Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-10-22 / 43. szám

6.91 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 692 azonban nem elégszik meg csupáu az elemi iskolák fenn­tartásával és újabbak alapításával, hanem bámulatos gyor­sasággal halad előre a tulajdonképeni tudományos pálya feljesztésére irányuló egyetemi intézetek alapításában is. Boston, az amerikai Athen; Philadelphia, Pennsylvaniá­nak, az amerikai Schweiznak eme fővárosa, Piinceton mind-mind elsőrangú egyetemi városok a legkiválóbb tan­erőkkel ellátva. A new-haveni Yale-College s a new­­yorki Columbia College, az e nemű intézetek sorában még Európában is a legkiválóbb helyek egyikét foglalnák el. Mivel ez intézetek legnagyobbrészt európai mintára épül­tek, berendezésük eléggé ismeretes. Sokkal érdekesebb azonban egy pillantást vetnünk amaz institutiókra, melyek a nyilvános közoktatás terén a legnagyszerűbb vívmá­nyoknak tekinthetők. Az emberi munka és képesség összes kategóriáit felölelő eme képző intézetekben a tanitó, a földmives, a nagyiparos, a kézműves a legegyszerűbb munkásemberig, mind-mind egyformán alkalmat talál szakképzettsége tö­­kéletesbitéséie néhány órát eltölteni. A jelenkor és a kö­zel jövő socialis kérdései között különösen egy van, mely az elméleti és gyakorlati rendszert követők előtt beható vitatkozás tárgya s ez a társadalmi alakulás hasisa: a munka összes feltételeiben és viszonyaiban. Korunk, mely a munka nagy közgazdasági értékét immár felismerte, fá­radozásai súlypontját e tekintetben a kézimunkának a tu­dományos ismeretek czélszerü alkalmazása által való fej­lesztésére fekteti, Az amerikaiak, kik általánosan a legprak­tikusabb nemzet gyanánt ismeretesek, elvileg azt tartják, hogy úgy az iparban, mint a kereskedelemben, nemkülön­ben a földmivelésben az elméleti szakképzettségnek a gyakorlattal együtt kell járnia, hogy az általános hala­dás elérhető legyen. Ez okból fáradhatlanul működnek a megfelelő tanintézetek életbeléptetésével s az állam kész­ségesen nyújt segédkezet javadalmazásokkal, a szükséges területek és utak átengedésével arra nézve hogy kísérleti állomások állíttassanak fel. Pár évtized alatt számtalan közgazdasági és technikai szakra felsőbb tanintézet ala­­piltatott, nemkülönben az összes iparágakra szükséges munka­erők kiképzését ezélzó intézetek. Hasonló intézetek alapit­­tatnak folytonosan nők részére is, hogy őket az ipar különböző ágaiban kiképezzék A sok millió gyermek ingyenes tanitatására, a szükséges tanerők díjazására, s minden évben ily nagy számú iskolai intézet építésére természetesen megfelelő pénzáldozat szükséges s az a kö­rülmény, hogy mindezeket az amerikai nép áldozatkész­sége csakugyan meghozza s hogy az államok iskolai alapja -évről-évre még is növekszik: a nép műveltségi állapotá­nak bizonjrára kedvező bizonyítéka Ezeknek a tudományos intézkedéseknek az előnyeit minden egyes polgár korlátlan egyenjogúsággal élvezi s -ebbben rejlik az amerikai társadalmi és politikai rend­szer egészséges fejlődésének magva. Nagyon önzők volnánk azonban, ha amaz illusiónak engednénk át magunkat, hogy azokat az áldozatokat, melyeket egyfelől az állam, másfelől a közönség hoz a közoktatásügy oltárára, általánosságban a legfényesebb •eredmény követné. Az amerikai viszonyok éleselméjü m0g%yelői nyíltan bevallják, hogy sok még csak ezentúl lessz, több pedig még reformot, igényel s a végczélhoz vezető ut még rendkívül hosszú, szinte beláthatatlan. Itt is megvan a mienkhez hasonló sőt a mienket felülmúló akadály , az iskoláknak szinte a túlzásig vitt zsúfoltsága 8 mégis óriási gyermeksereg van még mindig iskolai okta­tás nélkül; ezek számához különösen az ajrisok (Irish írországi) szolgáltatnak jelentékeny tényezőt. A déli és nyugoti államok egyes kerületeiben szintén igen hiányos az iskolák látogatása. Másik nagy baj a tanítók gya­kori változása, kik tanitói működésüket carriérjük csak egyik lépcsőjének tekintik. Másik szemrehányás, melyet az amerikai sistemának tesznek, az, hogy a tanulókkal szemben szinte exorbitans követeléseket támasztanak s a tananyaggal való túlterheltség és azt eredményező tudás­szédelgés. a pénzpöffeszkedéssel párosulva, az úgynevezett jó társaságban, sajnos — Amerikában is undok és vesze­delmes corruptiót szült. Ezek azonban oly jelenségek, me­lyek, mint valami physicai betegség-formák, csak bizonyos körökre szorítkoznak s a viszonyok és korkérdések tisz­tázásánál a jobb elemeknek ki kell térniök azok elő). Ezek az elősorolt aggasztó hiányok, valamint a még meg sem említettek, nem igen lepik meg azokat, kik az Unió historikus és organikus fejlődését behatóan ismerik. Az Egyesült Államokuak a körülményekhez képest való rövid fennállása; ama feladat, hogy ily időközben oly culturmunkát kellett végeznie, melyet minden objectí­­vitás mellett is befejezettnek kell tekintenünk ; a minden tradiczionális tapasztalattól eltérő politikai viszonyok, a heterogen elemek, melyek egymást elnyomták s csak emberöltő után léptek egymásai normális összeköttetésbe, mind oly fontos tényezők, melyek az eljárás körül elköve­tett sok abnormitásnak miadmeganoyi magyarázó és ki­mentő okai. Egy vonás azonban jellemzi az amerikai né­pet, mint nemzetet s mint a jövő népét! az üdén lüktető életerő, vidám érzés, a tudomány és munka valódi érté­kének felismerése iránt való fogékonyság, az alkotnivágyás s az előbbrehaladás iránt való határtalan kedv. Ezek a hatalmasan működő rugók úgy az egyesek individuális fejlődésben, mint a népéletben kétségtelen garaueziát biz­tosítanak amaz állami és társadalmi tökéletesség eléré­sére, mely eszménykép gyanánt megfogamzott az Unió ama nagy férfiainak leikében, kik azoknak az eszmék­nek eredeti alapját lerakták. Mint legelső és leghatalmasabb motor azonban Ame­rikában mindenkor az iskola fog működni; nem ugyan a múlt merev, megcsontosodott intézete, hanem az újabb idők ideái és követelményei szerint alapított erőteljes, uj iskola. Kuthy Zoltán, New-York állam és város magyar ref. missionáriusa. Lapok egy ároni család múlt századbeli naplójából. 1753-ban azután a V. Tractusi Sz. Szék rendelte szennai oskolamesternek, hol három esztendőkig szol­gált illendő becsületben, mint alkalmatos szerény ifjat mindenütt kedvelték. Szennai lakásáról hát egyebet nem tudok, hanem a mint néha beszélte csak ebből áll:

Next

/
Oldalképek
Tartalom