Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-11-11 / 45. szám
751 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 752 mely csakhamar megtelt a helybeli és vidéki hívek százaival. A 233 dicséret 1. s 4. versének eiéneklése után emelkedett fel püspök urunk a szószéken s megtartotta templomfelszentelő beszédjét. Visszatekint remek beszédjében a réginult időkre, ezen egyház keletkezése idejére, Huszár Gálra, e vidék reformátorára, az üldözések szomorú korszakára, a templom elvételére, az egyház megszűnésére 1718-ban; majd párhuzamot von a mult és jelen között, hogy bár panaszkodnak ma a valláshoz való ragaszkodás gyengülése, a felekezetiesség terjedése miatt: ime a gyülekezetben lobog az áldozatkészség tüze s mig hajdan üldözték s megsemmisítették az egyházat, ma más vallásu nagy urak is sietnek támogatására. Dicséri a gyülekezet hitbuzgóságát és buzdítja a népet az egyház iránt további hűségre; valamint a templom csak megujittatott s falai részben a régiek maradtak, maradjon régi az ősök hite és buzgósága is. Végül buzdítja a népet az Ur házának szeretetére s felemelő imában kéri az Ur megszentelő erejét a megújított templomra. Erre a 233. dicséret 3-ik versének eiéneklése következett, melyre Veress Ede esperes lépett a szószékre s a 26. zsoltár 5. verse alapján szépen kidolgozott és előadott beszédében méltatá azon kérdést, hogy miért és hogyan kell nekünk szeretnünk az Urnák hajlékát. Ezután Mórooz Mihály ó-gyallai lelkész két kisdedet keresztelt. A gyülekezet lelkésze, Tóth János olvasta fel ezután az egyház történetét. Huszár Gál reformálta e vidék lakosságát. 1560-ban már prot. gyülekezet, templom és iskola volt Szentpéteren. Mikor szűnt meg a vallásgyakorlat, mikor vétetett el az első templom ; kik voltak a gyülekezet első lelkipásztorai és tanítói nem tudható, mert semmi documentum az időről nem maradt. Második temploma, mely vályogból volt építve 1745 ben vétetett el, a benne volt templomi szerek kihordattattak és a más vallásu lakosok között elá« vereztettek, falai földig lerontattak. Madarra. Martosra jártak ezen szomorú időben a hívek isteni szolgálatra. A türelmi rendelet után 1785-ben épült fel a most is meglevő templom, parochia és iskola, 1794-ben torony készül és 3 haranggal láttaték el. 1852-ben a templom kitoldatik és egy karral nagyobbittatik. A következő évtizedek is folytonos munka, építkezések között folynak le, melyeket, valamint a mostani templomujitás költségeit is a vasszorgalmu, — vizáradások, tüzek, jégverések által szorongatott nép minden segétség nélkül, saját erejéből fedez. A türelmi rendelet után volt a gyülekezetnek 6 lelkésze és 9 tanítója, neveik feljegyezve az egyház jegyzőkönyvében, emlékük él a hálás nemzedék szivében, munkájuk gyümölcse pedig a virágzó gyülekezet. A templom megújítása és átalakítása került 10,000 koronába, melyből a templom ll/3 méterrel felemeltetett, megnagyobbittatott, uj tető, uj menyezet, uj padok, uj ajtók s ablakok készíttettek és a padok alja téglával, a járdák pedig cementlapokkal rakattak le. Méltóságos gróf Zichy Miklós ur, a községnek kath. vallásit íöldesura 100 métermázsa meszet ingyen ád az építéshez, 26 000 téglát pedig kedvezményes áron. Ugyanez alkalomra a buzgó nők díszes ezüst urasztali kannára és fehér márvány keresztelési medencére gyűjtöttek 150 koronát. Buda Mihály egyházfi és neje Kocsis Erzsébet 200 kor. értékben fehér márvány urasztalát készíttettek a megújított templomba, Fellner pápai kőfaragó mester által. Az egyház történetének felolvasása után úrvacsora osztás következett, melyet lelkesítő' alkalmi beszéd után Puskás Lajos martosi lelkész és Osváld Kálmán püspöki titkár szolgáltatott ki az éhező és szomjuhozó lelkeknek. 234. dicséret 5. versének hangjai mellett oszlott szét a hívők serege, szivében a szép nap emlékével, az Ur házából hajlékaiba. Püspök ur és a meghívott vendégek pedig a lelkészlakba vonultak ebédre. lm a k.-szentpéteri templom-szentelés története. Te pedig Istennek szent hajléka állj továbbra is, légy hirdetője az egy igaz Isten imádásának, protestáns vallásunk, világosságának, a k. szentpéteri nép áldozatkészségének időtlen időkig. jegyes ^nzlEményE^. — Az előfizetési pénzek szives beküldését kérjük. — Két kitüntetés. Nem vagyunk a címek barátjai, meggyőződésünk, hogy mindenki a saját lelkiismeretétől kapja tetteinek legméltóbb jutalmát, mégis jóleső örömmel registraljuk, hogy Farkas József budapesti ev. ref. theologiai tanár kir. tanácsos, Futó Mihály hódmezővásárhelyi ev. ref. főgymn. igazgató pedig a Ferenc József-rend lovagja lett. Mindketten 40 esztendőnél többet töltöttek a hazai, közelebbről a protestáns tanügy szolgálatában, rászolgáltak tehát a kitüntetésre. — Thúry Etele, kit a főtiszt, egyházkerület legközelebb tartott gyűlésén választott meg theol. akadémiánk egyháztörténeti tanszékére, e hó 5-én kezdte meg előadásait. Üdvözöljük és sikert kívánunk működéséhez ! — Angol nyelv theol. akadémiánkon. A theol. akadémiai hallgatói azzal a kéréssel fordultak a tanári karhoz, hogy számukra rendes stúdiumaikon kívül az angol nyelv is adassék elő. A tanári kar teljes mértékben méltányolva az ifjak tudományos ambitióját, az angol nyelvnek heti két órán leendő előadásával Antal Géza dr. tanárt bizta meg. — Iskolalátogató. Főiskolánk főgymuasiurnának meglátogatásával s abban az állami felügyelet gyakorlásával a vallás és közoktatási m. kir. minister a jelen tanévre is Németh Antal dr. győrtankerületi főigazgatót bizta meg. A csurgói főgimnásiumban e tisztet Spitkó Lajos gyakorolja. — Százéves jubileum. Okt. hó 28-án volt a b.-kövesdi templom 100 éves jubileuma. Előtte való nap estéjén ágyúzás, harangozás figyelmeztette a lakosságot a nagy napra. Kedvező időben csaknem mind megérkeztek a meghívott vendégek, névszerint: Nyilios
