Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)
1900-06-24 / 25. szám
411 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 412 kedjék szinte a vallástanitás tantervé reformjának megvalósítására s annak idején az uj népiskolai tantervbe beillesztésére. Hirdessen pályázatot minél előbb az Öszszes vallástani kézi és vezérkönyvek írására; vezérkönyvek is szükségesek, mert a fiatalabb tanítók állami képezdékből kerültek ki, a hol pedig a vallástanitásra oly „nagy gond nem fordittatik, hogy a tanitó alkalmas vezérkönyv nélkül tanítani tudjon. Fukarkodni e tekintetben nem kell, mert a szellemi haszon több lesz az anyagi haszonnál.“ Ezen idézet a részben elfogadható indítványok mellett 2 vádat is tartalmaz. Az egyik vád az, hogy a k. t. ü. bizottság összedugott kezekkel nézi a mostani tarthatatlan állapotokat A másik pedig az, hogy az állami tanitópezdékben nem fordítanak annyi gondot a vallásoktatásra, hogy az onnét kikerülő tanitók vezérkönyv nélkül képesek lennének a népiskolai vallástanitás vezetésére. Az első vádat, ha nem tudnám, hogy az ügy iránti szeretetből származik s a m. t. cikkíró sem kívánta azt sértő jelleggel felruházni, egyszerűen vissza- J^üüy^itasitanóm. De az adott körülmények között, egyszerűen csak a felvilágosító, tájékoztató szerepére vállalkozom. Méltóztassák a cikkírónak az 1897. évi egyházker.jegyzőkönyv 200 —12. pontját elolvasni, s megfog róla győződni, hogy már akkor foglalkozott a kér. t. ü. bizottság — és pedig a jelzett jegyzőkönyvi pont rövidségéből el sem képzelhető részletességgel — a szőnyegen lévő kérdéssel. Ugyan ezt tette a kér. t. ü. b. az 1899. szept. havában Csurgón tartott gyűlésében is. Mindkét alkalommal azonban az volt a bizottságnak egyhangú megállapodása, hogy mindaddig, mig a magas kormány ki nem adja az osztatlan (egy tanítóé) népiskolák tantervét s igy nem ismerjük azon keretet melybe vallásoktatásunk tananyaga beilleszthető lesz : ezen tananyag részletes meghatározását a bizottság idő előtti munkának tartja. S mi következik ebből ? 1. Kérje fel sürgősen a főtiszt, és mélt. egyházkerület a magas kormányt arra, hogy az osztatlan népiskolák tantervének kiadása iránt mielőbb intézkedni kegyeskedjék. S kérelmében hangsúlyozza azt is, miszerint a vallástaniakon kívül álló tantárgyak terjedelme akként állapitassék meg, hogy a heti 26 órából legalább is i0 fél óra jusson hetenként a hitoktatásra. 2. Az egyes egyházmegyék tanügyi bizottságai pedig már most, a küszöbön levő egyházmegyei gyűlések előtt vegyék fontolóra a következőket: a) hogy a heti 10 fél óra alatt a vallási tananyagból mennyi dolgozható fel ? b) Ezen anyag kiszámításánál ne hagyják figyelmen hívül az egyes egyházi énekek s esetleg felveendő rövid imák teljes begyakorlására szükségelt időt sem. c) tegyék indítványba, hogy az egyházkerület, illetve a convent kiváló szakértőkkel válogattassa ki azon — legfeljebb 50 — legszebb egyházi éneket, melyeknek dallamára lennének átalakitandók többi egy házi énekeink is. d) A jelenleg kötelezően előirt vallási tananyagnak mely részei azok, melyek az ev. ref. hitoktatás magas céljának minden veszélyeztetése nélkül nyugodt lélekkel kihagyhatok a tantervből ? e) Pályázat hirdetése nélkül (s ezt jól tudom, hogy miért mondom) bízzon meg az egyh. kér. 2—, legfeljebb 3 gyakorlatilag működő s egymáshoz lehetőleg közel lakó tanítót azzal, hogy az elemi népiskola módszertanának jelenlegi irányelveit figyelembe véve, dolgozzák át a hit és erkölcstan tananyagát. Ezen közösen készítendő munkálatot biráltassa felül egy 3 tagú bizottsággal. (Ezen bizottság tagjai lennének theologiai tanár vagy lelkész, egy világi — s egy — a munkálat elkészítésében résztvett tanitó). f) Minden egyházmegye tanügyi bizottsága ez ügyben hozott határozatait Írásba foglalva f. évi július hó 15-ére beküldené az egyházker. t. ü. b. elnökéhez, a ki viszont azokat juh 25-éig a kér. t. ii. b. valamelyik tagjának egyeztetés, s a szeptemberben tartandó kér. t. ü. b. gyűlésen leendő jelentéstétel végett megküldené. így vélem én ezen sürgős kérdést leghamarabb megoldhatónak. A mi y-n urnák második (az áll. tanítóképzők vallásoktatása ellen irányuló) vádját illeti, erre meg kell jegyeznem azt, hogy az tisztán tájékozatlanságon alapszik. Nem mondhatom ugyan, hogy minden állami tanítóképzőben ismerem a vallásoktatás milyenségét, de azokban, melyeket ismerek, mindenütt kiváló gondot fordítanak arra. Sőt egyik ilyen intézet beléletének 23 év óta közvetlen megfigyelője lévén, egész határozottsággal állíthatom, hogy az ott alkalmazott ev. ref. hit - tanárok mindig büszkeségei voltak az intézetnek ; s a kellő tapintatossággal párosult ügybuzgalmuk azt eredményezte, hogy volt növendékeik igaz szeretettel, odaadással s bármely felekezeti képezdéből kikerült tanitók által elért eredménynyel bátran összehasonlithatólag végezték és végzik a népisk. vallásoktatást. Ennyit — minden megbízás nélkül s tisztán igazságérzetem parancsának hódolva — a jelzett vádra vanatkozólag ki kellett jelentenem *). Köszönetemet nyilvánítva y—n urnák, hogy ezen fontos kérdést nyilvános tárgyalás alá bocsátani szíveskedett. Csurgó. Fejes Kálmán, tanitó, mint kér. t. ii. b. tag^ Püspöki látogatás Slavoniában és Horvátországban. Hogy a kálvinista vallás kateksochén magyar vallás, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy azok az idegenbe szakadt honfitársaink, kik egyúttal hitsorsosaink is, távol az édes hazai földtől is ragaszkodnak *) Köszönöm hitoktató társaim nevében is. A szerk.
