Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-10 / 37. szám
Tizedik évfolyam. 37. szám.Pápa, 1899. szeptember 10. Javaslat az egyházkerület leányinternátusának önálló tanintézetté fejlesztése tárgyában. Mélyen tisztelt Bizottság! Főiskolánk nagyérdemű egyházi gondnoka, mint az igen tisztelt bizottság elnöke részéről azon megtisztelő megbízatásban részesülvén, bogy az egyházkerületi leánynevelő intézet tovább fejlesztésére s a leányinternátus mellett, esetleg önálló tanintézet szervezésére vonatkozólag javaslatot készitsek, mely e nagy fontosságú kérdés tárgyalásának alapjául szolgálhasson : a következőkben vagyok bátor e tárgyban szerény véleményemet előterjeszteni. Rövid fennállása alatt is szép virágzásnak indult leánynevelő intézetünk megerősödésének s egészséges tovább fejlődésének conditio sine qua nonja az eddigi tapasztalatok szerint, de meg a nevelés és oktatás munkájának benső, szoros összefüggésénél fogva is egy, a 10 — 14 éves korú leánykákat magába fogadó s a középosztály igényeinek megfelelő tanintézet felállítása. Hogy egy ily intézet felállítása mennyire szükséges és elodázhatatlan s hogy a helybeli polgári leányiskola mennyire nem pótolhatja a saját magunk által kormányzott s a nevelés céljának megfelelően szervezett és berendezett tanintézetet, azt szinte felesleges is hangoztatnom abban a bizottságban, a melyet a főiskolai igazgatótanács azzal a megbízással küldött ki, hogy az önálló tanintézet felállításának lehetőségét és módozatait tegye megfontolás tárgyává. Mindössze anynyit legyen szabad e részben megemlitenem, hogy annak a mozgalomnak, mely egyházkerületünkben a nőnevevelésügy érdekében 1887-ben a tatai egyházmegye iniciativájából megindult, határozottan kifejezett célja egy felsőbb leányiskola felállítása volt; hogy az alapítók ebhez képest csaknem kivétel nélkül azzal a rendeltetéssel hozták meg áldozataikat a magasztos ügy érdekében, hogy egyházkerületünknek egy felsőbb leányiskola megteremtését tegyék lehetővé s hogy mindenek felett László Józsefnek, a szó igazi értelmében nagy emberbarátnak nemes lelkű alapítványa szintén nem az egyházkerületi internátust, hanem a leánynevelő intézetet illeti. Ha az alapítóknak első sorban tiszteletben tartandó intencióján kívül figyelembe vesszük azokat az okokat, a melyekre most egy éve beterjesztett javaslatomban rámutatni bátor voltam s a melyek szilárd meggyőződésem szerint magokban is elegek arra, hogy a főt. egyh. kerületnek még áldozatok árán is gondoskodnia kellett volna arról, hogy a nevelés egyik leghatalmasabb tényezőjét az oktatást függetlenül, legjobb belátása szerint használhassa fel az egyliázias és igazi műveltséget biztositó nevelés céljára : azt hiszem, hogy tanácskozásunk tárgya csakis az lehet, vajon az eleminél magosabb fokú leányiskolák közül melyik felelne meg legjobban a leánynevelő intézet céljának s egyúttal a reformált középosztály igényeinek ? E kérdést illetőleg 4 fajta tanintézet az, a melyet számba kell vennünk u. m. a leánygymnasium, a felső népiskola, a polgári leányiskola s a felsőbb leányiskola. A két elsővel röviden végezhetünk. A leánygymnasium felállításának eszméje iránt ugyanis oly nagy idegenséget, sőt mondhatnám ellenszenvet tapasztaltam, hogy arról ez idő szerint már csak ez okból sem lehetne szó s kiilömben is a magán gymnasiumot csupán mint ideiglenest, az adott körülmények közöt legkönyebben megvalósitbató formáját az önálló oktatásnak, hoztam javaslatba. A mennyiben azonban itt a főgymnasium mellett egy pótló tanfolyam nyitása és szervezése semmi különös nehézséggel nem járna, az esetleg és kellő számban vállalkozók számára azt is rendezhetne be a főt. egyházkerület, oly módon, hogy az abban résztvevők főgymnasiumunkban tehetnének magán úgy osztály, mint érettségi vizsgálatokat. Erről azonban ez alkalommal korai volna részletes discussióba vagy tervezgetésekbe bocsátkozni. A mi pedig a felső népiskolát illeti, a mely két évfolyamú s az elemi iskola 6 osztályából veszi növendékeit, ez a mi közönségünk és a kor igényeinek, a mint az eddigi tapasztalatok mutatják, talán legkevésbé felel meg, a mennyiben a közoktatásügy rendezése óta ezek az intézetek tudtak legkevesebb népszerűségre tenni szert, úgy hogy azok legnagyobb részben vagy egyszerűen megszűntek, vagy a polgári iskolába olvadtak be. A polgári iskolák már, akár berendezésüket, akár 37
