Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-07-29 / 30. szám

495 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 496 Nagy baj, bogy nines fegyelem a magyar református calvini egyházban. Erős méggyőződésem, hogy mostani szétszórtsá­gunkban és indolens voltunk mellett, ha egyházunk baja komoly természetű, az általunk megjavítható nem lesz. Mi kötelességeket szab tehát elénk egyházunk jelen időben való helyzete ? 1. Első sorban mi lelkészek életünkön változtas­sunk. Jöjjünk közelebb egymáshoz. A személyi lehető ellentéteket dobassa félre velünk az egyház közérdeke. Ne tartsuk magunkat nagyobbaknak lelkésztár­sainknál, ne kicsinyeljük azok társaságát; ne tartson vissza magánérdek senkit közülünk a köri értekezlet­ben való megjelenéstől s hozott határozatainkat tartsuk tiszteletben s lehetőleg mindenben, de a kitérési hajlamot mutatókkal szemben minden esetre egyöntetűen járjunk el. ily egyöntetű eljárási szabály készítésére kérjen fel és bízzon meg jelen értekezlet pár egymáshoz közel lakó tagjait, kik azután javaslatukat a közel jövőben összehívandó értekezletünk biráló tanácskozása alá bo­csátani ák. 2. Minden lehető módon hassunk oda, hogy or­szágos egyházunk részére egyetemesen kötelező érvény­nyel, részletes, az egyházkormányzat minden fokozatára kiterjedő, kellő ellenőrzésről gondoskodó szabályok alkot­tassanak s iktattassanak fegyelmi törvényeink közé. Közelebb tegyük tanácskozás tárgyává Kis József ta­nárnak egyházkerületünk mult évi közgyűlési jkönyv 182. p. a. az egyházmegyékre véleményezés végett le­tett az egyházfegyelem gyakorlása tárgyában a kerület elé terjesztett javaslatát s ha helyesnek találjuk, jelen­jünk meg az egyházmegye jövő havi közgyűlésén s sza­vazatainkkal biztosítsuk annak az egyházmegye által leendő elfogadását. 3. Egyházmegyei életünkben hassunk oda, hogy az intercalaris jövedelmet törölje az egyházmegye köz­pénztárának bevételi rovatai közül és ez az egyházak lelkész-jövedelmeinek gyarapítására forditassék stb.'4 Az elnöki megnyitó élénk eszmecserére nyújtott alkalmat s az értekezlet midőn azért elnöknek elismerését nyil­­vánitotta, egyszersmind felkérte Seregély Dezső jegyzőt, hogy a Dunánt. Prot. Lapban bő kivonatban ismertesse. A kitérési eseteknél leendő magatartás, illetve eljárási szabályzat készítésére az értekezlet Kovács Bertalan és Seregély Dezső lelkészeket bizta meg. Az intercalaris jövedelemnek az egyházak lelkészi fizetési bevételeinek céljaira leendő felhasználása végett az értekezlet jegy­zőkönyvi kivonatában az egyházmegyei közgyűlést meg­keresni elhatározta. Több ügy letárgyalása után elnök az értekezletet bezárta. A jelenlevők ezután Héjjas Zsigmond lelkész vendégszerető asztalához ültek és kedélyesen töltötték el a nap hátralevő részét. Somogy-Hatvan. Seregély Dezső. Gyűlési tudósítás. Az őrségi ev. ref. Tanítótestület f. évi rendes köz­gyűlését jul. hó 5-én tartotta meg Senyeházán, hol a szépszámmal megjelent tagokon kívül a gyűlésen jelen­voltak : Mélt. Chernél György kir. kam. orsz. gyűl. képviselő, mint az egylet tiszteletbeli elnöke s a ha­társzéli tanügy lelkes bajnoka ; továbbá : tek. Barthalos Ttván pápai ügyvéd ur ; a lelkészi karból: nagyt. Szűcs László senyeházi, Antal Dénes szentgyörgyvölgyi és Csukás Endre kercai lelkész urak. A gyűlés következőleg folyt le : A jelenlevők az elhangzott kettős harangszóra a templomba vonultak, hol a gyülekezet tagjai közül is többen megjelentek s ott a 37. dicséret eléneklése után nagyt. Szűcs László lelkész ur szép alkalmi imát mondott, melyben a Szent Lélek segedelmét és áldását kérte a tanügy munkásaira s evangélium szerint reformált vallásunkra; imájában vallásunkat, iskoláinkat, annak vezetőit s tagjait Isten atyai őrködésébe ajánlva, igen szépen emlékezett meg a sokat szenvedett protestántizmusról, mely mindenkor a tiszta vallás és igaz tudomány világitó fáklyája volt. Ima végeztével a 37. dics. 3 verse eléneklése után a jelenvoltak az iskolaterembe vonultak, hol a testület elnökének, Soós Gyula puszta-rádóci tanitónak magvas megnyitó beszéde után, a gyűlés kezdetét vette. A megnyitóból közöljük a következő részletet: E helyen, hova a közbizalom emelt, örömmel át­hatva veszem ajkaimra a szót, hogy szeretett kartár­saimat s kedves vendégeinket szivből üdvözöljem. Oly szép számban van cserencsém együtt látni testületünk tagjait és a tanügy iránt érdeklődő vendégeinket, hogy azt nem is reméltem. Azt látom ebből, hogy a tanügy a mai kornak nem mostoha gyermeke, hanem édes szülöttje ; a mint édes is volt az mindig a protestantismusnak. Az egyháznak és a hazának rendithetlen alapja mindig a népnevelés volt és lesz is. Olyan ez mint a nap ; éltet, termékenyít, világosit, lelkesít s nemes esz­méket, emberszeretetet, humanismust ültet az emberek és népek szivébe. Különösen itt az ország szélén, hol faji összeköttetésünk s gyönyörű nemzeti nyelvünk han­gozni megszűnik ; a hol a magyar hazának kell, hogy őrállói legyünk: nem szabad szemünk elől téveszteni vallásunk után a hazaszeretet szent ügyét sem. Ez a jelszó vezessen munkáinkban : Isten és Haza ! Ha munkálkodásunk közben e két magasztos eszme vezet bennünket: úgy felelhetünk csak meg igazán nemes hivatásunknak ! Soha ne csiiggeszszen bennünket annak tudata, hogy kevesen vagyunk. Ellenkezőleg / Kétszeres erély­­lyel, odaadással, szorgalommal, a szent cél iránti lel­kesedéssel, hivatásunkhoz tántorithatlan hűséggel telje­sítsük kötelességeinket! Adja Isten, hogy feltett célunkat mindnyájan el­érhessük, s az egyháznak és hazának hasznos tagokat nevelhessünk! Első pont az elnöki jelentés volt, melynek egyes pontjaira a gyűlés határozatokat hozott; többek között

Next

/
Oldalképek
Tartalom