Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1901-04-28 / 17. szám

285

DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP

286

szőr hire járt, hogy a kormány rendszabályokat akar kiadatni a szerzetesek ellen, tüntetés volt az országban sok felé. Oportóban egy ember hatalmas dinamitbombát tett le egy jezsuita-kolostor kapujába, de még mielőtt a bomba fölrobbant volna, arra járó emberek észrevették és a nagy katasztrófának elejét vették. A kormány attól való félelmében, hogy az egész országban nyíltan kitör az antikatholikus lázadás, minden gyűlést megtiltott s hogy az agitálásnak végét vesse, sietett rendeletét kihirdetni. Ez a rendelet azonban, mely nyílt inaugurálása a kultúrharcnak, megtermi a maga reactióját. A számbelileg nagy többségben levő katholikus érzelmű politikusok és egyházi férfiak máris megindították az ellenmozgalmat s nagyon lehet attól tartani, hogy ha a király a liberális és szabadkömives pártra áll, akkor ők csatlakoznak a Don Miguel párthoz, a portugál trónkövetelő híveihez. Ez pv dig oly zavart idézne elő Portugália belső életében, a mely könnyen megbuktathatja az uralkodó liberalizmust, íme a dinastiák egyedül biztos támaszának, melyen jó pártner mindjárt a trónkövetelő ! Aztán kik is nevelték a szerzeteseket ma napság gyűlölő portugálokat és spanyolokat ? Papok. Sapienti sat !

— Megjelent a dunántúli ev. ref. egyházkerület Névtára 1901-re a múlt évihez hasonló díszes kiállításban. Belső értékébeu nyert, a mennyiben az egyházak vastagabb betűkkel vannak szedve; fölvétetett az utolsó távirati állomás is, úgyszintén a tisztviselők szolgálatba való lépése az egyházmegyéknél is, ahonnan t. i. az adatokat beküldték. A szerkesztés Dr. Antal Géza ügyességét dicséri, ki a sok körültekintést igénylő fáradságos munkára már másodízben vállalkozott minden díjazás nélkül.

— A pápai ev. ref. főgymn. tanuló ifjúsága 7G kor. 71 fillért gyűjtött a maga körében Bethlen Gábor nagyenyedi szobrára még pedig az

I. A) 7 K 42 F. V. 10 K. 90 F.

I. B) 13 „ 46 „ VI. 8 „ 3 „

II. 10 „ 70 „ VII. 2 „ 52

III. 6 , 18 „ VIII. 13 „ — „

ÍV. 4 „ 50 „ öszesen 76 K. 71 F.

A jeles cselekedet önmagát dicséri:

— A jelenkori vallásfelekezetek statistikája.

Európának 890 millió lakosa van, a melyek 7 millió mohamedánust, 7 millió zsidót és 2 millió polytheistát kivéve mind keresztyének. Amerika csaknem egészen keresztyén, a római és prot. egyháznak egyenlő számmal vannak itt hívei, a politheisták száma csak 2 millió. Óceániában 4 millió keresztyén Ausztráliára, 38 millió a Philippinekre esik, a többi lakosság mohamedán vagy pogány. Afrikáról nincsenek biztos adatai a statisztikának. Északi része mohamedán, centruma mohamedán vagy pogány. Déli része keresztyén. Ázsiában Kina 370 millió lakosságából 1 millió keresztyén (900 ezer róm. kath. és 100 ezer prot.) s 21 millió mohamedán. India 300 millió lakosságából 217 millió hinduiata vagy brahmanista vallásu. A mohamedánok száma, kik erősen szaporodnak, ma 60 millió. Ezeken felül vau még ott 12 millió polytheista, 7 millió buddhista s csak 9 millió keresztyén. A föld lakosságának száma 1550 millió, mig 1818 ban csak 650 millió volt. A keresztyének az utolsó 13 év alatt 477 millióról 555 millióra emelkedtek. Az izlámnak ma több mint 200 millió hive van s további terjedésére is kedvezők a kilátásai.

— A protestantizmus a r. katholicisnmshoz való viszonyában. Az utolsó 25 év alatt a protestánsok Európában 23, a r. kath. ellenben csak 21 százalékkal emelkedtek. A német birodalomban 1890 óta a r. kath. 18, a protestánsok ellenben 21 százalékkal (legerősebben Bajorországban) emelkedtek. Poroszországban a protestánsok a lakosság 63.^6, a r. kath. 33.66 százalékát képviselik. A vegyes házasságok és kitérések nagyobára a protestantizmusnak használnak (tehát épen megforditottja a mi állapotainknak). Róma kapuit erősen döngetik Spanyolországban, Ausztriában; Franciaországban is nagy csalódás érte. Angliában, Eszak-Amerikában is a protestantizmus a túlnyomó, a mennyiben 7.362,000 (11 %), r. kath. élt itt 49.630,000 (78 százalék) protestánssal szemben. A pogány missziót tekintve a r. kath. egyház 300 éves missziói gyakorlata 3, a prot. 100 éves gyakorlat ellenben 2 és fél milliót téritett meg. A protestantizmus, mint a cultura hatalmas faktora, összfogalma az összes modern liberális eszméknek az államban, a vallásban, a tudományban.

— Felhívás a Magyar Filozófiai Társaság ügyében. 1900. év nyarán, több fővárosi és vidéki tanár és iró Budapesten tartott értekezlete, arra a megállapodásra jutott, hogy közéletünknek és irodalmunknak szüksége van egy olyan szabad egyesületre, mely tagjait a filozófia kérdései iránt érdeklődő, müveit nagy közönségből vegye s egyúttal bizottságot nevezett ki ily irányú mozgalom indítására, a célba vett egyesület előkészítésére. Az ekként létrejött előkészitő-bizottság mindenekelőtt a szakkörökkel beszélte meg a merésznek látszó feladat esélyeit. Majd egymást követő értekezletein tanácskozása körébe vonta az irodalmunkban és közéletünkben előnyösen ismert ama férfiakat, a kik a mozgalom iránt való érdeklődésüknek jeleit adták. Különösen az utóbbiak buzdítása birta rá az eló'készitő-bizottságot, hogy már most e felhívással kérdezze meg a müveit nagyközönséget, hogy elérkezettnek látja-e az időt a filozófia ügyének felkarolására, a tervezett Filozófiai Társaság megalakítása által. Az elkészült alapszabály-tervezet értelmében a Magyar Filozófiai Társaság azt tűzi célú', hogy a filozófiai tudományok kedvelőit s munkásait hazánkban egyesíti és a filozófia igazságok exakt kutatásában mind erkölcsileg, mind anyagilag támogatja; vizsgálja a magyar filozofálás történeti nyomait, egybegyűjti és kiadja irodalmi emlékeit; a filozófia problémáit a művelt nagyközönség elé viszi s az elméket foglalkoztatni soha meg nem szűnő nagy elvi kérdéseket nyilvános ülésein felolvasásokkal megvilágositja; folyó iratában s egyéb kiadványaiban medret váj a tudományos alapokon nyugvó meggyőződésnek, a társadalmi és állami rend és haladás közösségének kialakulására, ekként a magyar közéletet tartalmassá, a művelődést egyetemessé tenni törekszik. Ilyen munkálkodás szándékával fordul a fent említett előkészítő bizottság a művelt nagyközönséghez, midőn a Magyar Filozófia Társaságba való belépést kéri. A Társaság tagjai: tiszteletbeliek, alapítók és rendesek. Az alapítók egyszersmindenkorra 200 koronát, a rendes tagok évenkint 6 koronát fizetnek a Társaság pénztárába, mely szolgáltatásért, a társulati jogok gyakorlása mellett, ingyen kapják a