Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-12-03 / 49. szám
Tizedik évfolyam. 49. szám. Pápa, 1899. december 3. Hogyan kell gazdálkodni az egyházi javakkal ? Mielőtt szorosan a kérdésre térnék, legyen szabad egy pillantást vetni a mostani pénzügyekre. Közelről érdekli ez reformált egyházunkat és így minket is, kik ref. egyházunk pénzügyi szolgálatában , kitűzött nemes céljainak előmozdítására törekszünk. A mennyiben az egyházi javak egyházi és culturalis célokat szolgálnak, annyiban ezek is tényezői az egyházi élet fejlesztésének Magyarország a többi európai nagy hatalmak között pénzpiacával passiv szerepre van utalva, a mennyiben pénzügyi helyzetét a külföldi piac és a politikai fordulatok irányítják. S dacára, hogy a lefolyt évtizedekben sem háború, sem egyéb rendkívüli körülmény uem játszott közbe, mégis nagyon megdrágult a pénz. A kamatláb emelkedik, az adósság és teher szaporodik s a politikai kérdések súlypontja a pénzügyeken fordul meg. Pedig most sincs kevesebb pénz, mint volt ez előtt tiz évvel, sőt többnek kell lenni, mivel az az óta termelt arany csak szaporíthatta és nem fogyasztotta azt. Igaz ugyan, hogy a közel múltban sok rossz termés, alacsony gabona árak, s a filloxera nem kevéssé segítették elő a nép elszegényedését; de legnagyobb ok mégis, azt hiszem, az a váltságos politikai helyzet, mely nem csak Magyarország, hanem egész Európa pénzpiacát fogva tartja; továbbá a takarékosságról való megfeledkezé.s, a nagy fényűzés és különösen a sok bank és kapzsi pénzintézet, melyek kivétel nélkül arra törekesznek, hogy év végén mennél nagyobb készletegyenleget mutathassanak ki. Azt a bizalmatlanságot, mely a bekövetkezett drágaság és súlyos viszonyok folytán a gazdasági életben előállott, a pénzügyminister legközelebbi kijelentése némileg enyhítette. A mi megnyugtatásunkra is álljon itt a pénzügyministeruek az expozé alkalmával a jelenlegi gazdasági helyzetre vonatkozó kijelentése: «Az állam a legközelebbi időben a maga háztartásának körében jóval nagyobb összegeket fog forgalomba hozui, mint a minőket eddig hozott. Ebben a körülményben azonban, tekintettel arra, hogy a célok, melyekre ezeket a több kiadásokat használjuk, az állami érdekeknek valóban megfelelnek, én valami bajt, különösen a jelen viszonyok között nem látok . . . Dacára minden ellenkező híresztelésnek és kedvezőtlen színezésnek, a melylyel nem egyszer találkozunk; dacára annak, hogy a gazdasági életnek egyes terein kétségkívül hibák és túlzások történnek és történtek ; és dacára az egyes kedvezőtlen jelentéseknek, melyekkel szerencsére csak sporadice találkoztunk és a melyek oka nem a mi viszonyainkban, hanem főleg az idegen államok viszonyainak ránk gyakorolt befolyásában keresendő, — megvagyok győződve és pedig a magyar gazdasági élet hosszú megfigyelése alapján, hogy a mi gazdasági életünk napjai ma is egészségesek és fejlődésre képesek. És éppen azért, mert ez a meggyőződésem, hiszem azt is, hogy a magyar nemzetet gazdasági tevékuységében továbbra is a munka, szorgalom és józau takarékosság szelleme fogja vezérelni és akkor nincs okunk kétségbe esni és csüggedéssel nézni a jövő elé.» Tényként felemlíthetjük, hogy az államháztartás activ egyenlege gyarapodott, noha az ország gazdagságban nem igen emelkedett. Ezen gyarapodásnak azonbau a szép Ígéretek mellett sem örülhetünk, mert azt kell hinnünk, hogy annak, a mi az államháztartás egyenlegében többletként mutatkozik, jó része az állampolgárok fokozott adójából 49
