Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-10-28 / 43. szám
711 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAK 712 nemes egyszerűség, mely észrevétlen megkap és fogva tart mindvégig. Megható volt, mikor a főpásztor a könyes szemekkel rátapadó sokaságon nyugtatva tekintetét, látszott, hogy küzd magával — s az ö szemében is megcsillant a köny. Nem ő szólott: az Atyának Lelke szólott őáltala! A beszédet fölavató ima zárta be, ihletségre hangoló, csendes emelkedésű tónusával betetőzve előbb fölkeltett ünnepi érzéseinket. Erre a gyülekezet a 230. dics. 3. versét zenditette rá. Ugyanezt s ekkor énekelték a templom udvarán is, hol Varga Dezső darányi telkész tartott beszédet. Éneklés után Peti Lőrinc bürüs-váradi lelkész, egyházkerületi tanácsbiró lépett a szószékre s alapigéül vevén Ezeki-d XLIII. 5. versét, nagy figyelem között, magas szárnyalásu beszédben fejtette ki, miként töltötte be hajdan s tölti be ma Isten dicsősége a templomot. Párhuzamot vonva Izraelnek és a Krisztus nyájának az Istenség lényéről való fogalma közt. világosította meg, mint lépett uj korszakba az Istenség fogalma s mint kell viviselkednünk, hogy a könyörgést meghallgató édes atya, mindenható dicsősége befedezze a templomot. A beszédet szép alkalmi ima zárta be. Ezutáu a gyülekezet lelkipásztora Begedy István lépett elő s felolvasta az egyház történetér. E szeriut a Kálmáncsával határos Istvándiban mindjárt a reformatio kezdetén az egész nép a megtisztított vallás hive lett, megtartatva előbbi két tornyu templomát. A napkeleti tornyot s a templomot a kálmáncsai és több templommal együtt a szigetvári basa elhordatta a most is fennálló vár építésére. A nyugoti tornyot (a mostanit) Abrók István váltotta meg. E toronyhoz — először fatemplomot, melyet nád- és robozzal, majd zsúppal fedett be, — építette később a gyülekezet a mai boltozatos templomot, mely e szerint harmadik temploma a ref. gyülekezetnek. Erre nézve a mostani restaurálás alkalmával befalazva a következő tölgyfára metszett följegyzést találták : ,,Épült először 1631. Renov : 1783. Pred: Kovács Fér.“ Az üldöztetés korában az Eszterházyak földesúri jusson többször megkisérlették az egyház megsemmisítését ; de a gyülekezetnek, mint a fennmaradt vármegyei leirat tanúsítja, sikerült a háborgatásoknak útját vágni s vallásukat megszakítás nélkül gyakorolni. E hosszú idő alatt a gyülekezetben működött lelkipásztorok száma a mostanival együtt 26. Nevük és működésük ideje az egyház levéltárában van feljegyezve. A templom renoválása 2000 frtba került, mely ö.-zszeg az országos közalapból utaltatván ki, a gyülekezet áldozatkészsége mellett nem ez, hanem az egyház régi terheinek törlesztésére beszedett 3000 és beszedés alatt álló 4000 frt tanúskodik, eltökélt szándéka lévén a híveknek, hogy még ez év folyamán minden múltbeli tehertől megszabadulnak. A 230. dics. 8. versének éneklése alatt az úrvacsorával élni nem kívánók az egyik ajtón ki, — az élni kívánók a másik ajtón az udvarról bevonulván, Novottny Alajos k.-dombói lelkész és tanácsbiró lépett az Ur asztalához s alkalmi beszéd s a szokásos imák után Kovács Bertalan kálmáncsai lelkész segédkezésével kiszolgáltatta a szent vacsorát. A szokásos záróének után a nép szivében magasztos emlékkel tért meg hajlékaihoz a vidéki rokonok és ismerősök kíséretében ; mig püspök ur és a meghívott vendegek számára a lelkészcsalád vendégszerető házánál várt gazdag lakoma. így folyt le a még nemrég háborgó gyülekekezet kebelében a templomfelavatási ünnepség. Kívánjuk, hogy a mit a főpásztor és munkatársai e napon plántáltak, adjon reá az Ur nevekedést! D. J. Az „Erzsébet-menedékház“ felavatása. A buda-eörsi kamara-erdőben f. hó 19-én avatták föl azt a palettát, a mit a Nagypénteki Református Társaság az elzüllött vagy az elzüllésnek kitett szerencsétlen gyermekek megmentésére emelt. Valóban szép és felemelő volt az ünnep, a melyre maga a király is elküldte képviselőjét Szélt Kálmán ministerelnök személyében. De elmentek még az emberszeretet ez ünnepére nagyon sokan. Ott voltak : Hegedűs Sándor kereskedelmi minister, Hegedűs Sándorné, a Nagypénteki Református Társaság elnöke, Darányi Ignác földmivelési minister, Wlassies Gyuláné, Széli Ignác és Gullner Gyula belügyi államtitkárok és még igen sok előkelő ur és úrnő. Az intézet nemes célját tömör szavakban szépen megmondta Hegedűs Sándorné, mikor Széli ministerelnököt igy üdvözölte: „Felséges urunknak legmagasabb kegyétől áthatott szívvel üdvözlöm nagyméltóságodat, mint ő cs. és kir. ap. Felsége, legkegyelmesebb urunk képviselőjét. Üdvözlöm Nagy méltóságodat az Erzsébet menhely küszöbén, melyet isten kegyelméből, felséges urunk kegyes jó szivéből, a magas kormány, a székesfőváros, egyházunk és a társadalom kegyes áldozataiból sikerült felépítenünk. Üdvözlöm Nagyméltóságodat a keresztyéni szeretet meleg hajlékában, a hol az elhagyatott árvákból felséges urunknak és királyunknak hű alattvalókat, a hazának becsületes, szorgalmas és istenfélő munkásokat fognak nevelni. Kérem Excellenciádat, legyen kegyes legalázatosabb és leghálásabb hódolatteljes köszönetünket felséges urunk magas szine előtt tolmácsolni.“ A ministerelnök köszönő szavai után az ünneplők bevonultak az imaterembe s kezdetét vette a felavató isteni tisztelet. A háttérben megcsendült a református theologia énekkarának éneke s végig rezgeti a termen : Jövel szent Lélek Ur Isten . . . Ezután Szász Károly püspök mondott gyönyörű alkalmi imát, megáldva a szeretet hajlékát, melyet a szabadság honában, az erdő szivébe épitett a humanitás. Majd Hiypál Benő budapesti református lelkész beszélt. Azokról az apró szerencsétlenekről beszélt, a kik magúkra hagyatva, támasz nélkül kerülnek az élet forgatagába s elzüllenek. A gyönyörű beszéd elhangzása után Kiss Áron paedagogiumi igazgató üdvözölte Széli Kálmán ministerel * nököt, mini cs. és ap. királyunk felséges személyének
