Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-03-04 / 9. szám

131 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 132 Vélemény és javaslat a theol. tanárok nyugdíjügyében. II. A pápai ev. ref. theol. akadémiai tanári nyug­díjintézet által igényelt segélyösszege, melynek megadá­sát a főt. konventtől kérjük és reméljük, a következő költségvetésből állapítható meg. Theol. tan. nyugdíjintézetünk összes évi szükség­lete a fentebbi kulcs szerint 3100 frt. Erre fedezetül szolgálnak : 1. A tagok évi dijai 290 frt. 2. A papnövendékektől adott járulékok 180 „ 3. A törzsbetétek után számítható 1/2'Vo 90 „ 4. A nyugdíjintézet 14000 frt szabad tőké­jének 5ü/„-os kamata 100 „ 5. Az egyházkerület évi segélye 1000 ,, Összesen 2140 frt. Hiány 960 frt. Hogy tehát nyugdíjintézetünk a tagok nyugdíj­igényeit biztosíthassa, kerekszámban évi 1000 frt segélyre volna szüksége az ugyancsak 1000 frtot tevő egyházkerü­leti segélyen kivid, a mi nélkül még normális, az álta­lános valószinüségnek teljesen megfelelő törvények között sem tehetne eleget kötelezettségének, hosszabban tartó, na­gyobb megterheltetés esetén pedig, a mi a tagok cse­kély száma mellett nagyon könnyen bekövetkezhetik, egyenesen válságos helyzetbe jutna. A midőn azonban tanárkarunk a fenti összegnek évi segély gyanánt megadását a nagyméltóságu kon­venttől bizalomteljesen kéri és reméli, egyúttal teljes tudásában van annak, hogy akár az egyetemes nyug­díjintézet szervezéséből, akár a külön nyugdíjintézetek­nek fentartásából az egyházkerületekre és az egyete­mes egyházra háruló teher jelentékenyen igénybe venné amugyis gyenge anyagi erőnket s hogy az összes nyug­­dijintézetek részére szükséges 10—12 ezer forint jelen­tékeny segélyösszeg más, nem kevésbbé fontos egyházi és kulturális céloktól vonatnék el. Epén ezért nemcsak egyházi, hanem állami és közművelődési érdeknek te­kinti tanári karunk, hogy e megterheltetés ne kizáró­lag egyházkerületünkre s az egyetemes egyházra hára­­moljék, a mely mint jelezni szerencsénk volt, még e nagymérvű áldozat mellett sem volna képes minden esélylyel szemben biztosítani theol. tanárainak jogos és méltányos nyugdíjigényeit. Teljes meggyőződéssel csat­lakozunk ennélfogva a sárospataki theol. tanári karnak a tiszántúli egyházkerület által is elfogadott álláspont­jához, a mely szerint a theologiai tanárok nyugdíjügye teljesen megnyugtatólag, az egyházkerületek és az egye­temes egyház nagyobb megterheltetése nélkül csak úgy intézhető el, ha a nagyméltóságu konvent oda­hatni méltóztatik, miszerint az orságos tanári nyugdíj­intézet kötelékébe a theol. akadémiai tanárok is fel­vétessenek ugyanazon feltételek mellett, mint a jogaka­­démiák tanárai. A fentebbiek alapján theol. akadémiánk tanári testületé a következőkben foglalja össze és összegezi a theol. tanárok nyugdíjügyére vonatkozó véleményét: a) Az egyetemes theol. tanári nyugdíjintézet fel­állítását nem javasolja ; b) egyedül helyes, méltányos és teljesen megnyug­tató megoldásnak a nagyméltóságu konvent által an­nak kieszközlését tekinti, hogy theol. akadémiáink fen­­tartó testületéi az országos nyugdíjintézetbe theol. aka­démiáikkal is beléphessenek ; c) addig is, mig az országos tanári nyugdíjinté­zetbe való felvétetéssel a nyugdíjügy végleg elintéztet­­nék, a pápai theol. nyugdíjintézet részére 1UÜÜ frt kon­­venti segély megadását kéri. Kiváló tisztelettel maradtunk, Pápán, 1900. A theol. akadémia tanári kara. Ifjúsági egyesületek. Lapunk egyik számában említettük már, hogy Fermaud Károly genfi ezredes az ev. ifjúsági egyesü­letek központi választmányának titkára, Pápán is tar­tott két előadást az ifjúsági egyesület megalakítása ér­dekében. Fermaud ur, ki a főiskolának vendége volt, főt. Antal Gábor püspök ur kíséretében jött Pápára, miután előzőleg Rév-Komáromban is tartott előadást. A pápai előadások elsejét délután 3 órakor a főiskolai és képezdei ifjúság előtt, a második előadást este 6 éra­kor, a ref. gyülekezet nagy számmal egybegyült tagjai előtt tartotta. Mindkét előadás tolmácsolását dr. Antal Géza theol. akadémiai tanár végezte. A két előadás eszmemenetét az alábbiakban óhajt­juk bemutatni. Ezelőtt 45 esztendővel alakult meg Párisban az első evangéliomi ifjúsági egyesület s az itt alkotott szer­vezet, az úgynevezett párisi alapszabályok szolgáltak mintegy két évtizeden az ifjúsági egyesületek szerve­zetéül. Azonban az a körülmény, hogy az ifjúsági egye­sületek nemcsak Franciaországban, hanem különösen Angolországban és méginkább Amerikában is elterjed­tek, kívánatossá tette az egyesületek nemzetközi jelle­gét újabb szabályzatban hangsúlyozottan is kifejezésre juttatni s igy alakult meg 1877-ben az evangéliomi egyesületek szövetsége, melynek központi bizottsága Sveicban székel. Az egyesületek szövetségében 7001) egyesület van s a tagok száma meghaladja a 600000-et. Legtöbb egyesület van az észak-amerikai egyesült álla­mokban — több mint 1500, aztán Angolországban, Franciaországban stb. Még Olaszországban is 50 egye­sület van, csak hazánk nem mutat e tekintetben ér­deklődést, mert az egyesületek száma nálunk csak 30. Az egyesületek fontosságát nemcsak az egyház építésével hivatalból foglalkozó emberek, de államfér­fiak is elismerték. Az észak-amerikai egyesült államok elnöke maga elnökölt az evangéliomi ifjúsági egyesület egyik gyűlésén, a svéd király pedig személyesen vette kezébe az egyesületek terjesztését s jelenleg is a svéd egyesületek élén a svéd király második fia, Oszkár áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom