Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-02-18 / 7. szám
107 DUNÁNTÚLI PR )TESTANS LAP. 108 sem semmiféle kártérítést vagy visszafizetést nem követelhetnek, — sőt amennyiben a különválás által az eddigi jelleget adott egyház gyülekezete annyira meggyengülne, hogy mint önálló gyülekezet magát fenntartani nem képes és az önállóvá lett másik egyházi gyülekezethez kiván csatlakozni, ez most már, mint jelleget adó köteles azt, mint most már csatlakozottatat a 6. §. értelmében és feltételei mellett befogadni. 18. §. A csatlakozott viszonyban levő s jelleget adó anyagyülekezetben : a) a lelkész, amennyiben a csatlakozó egyházhivek egyes esetekben saját hivallásu lelkészük funetióját igénybe venni nem kívánják, köteles a konfirmálás kivételével minden egyházi functiót teljesíteni; a csatlakozott egyházki vek kisdedeinek általa teljesített keresztelését vagy külön anyakönyvbe, vagy szám nélkül saját anyakönyvébe, az általa eltemetett halottakat saját anyakönyvébe bevezetni és azokról minden év végén — anyakönyvi ivén — az eredeti bejegyzésiéi szórólszóra megegyező aláirt másolatot, illetve kivonatot küldeni a csatlakozott egyházliivek illetékes anyagyülekezetbeli lelkészének. b) Minden stóla a fungáló lelkészt és tanítót illeti s a hívektől — nem fungáló egyházi hivatalnok részéről stóla nem követelhető. c) A lelkészeknek, a csatlakozott egyházhivek gyermekeit átkeresztelni vagy átkonfirmálni még a szülők határozott kivánatára sem szabad. d) Csatlakozott viszonyban levő anyagyülekezetben a tanitók a csatlakozott egyházhivek tanköteles gyermekeire nézve kötelesek magukat a 8. §. d) és 9. §. ej pontjában foglalt szabályokhoz tartani. 19. §. A csatlakozott viszonyban levő s a jelleget adó leány gyülekezetben a tanító — ha neki egyik vagy mindkét egyház egyházkerülete állal keresztelhetési engedély van adva, ez esetben az általa kereszteltekre, nemkülömben a csatlakozott hitfelekezetbeli gyermekek vallásoktatására, konfirmációra előkészítésére és mindkét egyházhoz tartozó hívek halottainak eltemetésére nézve köteles magát azon utasításokhoz tartani, melyek az egyesült leányegyházközségek tanitói részére a 9. §ban előírva vannak. 20. §. Csatlakozottaknak tekintendők mindkét egyház részéről — a mennyiben saját hitvallású lelkipásztorok által való gondozásukról intézkedve nincs — a másik protestáns egyház kebelébe tartozó katonák, valamint a rabok - s ezek lelki gondozását a testvér egyház lelkésze a csatlakozottakra érvényes szabályok szerint köteles eszközölni. testvér egyház anya- vagy leánygyülekezetének pénztárába semminemű adót vagy más járulékot nem tartoznak fizetni; de ha a testvér egyház gyülekezete lelkészének vagy tanítójának szolgálatát — a rendes dijak fizetése mellett igénybe óhajtják venni : az tőlük meg nem tagadható. V. Rés z. Függelék. Az állami, községi és felekezeti nép- és középiskolákban a vallásoktatás mikéntjére nézve a következő megállapodások jöttek létre: 22. §. Minden olyan tanintézetben, a melyben mindkét protestáns egyház kebelébe tartozó tanulók vannak, hitoktatója pedig csak az egyik egyháznak van, ez köteles a másik protestáns egyházhoz tartozó növendékeket is a saját egyházához tartozó növendékekkel együtt — egyenlő feltételek mellett — a vallástani tantárgyakban oktatni mindadddig, mig a másik egyház főhatósága a saját egyházához tartozó növendékek hitoktatásáról másként nem gondoskodik. Tartozik azonban minden ilyen hitoktató az általa hitoktatásban részesített másik protestáns egyház növendékeinek névsorát, a tanév első hónapjának közepéig ezen növendékek illetékes egyházi főnatóságához beküldeni, a tanév végén pedig a tanítás eredményéről ugyanoda jelentést tenni. 23. §. Bármelyik protestáns egyház tanintézeteiben a köztartást a testvér protestáns egyház kötelékébe tartozó tanulók is igénybe vehetik — ugyanazon feltételek mellett, mint a saját egyház kötelékébe tartozó tanulók s az arra érdemesek — a körülményekhez képest-egyéb jótéteményekben is részesitendők. 24. §. Vegyes házasok esketéséuél joga van a jegyeseknek bármelyik egyház lelkészének szolgálatát igénybe venni, az esketést az eskető lelkész saját anyakönyvébe jegyzi be és a stóla is őt illeti, de tartozik a másik fél illetékes lelkészét az esketésről értesíteni. Ezen testvéri egyezségre lépő két protestáns egyház kötelezi magát az ezen egyezségben kölcsönös megvitatás után megállapított és kifejezett elveknek és pontoknak lelkiismeretes megtartására, kormányzó testületéi s egyházi hívei által leendő szigorú megtartatására, határozottan és kölcsönösen kijelentvén, hogy ezeknek meg nem tartása fegyelmi vétséget képez, a melynek elbírálására mindegyik egyháztagnak vagy egyházi tisztviselőnek saját egyházi bírósága az illetékes,— de az ítélet a másik testvér egyházhatóságával mindenkor közlendő. IV. Rész. Szórványok. 21. §. Szórványokban élő híveknek csak azon protestáns hívek tekintetnek, a kik oly községben vagy helyen laknak, a melyben és a hol egyik protestáns egyháznak sincs sem anya-, sem leánygyülekezete. Ezek saját egyházuk anya- vagy leánygyülekezetének kötelékébe tartoznak, annak lelkigondozása alatt állanak, egyházi adó és egyéb járandóságaikat oda fizetik és a A népiskolai tanitástervek kérdéséről*). Evek során át húzódó viták dacára még mindig eldöntetlennek látszik a kérdés, hogy kell-e külön tanitásterv az osztatlan népiskolának ? Kezdetben úgy látszott, hogy ez a dolog vitatkozás tárgyát sem igen fogja képezni; mert azok, kik napirendre hozták, inkább a külön tanitásterv hívei voltak s maga a közokt_ *) E cikket már pár héttel ezelőtt megkaptuk. Szerk.
