Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-07-29 / 30. szám
497 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 498 elhatározta, hogy bár testületünk régtől fogva tagja az Eötvös-alapnak — sz egyenkénti belépésre tagokat kötelezi. Ezután Avass Ferenc, Kalmár Péter és Darab Lajos tartották meg értekezéseiket és pedig Avass Ferenc: „Az emberiesség tűlhajtása.“ Kalmár Péter: „A vallástan beleillesztése az uj tanterv keretébe11 s Darab Lajos : „A népiskola keletkezése; - irányelvek“ cim alatt tartott felolvasást. Mindegyik felolvasást mélt. Chernél György t. b. elnök ur 10 korona tisztelet díjban részesité. Ezt követte alapszabályaink revideálása, mely helyesbített alapszabály a jövő évi egyházmegyei közgyűlésre fog (az idő rövidsége miatt) egyházi megerősítés végett beterjesztetni. A eultus ministerium részéről föltett ama kérdésre, hogy : „Kell-e külön tanterv az osztatlan népiskolák számára ?“ A közgyűlés igennel határozott, sőt oda nyilatkozott, hogy ha a tanügyet előbbre akarjuk vinni, a külön tanterv a mai haladó tanügynek elvitázhatatlan kelléke ! Tárgyalás alá vétetett a nógrádmegyei ált. tanítóegyesület amaz átirata, mely a tanítók részére szóló portómentességről és a kedvezményes vasúti dijakról szól. Az átiratot testületünk pártolókig veszi tudomásul s annak idejében megteszi a kellő lépéseket a magas kormánynál, kérve a fentieket azon alapon, hogy a felekezeti tanítók ép oly alapvető munkásai a hazának, ép oly nevelői s jóllétének ép oly előmozditói mint az állami tanitók. A francia sarcalap 20 koronás diját egyenlő arányban : Darab Lajos „Szigetvár védelme.“ s Kalmár Péter „A bizonyítvány tanítása11 cimü tanitás-tervezeteiknék adta ki a közgyűlés. Majd Papp Béla kercai tagtárs amaz indítványa fölött merült hosszabb eszmecserébe, hogy: A „A verses búcsúztató, mint a mai kor civilizált szellemének meg nem felelő functiő töröltessék el!“ Tekintettel e sok helyen szépen jövedelmező forrásra és tekintettel a népnek a búcsúztatóhoz való ragaszkodására, a közgyűlés nevezett indítványt magáévá nem teheti, hanem igenis kérni fogja az egyházi hatóságot, hogy a szokásos verses búcsúztatóknak prózában leendő elmondhatását engedélyezze. Jövő évi pályadijakul kitüzettek: mélt. chernelházi Chernél György tiszteletbeli elnök ur által egy 20 koronás és egy 10 koronás pályadij szabadon választható tételre. Egyúttal O Méltósága kijelentette, hogy mint eddig, úgy ezután is minden évben a tanügyi munkálkodás elömozoitása céljából 30 azaz harminc korona pályadijat ad testületünknek, mit a gyűlés lelkes éljenzéssel fogadott s érte jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s egyszersmind amaz óhajának ad kifejezést: adjon az Isten minden testvér tanítóegyesületnek oly pártoló, a vallás és tanügy iránt oly odaadással érdeklődő világi férfiút, mint a mi tiszteletbeli elnök urunk! Ki tud nagy lenni a nagyok, között, ott, hol az ország dolgait intézik és tud nagy lenni a kicsinyek között is a tanügy szerény munkásai körében, hogy őket buzdítsa, lelkesítse! A francia-sarealap 20 koronás pályadiját szintéu szabadon választható tétel kidolgozására tűztük ki, indokul adván a közgyűlés, hogy a szabadon választható tétel folytán több irányú lesz a munkálkodás, Tanügyi lapul (mint előbb, úgy most is) a testület a „Nemzeti Iskolát fi Dunántúli Prőt. LapoP tartja meg. A pénztári, könyvtári vizgálat s számvevői jelentés és több kisebb ügy megvitatása után a jövő évi közgyűlés helyéül Ori-Szent-Pétert jelöltük ki. Az elintézni való ügyek véget érvén, a közgyűlést a jelenlevők nagyt. Szűcs László lelkész ur rövid, dejmegható imája után a „Szózat11 eléneklésével zárták be. Közgyűlés végeztével az iskolateremből a fehér asztalhoz telepedtünk, hol jólvégzett munkánk érzetében kedélyes társalgás között folyt az idő délután */44 óráig. A fehér asztal örömeit is megosztották velünk mélt. Chernél György ur és tek. Barthalos István ur. Egyházas-Rádóc. Darab Lajos, tan. test. főjegyző. Szemelvények a nagyszombati prof. egyházak múltjából; Stelczer János Károly „Gesichtliche Darstellung der sehr merkwürdigen Schicksale und Glaubenskämpfe der ev. Kirchengemeinden, sowohl Augsb. als Helv. Confession in der kÖnigl. Freistadt Tirnau in Ungarn11 cimü művéből. 4. §. Értesítés az iskolákról, azok tanítói és alapítványairól. Az eddig mondottakból is következik, hogy Nagy- Szombatban a reformáció kezdetével épen úgy, mint a következő évtizedekben, megszilárdulása és fejlődése alatt, alsóbb és felsőbb evang. ilkolák voltak. Wiszkidenszky erre vonatkorólag, említett kéziratában ezt mondja: „Resik JánoC Gymuasiologia Hungarica“ cimü könyvének II. részében azt Írja, hogy a nagyszombati gimnáziumban több hírneves tanár között, a mély tudomáoyu Szegedi István is működött és miutáu számtalan ifjút kiképzett : innen 'Temesvárra ment. A nagyhírű Katona 1637-ben kiadott Magyarok történetében a 834. lapon felemlíti, hogy Nagy-Szombatban 1600 körül Samarjai János, Samarjai Mátyás galgóci hitszónok fia tanított és ugyancsak a 836. lapon Írja, hogy Tsanaky (Komjáthy) Mátyás, Rákóczy György kegyence és későbbi sárospataki tanár itt tanult. Czwittinger Dávid tudós által 1711-ben kiadott „specimen Hungáriáé literatae virorum eruditione clarorum“ cimü műben és Bőd Péter „Magyar Athenász“áhan az utókor számára feljegyeztetett, hogy Bocsbay István erdélyi fejedelem a nagyszombati evang. iskolák számára 30.000 magyar forintot adományozott, mely alapítvány valószínűleg a jezsuiták, mint Nagy-Szombat öszszes iskoláinak későbbi tanárai kezébe ment át. Végre megemlítendő, hogy nagytekintetü Kanizsai Mihály Nagy- Szombat evang. iskoláinak 10 magyar forintot, özv. Udvaryné szül. Szegedi Anna — előbb Krausz János neje — pedig a város levéltárában megőrzött 1624. ápr. 27-én kelt végrendelet szerint a nagy-szombati tanuló ifjúság
