Dunántúli Protestáns Lap, 1900 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1900-06-24 / 25. szám

411 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP, 412 kedjék szinte a vallástanitás tantervé reformjának meg­valósítására s annak idején az uj népiskolai tantervbe beillesztésére. Hirdessen pályázatot minél előbb az Ösz­­szes vallástani kézi és vezérkönyvek írására; vezér­könyvek is szükségesek, mert a fiatalabb tanítók ál­lami képezdékből kerültek ki, a hol pedig a vallásta­­nitásra oly „nagy gond nem fordittatik, hogy a tanitó alkalmas vezérkönyv nélkül tanítani tudjon. Fukarkodni e tekintetben nem kell, mert a szellemi haszon több lesz az anyagi haszonnál.“ Ezen idézet a részben elfogadható indítványok mellett 2 vádat is tartalmaz. Az egyik vád az, hogy a k. t. ü. bizottság összedugott kezekkel nézi a mostani tarthatatlan állapotokat A másik pedig az, hogy az állami tanitópezdékben nem fordítanak annyi gondot a vallásoktatásra, hogy az onnét kikerülő tanitók vezér­­könyv nélkül képesek lennének a népiskolai vallásta­nitás vezetésére. Az első vádat, ha nem tudnám, hogy az ügy iránti szeretetből származik s a m. t. cikkíró sem kí­vánta azt sértő jelleggel felruházni, egyszerűen vissza- J^üüy^itasitanóm. De az adott körülmények között, egyszerűen csak a felvilágosító, tájékoztató szerepére vállalkozom. Méltóztassák a cikkírónak az 1897. évi egyház­­ker.jegyzőkönyv 200 —12. pontját elolvasni, s megfog róla győződni, hogy már akkor foglalkozott a kér. t. ü. bizottság — és pedig a jelzett jegyzőkönyvi pont rö­vidségéből el sem képzelhető részletességgel — a sző­nyegen lévő kérdéssel. Ugyan ezt tette a kér. t. ü. b. az 1899. szept. havában Csurgón tartott gyűlésében is. Mindkét alkalommal azonban az volt a bizottság­nak egyhangú megállapodása, hogy mindaddig, mig a magas kormány ki nem adja az osztatlan (egy tanítóé) népiskolák tantervét s igy nem ismerjük azon keretet melybe vallásoktatásunk tananyaga beilleszthető lesz : ezen tananyag részletes meghatározását a bizottság idő előtti munkának tartja. S mi következik ebből ? 1. Kérje fel sürgősen a főtiszt, és mélt. egyházke­rület a magas kormányt arra, hogy az osztatlan nép­iskolák tantervének kiadása iránt mielőbb intézkedni kegyeskedjék. S kérelmében hangsúlyozza azt is, misze­rint a vallástaniakon kívül álló tantárgyak terjedelme akként állapitassék meg, hogy a heti 26 órából leg­alább is i0 fél óra jusson hetenként a hitoktatásra. 2. Az egyes egyházmegyék tanügyi bizottságai pedig már most, a küszöbön levő egyházmegyei gyűlé­sek előtt vegyék fontolóra a következőket: a) hogy a heti 10 fél óra alatt a vallási tan­anyagból mennyi dolgozható fel ? b) Ezen anyag kiszámításánál ne hagyják figyel­men hívül az egyes egyházi énekek s esetleg felveendő rövid imák teljes begyakorlására szükségelt időt sem. c) tegyék indítványba, hogy az egyházkerület, il­letve a convent kiváló szakértőkkel válogattassa ki azon — legfeljebb 50 — legszebb egyházi éneket, melyeknek dallamára lennének átalakitandók többi egy házi énekeink is. d) A jelenleg kötelezően előirt vallási tananyag­nak mely részei azok, melyek az ev. ref. hitoktatás magas céljának minden veszélyeztetése nélkül nyugodt lélekkel kihagyhatok a tantervből ? e) Pályázat hirdetése nélkül (s ezt jól tudom, hogy miért mondom) bízzon meg az egyh. kér. 2—, legfel­jebb 3 gyakorlatilag működő s egymáshoz lehetőleg közel lakó tanítót azzal, hogy az elemi népiskola mód­szertanának jelenlegi irányelveit figyelembe véve, dol­gozzák át a hit és erkölcstan tananyagát. Ezen közö­sen készítendő munkálatot biráltassa felül egy 3 tagú bizottsággal. (Ezen bizottság tagjai lennének theolo­­giai tanár vagy lelkész, egy világi — s egy — a mun­kálat elkészítésében résztvett tanitó). f) Minden egyházmegye tanügyi bizottsága ez ügyben hozott határozatait Írásba foglalva f. évi július hó 15-ére beküldené az egyházker. t. ü. b. elnökéhez, a ki viszont azokat juh 25-éig a kér. t. ii. b. vala­melyik tagjának egyeztetés, s a szeptemberben tartandó kér. t. ü. b. gyűlésen leendő jelentéstétel végett meg­­küldené. így vélem én ezen sürgős kérdést leghamarabb megoldhatónak. A mi y-n urnák második (az áll. tanítóképzők vallásoktatása ellen irányuló) vádját illeti, erre meg kell jegyeznem azt, hogy az tisztán tájékozatlanságon alapszik. Nem mondhatom ugyan, hogy minden állami tanítóképzőben ismerem a vallásoktatás milyenségét, de azokban, melyeket ismerek, mindenütt kiváló gondot fordítanak arra. Sőt egyik ilyen intézet beléletének 23 év óta közvetlen megfigyelője lévén, egész határozott­sággal állíthatom, hogy az ott alkalmazott ev. ref. hit - tanárok mindig büszkeségei voltak az intézetnek ; s a kellő tapintatossággal párosult ügybuzgalmuk azt ered­ményezte, hogy volt növendékeik igaz szeretettel, oda­adással s bármely felekezeti képezdéből kikerült tani­tók által elért eredménynyel bátran összehasonlitható­­lag végezték és végzik a népisk. vallásoktatást. Ennyit — minden megbízás nélkül s tisztán igazságérzetem parancsának hódolva — a jelzett vádra vanatkozólag ki kellett jelentenem *). Köszönetemet nyilvánítva y—n urnák, hogy ezen fontos kérdést nyilvános tárgyalás alá bocsátani szí­veskedett. Csurgó. Fejes Kálmán, tanitó, mint kér. t. ii. b. tag^ Püspöki látogatás Slavoniában és Horvát­országban. Hogy a kálvinista vallás kateksochén magyar vallás, mi sem bizonyítja jobban annál, hogy azok az idegenbe szakadt honfitársaink, kik egyúttal hitsorso­­saink is, távol az édes hazai földtől is ragaszkodnak *) Köszönöm hitoktató társaim nevében is. A szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom