Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-09-16 / 37. szám
611 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 612 hogy a hitélet hanyatlik, mert, a ki egyháza és vallása oltárára az áldozatokat sokalja, annak hite ingatag! A tanügy terén a kér. „Rendtartás“ intézkedéseinek — úgy látszik ■— hathatós erélylyel igyekszik érvényt szerezni, hogy a hitélet számára ott vessen szilárd alapot, a hol az valóban keresendő! Dicséretére válik, a midőn szigorú erélylyel elhatározza, hogy a feltétlenül szükséges taneszközöket az iskolás gyermekek részére szept. 1-ig a gyülekezetek beszerezzék, mert azon túl a t. ü. b. elnöke fogja azt a gyülekezetek terhére tömegesen beszerezni; úgy szintén dicséretes tevékenysége a tanügy terén az, hogy a tanulókat eltiltja az iskolaterem tisztogatásától. Követésre méltó két intézkedés ! Ha ezt ily erélylyel tenné meg minden egyházmegye, úgy a tanító munkája nagyban elősegittetnék, az iskolai betegség megkorlátoltatnék. Emez egyházmegye belátja azt, hogy vallás és tanügy két oly ikertestvér hitéletünkben, a melynek szívverése egy! Lám ez nem panaszkodik, hogy a „Rendtartás“ intézkedései a szegénység miatt keresztülvihetetlenek, hanem tesz, cselekszik, mert belátja, hogy tenni kell. 2. Mezőföldi egyházmegye. A hitélet „kielégítő,“ a mit igazolni látszik ama tény is, hogy tőlünk áttért 28, mig hozzánk csak 13 tért át, igy hát a mennyi hozzánk tért, — kétszer annyinál több elpártolt tőlünk! Azonban igazán kiemelendő intézkedés a hit-élet élesztése céljából az, hogy a szilasbalhásiak kérelmére nézve kimondta az em. hogy „az esküvők alkalmával az orgonázást eltiltani nem lehet,“ sőt: „utasította a szilasi presbyteriumot, tűzzön ki bizonyos órákat, a mikor valami, általuk megállapítandó dij fizetése mellett — az iskolázás kára nélkül — bármely házasságkötő egyháztag igénybe veheti az orgonát !“ Nem lehetne-e ezt a hitéletet emelő intézkedést általánosságban meghonosítani s ez által is édesgetni a házas feleket az egyházi áldás elvételére ? A mai világban bizony-bizony nagyon elkelne, ha az egyházi egybekelések miné\ ünnepélyesebbé tétetnének, de még a keresztelések is ! A tan ügy „elég magas színvonalon áll, — a tanítói hivatalokat szaporítja, a mit bizony a mai körülmények között minden népes iskoláju gyülekezet csekély anyagi áldozattal és működő tanítójának megkárosítása nélkül megtehetne. 3. Barsi egyházmegye. „Rend, békesség, szépért, nemesért lángoló buzgóság uralkodik : a hitélet örvendetes és szilárd alapon áll, mit még inkább megerősítene a nyilvánosság előtt annak részletes kimutatása hogy mily mérvben vannak áldozatkész hitfelek ? Továbbá azaz adat, hogy: Mennyi volt a veszteség s mennyi a nyereség áttéréseknél s hány esetben köttetett házassági egyezség előnyünkre és hátrányunkra ? A mi a tanügyet illeti, az is elég magas fokon áll, a mennyiben 44 iskola közül az eredmény 14-nél jeles, 16-nál jó és 14-nél kielégítő! Csak az nem kielégítő, hogy nevezett egyházmegye eddig a főtiszt, egyházkerület határozatát e tekintetben semmibe se vette, követi ama kiskorusitó eljárást, hogy tanítóit máig is osztályozza. A mi a barsi egyházmegyei tanítóság gyámoldáját illeti, igazán meglepő, mikor egy-egy özvegy 120 frt évű segélyben részesül! 4. Veszprémi egyházmegye. Tekintettel az igen szép összegű adakozásokra, hagyományokra, takarékmagtárakra és főkép az előnyünkre köttetett 12 házassági szerződésre s elő nem forduló visszás ügyekre, a hitélet virágzónak mondható ! E mellett bizonyít ama tény is, hogy a Kis József ur által tervezett „egyházi fegyelem“ javaslata elfogadtatott, mert könnyű ott fegyelmet gyakorolni, a hol a hitélet virágzik és a fegyelmezésre csak nagy ritkán van szükség ! De virágzik itt a tanügy is ! Nevezett egyházmegye szorosan a kér. „Rendtartás“ szerint jár el: utasította az egyházakat, hogy a „Rendtartás“ szerint előirt mindennemű kötelességeiket teljesítsék ! Követésre méltó példa ! Nincs itt panasz annak kivihetetlensége miatt, tudják jól, hogy sem vallást, sem tanügyet áldozatok nélkül főlvirágoztatni nem lehet! Azonban a milyen kész a tanügyi áldozatok meghozatalára, épp úgy nem volt hajlandó a „dicsériádáku t. i. az osztályozás megszüntetésére. 5. Tatai egyházmegye. A „vallásos buzgóság jeleként Isten dicsőségére tett adományok s hagyományokban hozott áldozat“ után Ítélve, a hitélet elég jónak nevezhető, mit még inkább megerősítene az, ha az áttérések és a vallásunk ellen tett lépések is fölvolnának említve a tudósításban. A tanügy előbbre vitelét tekintve, minthogy nevezett egyházmegye a „Rendtartásra“ vonatkozólag fölir a főt egyházkerületre : igy arról szólni jelenben nem lehet. 6. Komáromi egyházmegye. Minthogy sem bel-, sem küléletében (tudósítás szerint) hanyatlás nem észlelhető, s a gyülekezetekben a hitközönyösség terjedése és az egyházhoz való ragaszkodás meglazulása nem tapasztalható,“ a hitélet elég jó állapotúnak mondható, habár jól résen kell lenni, hogy a föltűnt 47 rajongó baptiszta református vallásunk romlására ne gyarapodhassék ! A tanügy terén haladást jelez a tudósitó, az egyházmegye a „Rendtartás“ értelmében az egyházmegye területét 10 iskolai körre osztotta föl, de a „Rendtartás“ egyes intézkedései alól magát fölmenteni kéri. Ez a tanügynek ismét csak hátrányára fog lenni, mert az ő példáját követni fogja majd több egyházmegye s igy annyi „Rendtartást“ kellene a főtiszt e. kerületnek kibocsátani, a hány egyházmegye és a hány egyházközség van! 7. Belső-somogyi egyházmegye. Tekintettel a következő dolgokra: van egyház, a mely vagy a lelkészi vagy a tanítói állás beszüntetését kéri; van, a melyik administrating kér, van, a melyik a rend helyreállításáért esedezik, van egyház, hol a presbyteri tisztet nem fogadják el és fölmentetnek a birság alól, van egyház, a mely pereltetik az egyházi hatóság által; van egyház, mely az alapitványokat elköltötte; van egyház, hova tanitót hatóságilag kellett berendelni; van eset, hol a gondnok eltávolítását kérik és van több más visszás ügy, interpelláció, úgy, hogy ha mind eze-
