Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-01-29 / 5. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 74 73 nyilatkozott, azonban az előbbi társaságokkal ellentétben, közvetlen a synodus alatt áll. 20 állomáson jelenleg 20 hitszónok és evangélista működik, 820 önálló tagot és G42 vasárnapi iskolást számlál. Az évi budget 75000 frankot tesz ki. A lutheránus belmissió, Louis Meyer lelkész műve, 1840 óta áll fenn. Kiválólag a nagyszámú németek közt működik. Az 1840-dik évben Parisban csak egy lutheránus templom volt, most van 11, melyek egy kivételével többé-kevésbbé mind a lutheránus missziónak köszönhetik létüket. Az 1870—71-iki háború után nagyon szaporodó elszászi bevándorlók a missziót erősen igénybe veszik és a 30000 frankot tevő évi budget éppenséggel nem elegendő. Továbbá még 4 lelkészi állást létesitett egy-egy lelkészszel. A nimesi papi értekezlet az 1854-ik énben elhatározta, hogy a belmissziót, épen mint Németországban, életbe lépteti. A társaság a Conférence évangélique liberale befolyása altt áll. Az állami népoktatásról szóló törvény a bel- és összes missziónak gazdag munkamezőt jelölt ki. Két folyóirat „Ecole dudi manche“ és „Foyer protestant“ bizonyítja ezen misszió tevékenységét. Az évi kiadás 1892-ben 14211 frankra rúgott. Az evangéliomi belmisszió a hit- és hazaszeretet egyesülésének köszöni keletkezését. 1871 október havában Numa Recolin lelkész a református nemzeti értekezleten Nimesben lelkesítő szavakkal kimutatta, hogy csak Jézus Krisztus evangélioma nyújthat a szerencsétlen Franciaországnak vigasztaló, gyógyitó és mentő erőt és egy keresztyén társaság alapítását indítványozta. Csakhamar élénk mozgalom volt észlelhető, különösen a fáradhatatlan Th. Monod lelkész tüntette ki magát. A társaság egy egyetemes gyűlésnek van alárendelve, mely 13 kerület képviselőiből áll. A vezetőség 1887 óta Marseillében van. További kerületek legközelebb keleten és éjszakon fognak létre jönni. Folyóiratokul szolgálnak: Mission intérieure“ 1881 óta (előbb Bulletin de la mission interieure) és „Rclévement.“ Az évi budget 15000 frank. A katonák között való evangélizáció a krimi háború idejére (1854) vezethető vissza. Jelenleg igen meg van nehezítve a katonák közti evangélizáció. Istenitiszteletre a laktanyákban nem gyűlhetnek öesze és másként is nehezen közelíthetők meg. Hozzá még hiányzik is a „vallásnak“ megjelölése a katonakönyvekből. Újabb időben a laktanyák közelében olvasótermeket létesítettek, melyekben vallásos előadások is tartatnak. Algier és Tunis számára is van evangálizáló társaság, melynek az a főcélja, hogy a hívek vallási szükségleteit kielégíteni segítse. A benszülöttek keresztyénségre térítését későbbi időre halasztja. Bevétel és kiadás a múlt évben 5390-05: 5265-80 frank zolt. Most* is előfordul, hogy egyházi férfiak is áttérnek más hitvallásra. Hogy a minden segítséget nélkülöző, áttért lelkészeknek állást szerezzen, e végből alakult az Oeuvre d,e Pretres nevű egylet. Fáradozásainak sikerült kieszközölni, hogy ezen lelkészek legtöbbje a kereskedés és ipar terén, irodákban, magániskoláknál alkalmazást talál. Némelyeket külföldi francia egyházak lelkészeiül, másokat meg a belmisszió szolgálatában alkalmazott. Midőn 1881-ben az idős, buzgó Detille Armand a megérdemelt nyugalomba vonlut, úgy gondolta, hogy életpályáját úgy fejezi be a legszebben, ha a temetők körüli missziót létesíti. Párisban és Franciaország más helyein is a temetőket naponta szorgalmasan látogatják. Bizonyára a temető, hol a rangkülömbség a sir leple alatt pihen, a legalkalmasabb hely, a hol az evangéliom hatalmáról bizonyságot tehetünk. A bibliának egyes szakaszait olvassák, énekelnek és beszédeket tartanak. Mindenki jöhet és távozhatik bármikor. A kápolna ajtaja előtt apró vallásos iratokat osztanak ki. Ez a temetőkben való evangélzáció alkalmas eszköznek bizonyult arra, hogy oly körökre is lehessen befolyást gyakorolni, melyek különben távol állnak az egyházi élettől. A vállalat a külföldről is kapott adományokat. 1882-ik évben történt, hogy születés, házasságkötés és haláleset alkalmára való, 12 üdvözlő, illetőleg részvétiratot adott ki egy vallásos protestáns (Sz. Etieme, Loire); ezek az iratkák nagyon tetszettek a protestáns újságoknak. Ilyen rövid vallásos iratokat, születések, házasságkötések és halálesetek hirüladása alkalmával levélalakban, a bel- és külföld minden társadalmi osztályához tartozókhoz küldöttek. A fáradság nem maradt áldás nélkül; több mint 800 köszönőirat érkezett be 58 Departementsből, Európa más részéből, sőt ximerika távollevő helyeiről is. Eddig körülbelül 78000 ily levelet terjesztettek el és más országokban is pártolják már ezt a vállalatot. A ki ily levelek iránt érdeklődik, forduljon S Porchére úrhoz, 17 grand rue de le Providence, St. Etienne (Loire). A „genfi evangeliomi társaság1-1 főcélja : hirdetni a Krisztust, a felfeszitettet. Teljesen eltekint a nemzetiségtől és felekezeti külömbségtől. Ámbár Genfben van a társaság székhelye, — 1831 óta — mégis Franciaországban van munkásságának főtere. Különösen egészséges, vallásos olvasmányok terjesztését, Isten igéjének a szétszórva élő hitsorsosok között való hirde_ tését és derék fiatal embereknek a lelkészi pályára való kiképzését vette célba. A genfiek munkája nem volt eredménytelen ; több mint 120 állomás keletkezett, melyek közül a legtöbb most az állam- vagy a szabad egyházhoz tartozik. 1892- ben a társaság 14 állomáson működött és 70 kolporteurt foglalkoztatott, kik amaz évben 5090 bibliát, 22,263 uj-szövetséget, 249,430 naptárt és 118,050 könyvet és kisebb olvasmányt hoztak forgalomba. A társaság által fenntartott theologiai iskolába Genfben, 1892- ben 600 deák járt, ezeknek fele francia. Az évi budget körülbelül 200,000 frankot tesz ki. Alapítása óta a társaság 8.927,000 frankot adott ki és 8.900000 frankot vett be. A Bretagneban jelenleg több misszió társaság munkálkodik. A biblián kívül egy énekes könyv, Bunyan „Zarándok útja,“ és más vallásos iratok breton nyelvre
