Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-11-11 / 45. szám

753 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 754 Kálmán esperes, Mórocza Kálmán em. gondnok, Rak­­sányi Károly henyei s egykor b.-kövesdi lelkész, Vajda János arácsi, Szüts József a.-örsi — már megválasztott r. lelkész, Vargha Lajos lovasi, Kurucz István litéri s Kemény Lajos arácsi tanítók. A ki csak jöhetett, öröm­mel jött el magasztalni a kegyelmes Istent. A IX. zs. a kálvinista énekek e mintaképe volt az első énekünk. Harsogva szólt az ének, ég s fold Istenének. Lelke­sebben csak 100 évvel előbb mondhatták apáink. Ez énekünk után a mi kedves esperes atyánk avatta fel s ajánlotta Istennek oltalmába nagy ünnepünkre szerzett pedálos hármoniumunkat. Ezután énekeltünk ama szép hangicsáló szerszám hangjai mellett pár verset. Követ­kezett a helybeli lelkész Szűcs Károlynak rövid pré­dikációja. Szokatlan volt a minket kevéssé ismerők előtt, hogy midőn hálával s magasztalással emlegette az ős atyák nagyságát, nem pirongatta az unokákat, nem kesergett a szomorú jelenen, mert erre oka nincs, sőt örömmel tett bizonyságot népe erős hite s nagy buzgósága mellett. Szüts József A.-Ors lelkipásztora hi­vott azután Jézusnak szt. asztalához bennünket. Szép beszédje hosszú volt, de szívesen hallgatták. Ékesen és szép renddel lefolytak az istenitisztelet órái délután is. Örömünk nem nyugodott el a nappal, mert az iskolá­ban s a tanító lakás szobáiban rendezett mulatságban, hol jó öregeink könnyes szemeiket töriilgetve egyébb­­ről sem beszélgettek, mint a mi kedves ünnepünkről, annak egyes szép mozzanatairól. E mulatság 00 fillé­res belépti díjjal 200 koronát jövedelmezett az egyház­nak. Megemlítem még azt, hogy a harmoniumon kivül még avval is megörökité a gyülekezet örömünnepünket, hogy 1000 frt ajánlatot tettek — ki ki tetszése szerint tevén ajánlatát — lelkészlakás építésre. Ha ehhez még hozzáírom a mintegy 400 frt értékű közmunkát, mit e 300 lelket számláló nyáj végzett az elmúlt tavaszszal és nyáron, — akkor nyilvánvalóvá teszem, hogy7 nem csenevész unokák bírják őseik örökét. — Lemondás. Említettük, hogy a barsi egyház­megye Tisza István grófot választotta gondnokává. Most azt az értesítést veszszük, hogy Tisza István gróf a választást nem fogadta el. — Ev. ref. theologiai akadémiáink népes­ségét az 1900—1901 -ik iskolai év I-ső feléről mult évi Il-ik félévivel összehasonlítva, az alábbi kimuta­tásban ismertetjük : tá 3® -S Híj 'S sg 'S 73_| 'S Sf 5 £> 2 S> 2 2 £> 2-a> S -as g -o» q sa ö <3 q I. éves 11. éves III.éves IV. éves osszlétsz. Budapest 13 13 11 13 10 11 7 7 41 44 Debrecen 15 29 20 16 8 18 14 8 57 71 Kolozsvár 18 23 10 17 9 9 3 9 40 58 Pápa 14 6 4 12 6 3 4 6 28 27 Sárospatak 24 24 13 25 9 16 10 9 56 74 — Gödét Frigyes. A svájci református egyház­nak, sőt az egyetemes protestáns tudományinak nagy gyásza van. Godet Frigyes, ki tudományával s hitével tiszteletet szerzett az általa alapított neuchateli kanton­beli szabad egyháznak, a mult hó 29-én, 88 éves ko­rában meghalt. Benne Neuchâtel városa egyik leghíre­sebb fiát, a francia nyelvű evangyéliomi theologia leg­kitűnőbb képviselőjét vesztette el. A Neucbatelt és a prot. Svájcot ért gyászban az egész evangyéliomi ke­­resztyénség méltán osztozik. Godet Frigyes 1812 okt. 25-én született Neucha­­telben. A theologiát szülővárosában, Berlinben és Bern­ben hallgatta. Nevelője volt EYigyes porosz királyi her­cegnek, majd val-de-ruzi segédlelkész, aztán az exege­­tikai és kritikai theologia tanárává Ion 1851-ben s 1850- 1866-ig egyúttal Neuchatelben egyik lelkészi ál­lást is ő töltötte be. Megteremtette az államegyháztól független szabad egyházat s ő lett annak éltető lelke, a theol. fakultás dicsekedése. Messziről sereglettek hall­gatására annak a theologusnak, kinek neve mindazok előtt esmeretes Ion, a kik exegesissel és bibliai kriti­kával foglalkoznak. Mikor az öregség súlyát miud erő­sebben érezte, fia Godet György vette át tőle a füg­getlen fakultás vezetését s azóta minden nyilvános munkától visszavonult. De tolla nem ismert pihenést. Nevezetes művei : „Conferences apologétiquesU „Études bibliques.“ to­vábbá a kommentáraknak egész sorozata, melyek ko­runk legelső exegetái közé emelték. A János evengyé­­liumának magyarázata, a Lukács evangyéliumának ma­gyarázata 3—3 kiadást ért, a Római levél magyarázata 2 kiadásban jelent meg, valamint a Korinthusi levélé is. Erős szervezetével még a súlyosabb betegségeket is könnyen legyőzte és mikor mások már csak pihe­nésre gondolnak, ő akkor kezdte közrebocsátani Intro­duction au Nouveau Testament jét, melyből egy és fél kötet jelent meg, melyben valóban nem tudja az ol­vasó, mit csodáljon inkább, a legtágasabb körű kép­zettséget, vagy a szellemnek felülmúlhatatlan derűjét-e. Ezenkívül nagyon emelte tekintélyét a Jegyzetes Biblia­­készitő bizottságban kifejtett működése, melyből az oroszlánrész az övé volt, a mennyiben alig néhány hó­nap alatt befejezte az ó szövetséget. A franci prot. egyház iránti szeretetének ismételten többször adta je­lét, igy részt vett Franciaország evangelizálásának mun­kájában, több egyházközséget leróhatatlan hálára kö­telezett le maga iránt. Folytonos munka és egyre öregbedő érdemszerzése közben érte el 88-ik évét, a mikor a halál kiragadta övéinek karjaiból s megfosztotta ez által egyházát cso­dálattal környezett pátriárkhájától, ki mindvégig hű volt hitéhez, a tolinak valódi mestere és késő öregsé­gének alkonyán sem vesztett semmit szelleme ébersé­géből. A tudomány mezején kifejtett tevékenysége tő­lünk is megérdemli, hogy a fónebbi sorokban megem­lékezzünk róla. Lie. Rácz Kálmán. — HOSSZ jelek. Az evang. egyház és iskola nyo­mán közöljük e kis statistikát: Magyarország népessé­gének a reformátusok 1840-ben 14-34%-át, 1850-ben 1350%-át, 1857-ben 13-37%-át, 1869-ben 13-13%-át, 1880-ban 12-99%-át, 1890-ben 12-83%-át, 1898-ban már csak 12-65% -át tették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom