Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-18 / 7. szám
105 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 106 1. a szórványok lelki gondozása; 2. védekezés a felekezetnélküliség és a szekták ellen; 3. A paróchiális könyvtárak szervezése. Ha ezt a 3 tliómát alaposan megbeszélik, a mi biztositva van az által, hogy előre tudják miről lesz szó, akkor értekezletük megfelelt a maga céljának. De a mi futtában történő, s — kisebbnagyobb mértékben — egyházépitésre nem vonatkozó és ki nem ható értekezleteinkkel célt nem érünk. Tervezzünk, alkossunk, építsünk s az Ur segedelme legyen velünk ! Bállá Endre. Egyezség *). III. Rész. Csatlakozott gyülekezetek. 10. §. Nem egyesült, csak csatlakozott anya- vagy leányegyházközségeknek azon egyházközségek tekintetnek, a melyekben az illető helyen az egyik prot. egyháznak van anya- vagy leánygyülekezete, a másik egyháznak pedig sem helyben, sem 6 km. vagyis olyan távolságban, a hová hívei nagyobb költség és alkalmatlanság nélkül járhatnának és gyermekeiket is iskolába járathatnák, sem anya-, sem leánygyülekezete nincs. Ez utóbbi egyház hívei az előbbi egyház anyavagy leánygyülekezetéhez osatlakozottnak jelentetnek ki. Mindkét egyház főhatósága kölcsönösen elismeri, hogy ily helyeken saját híveit mindig a másik egyház híveivel csatlakozási viszonyban levőnek tekinti s minden egyházi viszonyaikat az alábbiak szerint intézik és bírálják el. 11. §. Ily csatlakozási viszonyban levő gyülekezetek, akár anya-, akár leánygyülekezetek legyenek azok, mindig csak az egyik egyház jellegével bírnak; a gyengébb egyházhivek pedig ehhez csatlakoznak, akár jár ki hozzájuk évenkint egyszer vagy többször saját egyházuk illetékes anyagyülekezetbeli lelkésze, akár nem. 12. §. Ezen csatlakozott gyülekezetekben a) a lélekpénzt, párbért, közmunkát, gabonát, szóval mindennemű egyházi adót, úgyszintén tandijat és stólát mindég ugyanazon kulcs szerint tartoznak fizetni mindkét egyház hivei a jelleget adó gyülekezet pénztárába, azonban a csatlakozott másik egyház híveitől beszedett egyházi adónak felét, a tandij és stóla ide nem számíttatván, a jelleget adó gyülekezet pénztára, a csatlakozottak illetékes anyagyülekezete pénztárának köteles átszolgáltatni. A közmunka akár Természetben, akár pénzben, mindig egészen a jelleget adó egyházközség javára rovandó le. Ezen egyházi adók kivetését mindig a jelleget adó gyülekezet eszközli a csatlakozott egyház hiveire is. Az ezen kivetési neheztelő fél azonban panaszával saját illetékes fellebbviteli hatóságához fordulhat, a mely *) Az ág. ev. és az ev. ref. egyházak konventjei által a két egyház között fölmerülő közös ügyek elintézésére kiküldött vegyes bizottság elé terjesztendő javaslat; kiindulási pontjául szolgált a nagy-geresdi egyezség. S z erka kivetést eszközlött gyülekezet egyházának törvényei szerint bírálja el a panaszt. b) A jelleget adó gyülekezet temploma, iskolája, lelkész vagy tanító lakának építési költségeihez a csatlakozott egyházhivek csak önkéntes adományokkal járulnak ; azonban a rendes javitási és fenntartási költségeket a testvér egyházhivekkel közösen egyforma kulcs szerint viselik ; mégis a mennyiben ezek a közpénztárból fedeztetnek, e címen a csatlakozottak ellen külön kivetésnek helye nincs, viszont ha ezen rendes javitási és fenntartási költségek, külön kivetés utján fedeztetnek a esatlakozottakra eső összeg fele nem szolgáltatandó át az a) pont szerint iletékes saját anyagyülekezetbeli pénztárnak. c) Olyan gyülekezetben, a hol az egyházi terhek birtokarányban szoktak kivettetni, a vegyes házasságban élő hívek föld és házbirtokra eső mindennemű egyházi fizetés, azon házastárs egyházát illeti, a melyiknek a nevén a birtok telekkönyvileg áll, (vagy kellene állani.) 13. §. Csatlakozott gyülekezetben a jelleget adó egyházhivek templomának, iskolájának, harangjainak és temetőjének, utóbbiban mindegyik felekezetnek saját egyházának hagyománya szerint, használatához joga van a csatlakozott egyházi híveknek ugyanazon feltételek mellett, mint a jelleget adó testvér gyülekezet híveinek és pedig akár ki szokott járni a csatlakozott egyház anyagyülekezetbeli lelkésze, nyilvános istentiszteletet tartani, temetést vagy más functiót végezni, akár nem. 14. §. Bármelyik csatlakozott egyház tagjainak mindenkor jogukban áll minden egyházi functiót saját hitvallású illetékes lelkészükkel saját költségükre végeztetni. E célra a jelleget adó gyülekezet köteles a templomot vagy imaházat a csatlakzott felekezetek részére, akár nyilvános istenitisztelet, akár halotti gyászbeszéd, esketés vagy egyéb egyházi cselekmény végezhetése végett, azon meghatározott órákon kívül, a melyekben a jelleget adó egyházközség nyilvános istenitisztelete tartatni szokott, átengedni. 15. §. Gyülekezeti elöljárók ilyen gyülekezetekben az egyházi adót fizető hivek száma arányában mindkét egyház hivei közül választandók. 16. §. Nem egyesült, csak csatlakozott gyülekezetekben, ha a csatlakozott egyház híveinek lélekszámú és vagyoni ereje annyira növekednék, hogy egyházi és egyéb járandósága egészben a jelleget adó egyház hi veiét eléri vagy megközelíti, jogukban van felsőbb egyházi hatóságuknál lépéseket tenni az iránt, hogy egyesült gyülekezetté alakulhassanak, a mely esetben mindkét egyház híveinek kölcsönös jogai és kötelezettségei mindkét egyházhivek egyházi íelsőbbsége által megerősített, méltányos alapon kötött, tüzetesen intézkedő szerződésbe foglalandó. 17. §. Ha pedig a csatlakozott egyház hivei önálló anya- vagy leánygyülekezetté alakulnának, ez esetben a gyülekezet eddigi ingatlanai, egyházi és iskolai épületei s egyéb vagyona — marad az eddigi jelleget adó egyház gyülekezetéé, abból csatlakozottak sem részt,
