Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-05-27 / 21. szám
347 DUN ÁTÜLI PROTESTÁNS LAP. 348 Ke ny YÍsmEirtEíé s. Adalékok a dunamelléki eo. ref. egyházkerület történetéhez. Közli : Földvárig László váchartyáni ref. lelkész. II. Rész 360. lap. Öt térképpel. A vaskos kötetben 23 év (1731—1754.) eseményeit közli szerző, de a jegyzetekben 1782-ig közöl adatokat. A 23 esztendőből való események az ezen idő alatt tartott gyűlések s összejöveteleken megjelent lelkipásztorok névsorát s a fontosabb végzéseket ölelik fel, inig a jegyzetek az előbbi kötet módszere szerint egyes egyházak történetére, vagy lelkészeik életrajzára vetnek világitó fényt. Igaz ugyan, hogy szerzőnk a belső cimlapon 1715—1780. éveket jelöli meg a könyvében foglalt adatok időhatárául, de nem tehet róla, ha 1734-ig nem tudott felsorolni többet a baranyai püspökséggel való egyesülésnél,— 1754. utánról pedig sem a kerület püspökeiről, sem a gyűléseiről nem értesít, csupán a jegyzetek közlésével ért el 1782-ig, tehát nem 1780-ig. A II. Rész első kikezdése igy hangzik: „A dunamelléki ev. ref. egyházkerület, melynek a XVI-dik század közepe táján 3 — 4 püspöke is volt egy időben s mely az 1608-dik évtől fogva hosszú időn át két külön püspökséget képezett, — a mult század elején nyerte jelenlegi alakját.“ Ez a mondat rosszul van igy megszerkesztve. Az igaz, hogy mai határait a mult század elején nyerte a dunamelléki egyházkerület, — de az már nem egyezik meg a történeti igazsággal, hogy a dunamelléki kerületnek a XVI. században 3—4 püspöke is lett volna egy időben. Meddig terjedt a XVI. században a dunamelléki kerület ? Baranyáig, ha rövid szóval akarunk reá felelni, ezen területen pedig mindig egy püspök volt. Van ugyan reá adat, hogy Sztárai Mihály tolnai pap korában püspök is volt, a mennyiben a fogságot szenvedett Somogyi Péter igy címezi; de ezen esetben is csak két püspök volt dunamelléken, a mi azon felül, hogy kétséges, kizárja az egy terület felett való egységes kormányzási viszonyt is. Baranyának pedig külön püspökei voltak, helyesebben Baranya maga egy egyházkerületet alkotott. Itt egy időben volt egyszerre két püspök az igaz, tehát a nehézményezett mondat valódi értelme azt jelenti, hogy a mai dunamelléki kerület előbb két püspökséget képezett, a bővített közbevetés azon része pedig, mely egyszerre 3— 4 püspökről szól, az elmondottak alapján elesik. A II. Rész 11. lapján közli szerzőnk a felsőbaranyai egyházmegyéhez tartozó egyházak jegyzékét 1731. évből, a mint azt Pathai János feljegyezte. Ezen sorozatban a mai belsősomogyi egyházmegyéből 25 egyház van Baranyához tartozandóul előszámlálva, mely nyilvános tévedés volt az uj püspök részéről. Igaz, a XVI. században a baranyai püspökséghez tartoztak, de a XVII-ikben már a dunántúli egyházkerület egyik tekintélyes egyházmegyéjét képezték, sőt egy 1732-ik évből való feljegyzés szerint a mai belsősomogyi egyházmegye területén 3 egyházmegye volt u. m.: 1. Tractus Kaposiensis, 2. Tractus Szigetváriensis, 3. Tractus GyÖngyösmellékiensis. S ezekben 37 anyaegyház volt. (Lásd Dunánt. Prot. Lap. 1897. évf.) Ezt nem szerző hibájául hozom fel, hanem a történeti igazság követeli, hogy Pathai János jóhiszemű névsorát értékére redukáljuk. Helmeczi István püspök életrajzában Torkos Jakab dunántúli püspök választásáról érdekes közleményt ad szerzőnk (97. 98. 1.), mely szépen egészíti ki Tóth Ferenc ismeretes tudósítását. ITa felemlitem még, hogy Helmeczi életrajzán kiviil II. Pathai János és Csáthi Dániel püspök biographiáját s az alattuk tartott gyűlések jegyzőkönyveinek kivonatát közli : megismertettem olvasóimat Földváry könyvének tartalmával. Epen azért a munkáról való összbenyomásaimat óhajtóm még elmondani. Földváry könyve egy fáradhatatlan adatgyűjtőről, egyházunk homályos múltjának egy nagyszorgalmu kutatójáról beszél, a ki igyekezett lehetőleg minden keze ügyébe esett adatot közölni. A jóakarat nem hiányzott nála, hogy jegyzeteknek nevezett adat-közléseit minél teljesebbé tegye, de a módszer, melylyel ezt tette, igen sok ismétlésbe kényszeritette. Mindezen „jegyzetek“ úgy a mint közölve vannak, ha külön, megszakítás nélkül, egymásután adattak volna szerző által: mindjárt jobban kielégíthette volna a könyvéhez fűzött várakozásokat. így egy rendszer nélküli adathalmazt képeznek, s olyan formán jár vele a kutató, mint az utas, a ki egy nagy erdő szélére ért s a fáktól nem láthatja azt. Deliát úgy látszik, szerzőnknek az volt a célja, hogy a dunamelléki egyházkerület régi jegyzőkönyveit kiadja, — a miről ő maga ugyan egy szót sem szól, — azomban ehhez a szöveghez csatolt nagyszámú jegyzet miatt, nem válhatott a könyve hű és kimerítő szövegkiadássá. Ha mégis azt mondom, hogy egy nagy és gazdag kőbánya az, melyből a dunamelléki egyházak majdnem mindegyike hatalmas darabokat emelhet ki saját történetének szegletkövéhez : csak igazságot szólok és szerzőnk sok és nagy érdemeink elismerését hirdetem. így mint van is nagy nyereség, szegényes egyháztörténeti kutfőirodalmunkra Földváry munkájának megjelenése, azért szivesén üdvözlöm. Thúry Etele. ptelpraîcg. Lanczinger János h.-bödögei lelkész 1820 - 1900. Lanczinger János, a pápai egyházmegyébe tartozó H.-Bödöge ev. ref. egyház lelkésze nincs többé. Hoszszura terjedt életpályáját bevégezte folyó év május hó 4-én; porrészei eltemettettek 6-án d. u. 2 órakor a bödögei sirkertbe; amikor is oly nagyszámú közönség gyűlt össze, helyből és vidékről, hogy a lelkész udvaron is csak zsúfolva fért el; pedig a különben elég térés uj templom is tele volt. A gyászszertartást megkezdette Kőszegiig József
