Alkotmány — meg van már az a szomorú eredménye, hogy megkezdődött formálisan a kultúrharc. Mint az ottani jelentések mond­ják, a kormány rendeletet adott ki a vallási egyesületek elnyomására és Károly király a rendeletet helybenhagyta. Mindazoknak a szerzetes rendeknek, a melyeket eddig Portugáliában „megtűrtek,“ el kell hagyniok az országot és a kolostorokat szekularizálják. A kormány rendelete elsősorban is a jezsuiták ellen irányul, a mely rend a leghatalmasabb Portugáliában. Már akkor, a mikor elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom