Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-10-22 / 43. szám
6.91 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 692 azonban nem elégszik meg csupáu az elemi iskolák fenntartásával és újabbak alapításával, hanem bámulatos gyorsasággal halad előre a tulajdonképeni tudományos pálya feljesztésére irányuló egyetemi intézetek alapításában is. Boston, az amerikai Athen; Philadelphia, Pennsylvaniának, az amerikai Schweiznak eme fővárosa, Piinceton mind-mind elsőrangú egyetemi városok a legkiválóbb tanerőkkel ellátva. A new-haveni Yale-College s a newyorki Columbia College, az e nemű intézetek sorában még Európában is a legkiválóbb helyek egyikét foglalnák el. Mivel ez intézetek legnagyobbrészt európai mintára épültek, berendezésük eléggé ismeretes. Sokkal érdekesebb azonban egy pillantást vetnünk amaz institutiókra, melyek a nyilvános közoktatás terén a legnagyszerűbb vívmányoknak tekinthetők. Az emberi munka és képesség összes kategóriáit felölelő eme képző intézetekben a tanitó, a földmives, a nagyiparos, a kézműves a legegyszerűbb munkásemberig, mind-mind egyformán alkalmat talál szakképzettsége tökéletesbitéséie néhány órát eltölteni. A jelenkor és a közel jövő socialis kérdései között különösen egy van, mely az elméleti és gyakorlati rendszert követők előtt beható vitatkozás tárgya s ez a társadalmi alakulás hasisa: a munka összes feltételeiben és viszonyaiban. Korunk, mely a munka nagy közgazdasági értékét immár felismerte, fáradozásai súlypontját e tekintetben a kézimunkának a tudományos ismeretek czélszerü alkalmazása által való fejlesztésére fekteti, Az amerikaiak, kik általánosan a legpraktikusabb nemzet gyanánt ismeretesek, elvileg azt tartják, hogy úgy az iparban, mint a kereskedelemben, nemkülönben a földmivelésben az elméleti szakképzettségnek a gyakorlattal együtt kell járnia, hogy az általános haladás elérhető legyen. Ez okból fáradhatlanul működnek a megfelelő tanintézetek életbeléptetésével s az állam készségesen nyújt segédkezet javadalmazásokkal, a szükséges területek és utak átengedésével arra nézve hogy kísérleti állomások állíttassanak fel. Pár évtized alatt számtalan közgazdasági és technikai szakra felsőbb tanintézet alapiltatott, nemkülönben az összes iparágakra szükséges munkaerők kiképzését ezélzó intézetek. Hasonló intézetek alapittatnak folytonosan nők részére is, hogy őket az ipar különböző ágaiban kiképezzék A sok millió gyermek ingyenes tanitatására, a szükséges tanerők díjazására, s minden évben ily nagy számú iskolai intézet építésére természetesen megfelelő pénzáldozat szükséges s az a körülmény, hogy mindezeket az amerikai nép áldozatkészsége csakugyan meghozza s hogy az államok iskolai alapja -évről-évre még is növekszik: a nép műveltségi állapotának bizonjrára kedvező bizonyítéka Ezeknek a tudományos intézkedéseknek az előnyeit minden egyes polgár korlátlan egyenjogúsággal élvezi s -ebbben rejlik az amerikai társadalmi és politikai rendszer egészséges fejlődésének magva. Nagyon önzők volnánk azonban, ha amaz illusiónak engednénk át magunkat, hogy azokat az áldozatokat, melyeket egyfelől az állam, másfelől a közönség hoz a közoktatásügy oltárára, általánosságban a legfényesebb •eredmény követné. Az amerikai viszonyok éleselméjü m0g%yelői nyíltan bevallják, hogy sok még csak ezentúl lessz, több pedig még reformot, igényel s a végczélhoz vezető ut még rendkívül hosszú, szinte beláthatatlan. Itt is megvan a mienkhez hasonló sőt a mienket felülmúló akadály , az iskoláknak szinte a túlzásig vitt zsúfoltsága 8 mégis óriási gyermeksereg van még mindig iskolai oktatás nélkül; ezek számához különösen az ajrisok (Irish írországi) szolgáltatnak jelentékeny tényezőt. A déli és nyugoti államok egyes kerületeiben szintén igen hiányos az iskolák látogatása. Másik nagy baj a tanítók gyakori változása, kik tanitói működésüket carriérjük csak egyik lépcsőjének tekintik. Másik szemrehányás, melyet az amerikai sistemának tesznek, az, hogy a tanulókkal szemben szinte exorbitans követeléseket támasztanak s a tananyaggal való túlterheltség és azt eredményező tudásszédelgés. a pénzpöffeszkedéssel párosulva, az úgynevezett jó társaságban, sajnos — Amerikában is undok és veszedelmes corruptiót szült. Ezek azonban oly jelenségek, melyek, mint valami physicai betegség-formák, csak bizonyos körökre szorítkoznak s a viszonyok és korkérdések tisztázásánál a jobb elemeknek ki kell térniök azok elő). Ezek az elősorolt aggasztó hiányok, valamint a még meg sem említettek, nem igen lepik meg azokat, kik az Unió historikus és organikus fejlődését behatóan ismerik. Az Egyesült Államokuak a körülményekhez képest való rövid fennállása; ama feladat, hogy ily időközben oly culturmunkát kellett végeznie, melyet minden objectívitás mellett is befejezettnek kell tekintenünk ; a minden tradiczionális tapasztalattól eltérő politikai viszonyok, a heterogen elemek, melyek egymást elnyomták s csak emberöltő után léptek egymásai normális összeköttetésbe, mind oly fontos tényezők, melyek az eljárás körül elkövetett sok abnormitásnak miadmeganoyi magyarázó és kimentő okai. Egy vonás azonban jellemzi az amerikai népet, mint nemzetet s mint a jövő népét! az üdén lüktető életerő, vidám érzés, a tudomány és munka valódi értékének felismerése iránt való fogékonyság, az alkotnivágyás s az előbbrehaladás iránt való határtalan kedv. Ezek a hatalmasan működő rugók úgy az egyesek individuális fejlődésben, mint a népéletben kétségtelen garaueziát biztosítanak amaz állami és társadalmi tökéletesség elérésére, mely eszménykép gyanánt megfogamzott az Unió ama nagy férfiainak leikében, kik azoknak az eszméknek eredeti alapját lerakták. Mint legelső és leghatalmasabb motor azonban Amerikában mindenkor az iskola fog működni; nem ugyan a múlt merev, megcsontosodott intézete, hanem az újabb idők ideái és követelményei szerint alapított erőteljes, uj iskola. Kuthy Zoltán, New-York állam és város magyar ref. missionáriusa. Lapok egy ároni család múlt századbeli naplójából. 1753-ban azután a V. Tractusi Sz. Szék rendelte szennai oskolamesternek, hol három esztendőkig szolgált illendő becsületben, mint alkalmatos szerény ifjat mindenütt kedvelték. Szennai lakásáról hát egyebet nem tudok, hanem a mint néha beszélte csak ebből áll: