Dunántúli Protestáns Lap, 1901 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-28 / 17. szám
281 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 282 — Mit csinál a feljövő viz ? Kata ! — Forr fölfelé, mintha csak fazékban forrna. — No lássátok, mivel úgy buzog itt a viz fölfelé, mintha csak forrna, ezért az ilyen vizet forrásnak mondjuk. — Sohse fogy ki ennek a vize tanitó ur? kérdi Feri. —: Nem biz az édes fiam, mert az Istennek gondja van rá, hogy ki ne fogyjon. — Hogyan cselekszi ezt az Isten ? Üzi-füzi tovább Feri. — Elmondom, figyeljetek ide ! Ez a forrás fölbuzog, tovább folyik, csermely lesz belőle, több csermely egymásba folyik, a vize megnagyobbodik, patakká lesz, több patak egymásba folyik és még nagyobb viz lesz belőle, ez már a folyó, a mely tízszer olyan széles is van mint a patak, a sok folyóból pedig folyam lesz, a mely igen széles és olyan mély, hogy a tornyot is elnyelné, rajta hajók is járhatnak, ez a folyam aztán a nagy tengerbe folyik, a mely olyan nagy viz, hogy a másik partját nem is lehet az egyik partról meglátni, két-három tornyot egymásra téve is elnyelné ! — De nagy viz lehet az a tenger! Csudálkozik Feri. — Bizony a világon a legnagyobb álló viz a tenger! — Hát nem csap az ki soha sem a medréből, hiszen a nagy folyamok beleömlenek és a tenger meg nem folyik sehova sem ? Kérdi Imre. — Nem biz az fiam, mert az Istennek az a jóltevő napja, mely itt a fejünk fölött ragyog, rá süt a tenger vizére és a tenger, — mint mikor a fazékban vizet melegítünk, el kezd gőzölögni; a sok gőz, pára folszáll a magas levegőbe — ez által a tenger vize egyfelől mindig fogy — és ott a párák felhőkké alakulnak. — Miből lesz tehát a felhő ? Béla. Nézd rr ost is látsz az égen ! — A vizpárákból. — Aztán a felhőket a szél a tengerről elkergeti mindenfelé, miközben a felhő leesik nyáron mint eső vagy gömbölyű jég, — télen pedig, mint fehér hó, mert akkor megfagy a pára. — Nyáron meleg van, mégis esik jég, hogyan van az tanitó ur ? — Úgy van, hogy a levegőben fönn igen-igen magasan még nyáron is nagyon hideg van. És ha a felhő hirtelen fölemelkedik a magas hideg levegőbe hirtelen lehűl, nehéz lesz, elkezd az eső belőle esni, de esés közben az eső csepp hirtelen megfagy — őzért esik nyáron is jég és ezért gömbölyű a nyári jég. A jég felhői feketék és igen magasan vannak a levegőben. A jég a földre érvén elolvad, úgyszintén a hó is, víz lesz belőle a jég és hó vize, meg az esőé leszivárog a földbe, ott összegyűl és forrás alakjában ismét fölbuzog. Bizony gyermekeim, nagy a jó Isten gondja mi reánk méltatlan teremtéseire, mert ha a forrásból csermelyt, a csermelyből patakot, a patakból folyót, a folyóból folyamot, a folyamból tengert, a tenger vizéből párát, a párákból felhőket és a felhőkből esőket nem csinálna, mindnyájan éhen halnánk meg, mert viz nélkül nem teremne semmi ! Nézzétek itt a térkép, ezek csermelyek, ezek összefolynak patakká alakulnak, több patakból folyó, több folyóból folyam lesz, ez belefoly a tengerbe, nézzétek ez a nagy kék szin itt a tenger. Szélesebb-e a folyóvizeknél ? Lidia. — Sokkal szélesebb, még százszorta is szélesebb ! E beszéd után utunkat vissza felé vettük. (Folyt, köv.) Dakab Lajos. Beszélő számok a külföldről. Angliában a katbolicusoknak 1536 templomuk és kápolnájuk van 2837 plébánussal, 1200 elemi iskolája van 300 ezer tanulóval. A katholikusok száma 1 millió 800 ezer. 1895-ben volt Angliában 1 millió 58 ezer katholikus, Skótországban 320 ezer, Irlandban 4 millió 150 ezer. Amerikában a protestánsok gyarapodását a következő számok mutatják : egyház, lelkész, úrvacsorával élő. 1800-ban volt 3,030 2.651 364.872 1850-ben „ 43,074 23.555 3,529.988 1900-ban „ 172,406 126,046 17,784.475 A népesség számaránya szerint: 1800-ban 14-5 lakosra esett egy úrvacsorával élő. 1850-ben 6-37 „ „ 1900-ban 4-28 „ A katkolikusság is gyarapodott ugyan a XIX. század folyamán, de ez messze elmarad a prot. népesség növekedése mellett, a mint a következő adatok bizonyítják : Év Katholikusok lélekszáma Protestánsok 1800 100 000 - 1,277.051 1850 1.614.000 12,356.886 1870 4,600.000 23,336.886 1880 6,337.330 35,230.870 1890 8,579,966 48,382.663 1900 10,129.697 62,245.662 Legnagyobb gyarapodás észlelhető a katolikusoknál az 1850—70 években, a mit az irlandiak nagyszámú bevándorlása idézett elő. Az utolsó évtizedekben azonban rohamos a protestánsok haladása, mert mig 1870-ben négyszerannyian vannak a protestánsok, már a múlt évben több mint hatszorosát érték el a katholikusok lélekszámának. Belgiumban ezelőtt 50 évvel nem volt Protestantismus, mindössze egy pár kicsike evangélikus község volt nagyobbrészt idegenekből az olyan nagy központokban mint Brüsszel, Anvers, Gand stb. Az utolsó félszázad folyama alatt tökéletesen megváltozott a helyzet, a mennyiben főleg a francia vidékeken számos életképes egyház keletkezett, melyek aztán szerves egységbe léptek egymással. A „belga missiói keresztyén egyház“ ma 34 gyülekezetét számlál 31 lelkészszel s több mint 9 ezer taggal. Ez az egyház különösen kitűnik tagjainak komolyságával és áldozatkészségével. Evenként 72 ezer frankot költenek egyházuk fenntartására, ez által jelét adják tevékenységüknek s buzgóságuknak, pedig javarészben csupán szegény iparosok és gyári munkások az egy-
