Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
575 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 576 ez a fentebb hivatkozott jogszabálynál fogva kötelező erővel nm bírhat. A kaposvári egyházkerületi közgyűlésről szólva, ennek 6-ik pontja azon feltevésre szolgáltat okot, mintha a jelentést tevő egyházmegyék t. i. a barsi, őrségi és különösen a belsősomogyi, espereseiket és gondnokaikat nem általános többséggel választották meg, mert erről a jelentés emlitést nem tesz, sőt a belsősomogyi egyházmegye akként je1 ént, hogy Körmendi Sándor ur szavazat többséggel (nem pedig általános többséggel) esperesnek megválasztatott. Helyes-e ezen feltevés, ez kitűnik az egyházmegyék jegyzőkönyveiből. Ha ezen feltevésem való s az egyházkerület a viszonylagos többséggel történt választást is jóváhagyó tudomásul vette, —- akkor a kaposvári közgyűlés által kezdeményezett gyakorlat nem áll oly szilárd talapzaton, a milyennek ezt püspök ur feltünteti. Egyébként egyházi törvényeinkhez való tiszteletből eredő s jogérzetem által sugalt felszólalásomnak korántsem volt azon cél ja, hogy bárkit felelősségre vonjak, mert miként püspök ur is megjegyzi, — az egyházkerületi közgyűlés az eljárást jóváhagyással szentesitette, — hanem csak felhívni akartam az intéző körök figyelmét egy szerintem törvényellenes gyakorlatra, s esetleg a törvénynek módosítására, kiegészítésére. A mi pedig az általam szintén kifogásolt másik kérdést t. i. jelölteknek fölös számban szavazásra kitűzését illeti, — ennél a püspök ur engem teljesen félreértett, sőt helyesebben mondva, meg sem értett. Lehetséges, hogy én magam vagyok a hibás, mivel talán nem fejeztem ki magamat világosan és egész érthetően. Én ugyanis nem azt nehezteltem és kifogásoltam, hogy a szavazatszedő küldöttség a szükebbkörü szavazás alkalmával a jelölteket a betöltendő ádomások kétszeres számában tűzte ki szavazásra, mert az ily kifogás dőreség volna, hiszen ha nem kétszeres számnak a jelöltek, akkor nincs választás, hanem kinevezés. Eu azt kifogásoltam és helytelenítem most is, hogy a múlt évi egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének 2 ik pontja tanusitja, a szükebbkörü szavazásnál a bizottság első Ízben 4 jelöltet tűzött ki szavazásra, holott csak egy állás várt betöltésre. Hogy ez helyes eljárás lett volna, ezt már csak nem lehet a kaposvári egyházkerületi közgyűlés jegyzőkönyvének hivatkozott pontjából kimagyarázni, mely szerint szintén csak kétszeres és nem négyszeres számban tűzettek ki szavazásra a gyülekezetek jelöltjei? Ezt már csak nem fogja a püspök ur helyesnek találni és véleményemet továbbra isJielytélen és alaptalan jelzővel ékesíteni? Ha a püspök ur —- miként kijelenti — továbbra is ragaszkodik oly gyakorlathoz, melyet a kaposvári közgyűlés nem kezdeményezett és mégis életbelépett; mind addig, mig ezt a zsinat törvénynyel, vagy az egyházkerület szabályrendelettel meg nem változtatja, — akkor az én tudomásom szerint sehol máshol nem létező gyakorlat alig szűnik meg egy hamar, mert hiszen a törvény vilá. gos, az változtatásra nem szorul, az egyházkerületnek pedig változtatást igényelő szabályrendelete ide vonatko zólag nem létezik. Megszüntethető ez oly módon, a hogy keletkezeit; megszüntetheti maga a szavazatszedő bizottság minden törvény és szabályrendelet változtatás nélkül, akként, hogy jövőre nem négyszer, hanem kétszer annyi je'öltet tűz ki szavazásra, mint a mennyi a betöltendő állás; s hiszem, hogy senki sem fog felette sajnálkozni. Éppen azért nem tartom szükségesnek azt sem, hogy e tárgyban az egyházkerületi közgyűléshez indítványt terjesszek be. Megnyugszom az állapotban úgy, a mint van, ha ez jó a generálisoknak és a többi törzstisztnek, én, a köz. ember, szintén beérem vele. Csak a gyülekezetek ne sokalják meg a fölös'eges szavazásokat ! y—y. Ljgyíjázi élet, A magyarországi ev. ref. tanítók nagygyűlése. A magyarországi ev. ref. tanitók orsz. egyesülete f. év aug. hó 22-én tartotta ez évi nagy-gyülését nemes Komárom városában. A magy. ev. ref. tanitók zöme Budapestről érkezett 21-én d. e. Komáromba, hol a pályaháznál a komáromi ev. ref. egyház mint házi gazda képviseletében Konkoly Thege Béla főgondnok fogadta a „M. T. 0. B.“ ez évi nagy gyűléséről érkező tanítókat. Kellemesen érintette a ref. tanítóságot az, hogy az egyház gyöngéd figyelme lekötelező szívességgel fogadott bennünket. Konkoly Béla főgoadnok ur lelkes beszéde a tanítóságot igazán szokatlan örömre hangolta. — Valamint az is, hogy a szerény néptanítókat kitüntető elismeréssel üdvözölte. Örömünk, lelkesedésünk mm ismert határt, mikor az ősi, sokat szenvedett város falai közé megérkeztünk. Az ősi kollégium (most polg. iskola) falai között üdvözölhettük Főt. és Mólt. Antal Gábor püspök urat, ki a legmelegebb vendégszeretettel fogadott bennünket. 21-én d. u. megtekintettük a város nevezetességeit, a bevehetetlen, jobban mondva soha be nem vett erősséget, a fügét mutató kőszüzet stb. Este ismerkedési estélyt rendezett a házi gazda, a komáromi ref. egyház, a Gácser-féle vendéglőben, hol résztvettek vagy 60-an. Püspök úr Ö Méltósága s a komáromi egyház főgondnoka köré csoportosult a meszsze vidékekről Komáromba érkezett tanítóság, s a legszivélyelyesebb társalgás közben megérkezett Tuba János, Komárom város országos képviselője. Gyönyörű felköszöntőket hallottunk, éltettük a házi gazdát, főt. püspök urat, Konkoly Béla főgondnok urat, Tuba János orsz. képviselőt, a ki két felköszöntőben a legremekebb gondolatoktól ragyogó beszéddel emelt a vidéki tanítóságra poharat. Majd felszólalt a mi kegyes főpásztorunk, a kinek ajkairól igazi főpásztori beszéd hangzott el, melynek gondolatai, mint világitó fáklyák, mint ragyogó gyöngyszemek sokáig
