Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-03-04 / 9. szám
131 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 132 Vélemény és javaslat a theol. tanárok nyugdíjügyében. II. A pápai ev. ref. theol. akadémiai tanári nyugdíjintézet által igényelt segélyösszege, melynek megadását a főt. konventtől kérjük és reméljük, a következő költségvetésből állapítható meg. Theol. tan. nyugdíjintézetünk összes évi szükséglete a fentebbi kulcs szerint 3100 frt. Erre fedezetül szolgálnak : 1. A tagok évi dijai 290 frt. 2. A papnövendékektől adott járulékok 180 „ 3. A törzsbetétek után számítható 1/2'Vo 90 „ 4. A nyugdíjintézet 14000 frt szabad tőkéjének 5ü/„-os kamata 100 „ 5. Az egyházkerület évi segélye 1000 ,, Összesen 2140 frt. Hiány 960 frt. Hogy tehát nyugdíjintézetünk a tagok nyugdíjigényeit biztosíthassa, kerekszámban évi 1000 frt segélyre volna szüksége az ugyancsak 1000 frtot tevő egyházkerületi segélyen kivid, a mi nélkül még normális, az általános valószinüségnek teljesen megfelelő törvények között sem tehetne eleget kötelezettségének, hosszabban tartó, nagyobb megterheltetés esetén pedig, a mi a tagok csekély száma mellett nagyon könnyen bekövetkezhetik, egyenesen válságos helyzetbe jutna. A midőn azonban tanárkarunk a fenti összegnek évi segély gyanánt megadását a nagyméltóságu konventtől bizalomteljesen kéri és reméli, egyúttal teljes tudásában van annak, hogy akár az egyetemes nyugdíjintézet szervezéséből, akár a külön nyugdíjintézeteknek fentartásából az egyházkerületekre és az egyetemes egyházra háruló teher jelentékenyen igénybe venné amugyis gyenge anyagi erőnket s hogy az összes nyugdijintézetek részére szükséges 10—12 ezer forint jelentékeny segélyösszeg más, nem kevésbbé fontos egyházi és kulturális céloktól vonatnék el. Epén ezért nemcsak egyházi, hanem állami és közművelődési érdeknek tekinti tanári karunk, hogy e megterheltetés ne kizárólag egyházkerületünkre s az egyetemes egyházra háramoljék, a mely mint jelezni szerencsénk volt, még e nagymérvű áldozat mellett sem volna képes minden esélylyel szemben biztosítani theol. tanárainak jogos és méltányos nyugdíjigényeit. Teljes meggyőződéssel csatlakozunk ennélfogva a sárospataki theol. tanári karnak a tiszántúli egyházkerület által is elfogadott álláspontjához, a mely szerint a theologiai tanárok nyugdíjügye teljesen megnyugtatólag, az egyházkerületek és az egyetemes egyház nagyobb megterheltetése nélkül csak úgy intézhető el, ha a nagyméltóságu konvent odahatni méltóztatik, miszerint az orságos tanári nyugdíjintézet kötelékébe a theol. akadémiai tanárok is felvétessenek ugyanazon feltételek mellett, mint a jogakadémiák tanárai. A fentebbiek alapján theol. akadémiánk tanári testületé a következőkben foglalja össze és összegezi a theol. tanárok nyugdíjügyére vonatkozó véleményét: a) Az egyetemes theol. tanári nyugdíjintézet felállítását nem javasolja ; b) egyedül helyes, méltányos és teljesen megnyugtató megoldásnak a nagyméltóságu konvent által annak kieszközlését tekinti, hogy theol. akadémiáink fentartó testületéi az országos nyugdíjintézetbe theol. akadémiáikkal is beléphessenek ; c) addig is, mig az országos tanári nyugdíjintézetbe való felvétetéssel a nyugdíjügy végleg elintéztetnék, a pápai theol. nyugdíjintézet részére 1UÜÜ frt konventi segély megadását kéri. Kiváló tisztelettel maradtunk, Pápán, 1900. A theol. akadémia tanári kara. Ifjúsági egyesületek. Lapunk egyik számában említettük már, hogy Fermaud Károly genfi ezredes az ev. ifjúsági egyesületek központi választmányának titkára, Pápán is tartott két előadást az ifjúsági egyesület megalakítása érdekében. Fermaud ur, ki a főiskolának vendége volt, főt. Antal Gábor püspök ur kíséretében jött Pápára, miután előzőleg Rév-Komáromban is tartott előadást. A pápai előadások elsejét délután 3 órakor a főiskolai és képezdei ifjúság előtt, a második előadást este 6 érakor, a ref. gyülekezet nagy számmal egybegyült tagjai előtt tartotta. Mindkét előadás tolmácsolását dr. Antal Géza theol. akadémiai tanár végezte. A két előadás eszmemenetét az alábbiakban óhajtjuk bemutatni. Ezelőtt 45 esztendővel alakult meg Párisban az első evangéliomi ifjúsági egyesület s az itt alkotott szervezet, az úgynevezett párisi alapszabályok szolgáltak mintegy két évtizeden az ifjúsági egyesületek szervezetéül. Azonban az a körülmény, hogy az ifjúsági egyesületek nemcsak Franciaországban, hanem különösen Angolországban és méginkább Amerikában is elterjedtek, kívánatossá tette az egyesületek nemzetközi jellegét újabb szabályzatban hangsúlyozottan is kifejezésre juttatni s igy alakult meg 1877-ben az evangéliomi egyesületek szövetsége, melynek központi bizottsága Sveicban székel. Az egyesületek szövetségében 7001) egyesület van s a tagok száma meghaladja a 600000-et. Legtöbb egyesület van az észak-amerikai egyesült államokban — több mint 1500, aztán Angolországban, Franciaországban stb. Még Olaszországban is 50 egyesület van, csak hazánk nem mutat e tekintetben érdeklődést, mert az egyesületek száma nálunk csak 30. Az egyesületek fontosságát nemcsak az egyház építésével hivatalból foglalkozó emberek, de államférfiak is elismerték. Az észak-amerikai egyesült államok elnöke maga elnökölt az evangéliomi ifjúsági egyesület egyik gyűlésén, a svéd király pedig személyesen vette kezébe az egyesületek terjesztését s jelenleg is a svéd egyesületek élén a svéd király második fia, Oszkár áll.
