Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-09-03 / 36. szám
577 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 578 világítanak, irányt adnak a hazai ev. ref. tanítóság működésének. 22-én reggel a templomba mentünk, hogy mint felekezeti tanítókhoz nagyon is illő, az Ur segedelmét kérjük megkezdendő tánácskozásunkra. Főt. éz Mélt. püspök ur gyönyörű imája, melyet lapunk múlt számában közöltünk — valósággal felemelt bennünket oda, a hol elválva minden sivár földi gondolattól, egyedül a hit, a vallás él sziveinkben. 9 órakor megnyitotta püspök ur 0 Méltósága a gyűlést. Megnyitó beszédét lapunk főhelyén közöltük A megnyitó beszéd minden szava uj erőt, uj lelkesedést öntött a ref. tanítók eddig is kitartó munkásságához. 1. Vallásos nevelés és tanítás az énekben, melynek előadója Szalóki Dániel csokonyai tanító volt, című tételből kifolyólag a gyűlés többek hozzászólása után a következő határozati javaslatot fogadta el. 1. Mutassa meg a vallásos lelkületű tanító templomi és iskolai áhitatos éneklésével, a hiterkölcstani tárgyak tanítása alkalmával a felvett énekek — egy, két és három szólamu betanításával, egyházi énekkarok alakításával, a gyermek istenitiszteietek, vallásos estélyek rendezésén való szives közreműködésével, a házi áhitatosság előmozdításával, hogy növendékeinek, s a gyülekezet tagjainak vallásos kedélyét emelni, művelni s az igy megművelt talajba egyházi és nemzeti énekeinket gyökeresen beplántálni szent kötelességnek ismeri. 2. Kívánatos, hogy uj énekes és halotti könyvünkben két, három szólamu letétel szerint s a mostani 181 helyett legfellebb. 100 —120-féle legszebb dallam felhasználásával legyenek felvéve és beosztva énekeink. 3. A hol lehetséges, templomi orgonák vagy iskolai harmoniumok szereztessenek be. 4. A hit-erkölcstani kézikönyveink, a konfirmációra készítő katekhizmusnak a paedogogiai mező fejlettebb álláspontjának kívánalmai szerint s úgy készíttessenek el, hogy azokban megfelelő egyházi énekünk alkalmi beosztásaival, ha csak számszerű megnevezés mellett is felvéve legyenek. 5. Theologiánkon, tanítóképzőinkben, az elemi népiskolai vallástanitás ügye s ezekben, valamint nőnevelő intézeteinkben is az egyházi énekek begyakorlására kiváló gond fordittassék. 6. Nőegyletek lehetőleg minden egyházban alakíttassanak, hogy gyülekezeteink nőtagjai a buzgó templombajárás, a szegényeken, betegeken szánakozás erényében ragyogjanak s a házi ájtatosságnak családi körükbe leendő gyakorlatba vételére buzdittassanak és közreműködjenek. A második tétel a népisk. tanterv. revíziójára vonatkozólag, melynek előadója Vincze József földesi tanító volt — a következő javaslat fogadtatott el : 1. A tanterv elé a célja is felveendő. 2. A közvetett szemléltetés (III—IV. o.) fokozatán, minden kézikönyv kitiltandó, s a helyett az olv. darabok tartalmi fejtegetésére fektetendő a fősuly. E célra külön megfelelő olv. könyvek szerkesztendők. 8. Az irás és olvasás együttes tanítása vagy szétválasztása ez idő szerint még nyílt kérdésnak hagyandó. A nyelvtanítás nem nyelvtani, hanem nyelvi alapon kef t zelendő. 4. Az egyházi énekek nem hangjegyek, hanem hallás után tanitandók. 5. A slojd oz iskolából kiküszöbölendő, a torna és játéknak hely biztosítandó. 6. Az állami tanterv minden jellegű iskolára nézve kötelező, egységes tanterv legyen. A harmadik tétel a nyugdíj törvény revízióját illetőleg, melynek előadója Arany Bálint rinya.-újlaki tanító volt, a következő két pont fogadtatott el: a) Keresse meg a közgyűlés a Méltóságos konventet, hogy a nyugdíj törvény végrehajtására vonatkozó miniszteri utasítás azon része, mely a kántori járandóságokra vonatkozik, vonassák vissza s a törvény szellemében történjék a felszámítás, illetve helyesbbités. b) Utasítsa a Méltóságos konvent az iskolafentartó egyházak elöljáróságát, hogy a tanítói dijleveleket a következő záradékkal lássák el: „az itt felsorolt járandóság teljesen tanítói járandóság, azonban a tulajdon jogot e járandóságokhoz az egyház minden eshetőséggel szemben, bármily lehető viszonyok között is a leghatározottabban fenntartja. A zsinat elé terjesztendő memorandumot illetőleg elfogadtattak ezek ; a) sürgeti a valláserkölcsi képzés helyes irányba tér elését. b) a népisk. adminisztráció egységesítését, a népiskolai szervezet minden pontján a szakszerű irányítás előtérbe állítását s a tanítók mint szorosan vett szakemberek képviseltetési jogár. c) a néptanítók anyagi helyzetének rendezését képzettségük fontosságának és munkálkodásuk jelentőségének arányában. d) a néptanítók jogi helyzetének tisztázását s minden egyházi fórumon leendő képviseltetését. e) utasítsa a közgyűlés a választmányt, hogy a memorandumot készítse el, hogy az a kellő időben felterjeszthető legyen. Ezek a tárgyak voltak ott tárgyalva, megbeszélve s ily értelemben határozott a magy. ev. ref. orsz. tanító egyesü’et. Ezek után az api'óbb ügyek tárgyaltattak le, mely után a testületek küldöttei, a vendégek nagy seregben a dicső emlékű Klapka szobrához vonultak, hol a tanítók nevében, kik a gyűlésen részt vettek Sinka Lajos elnök egy gyönyürü koszorút helyezett a szobor talapzatára remek, szívhez szóló rövid beszéd kíséretében. Ezt megelőzőleg Tóth István szavalta el erre az alkalomra irt költeményét. Végül volt 120 teritékü bankett, melyen remek felköszöntőket mondtak Antal Gábor püspök a királyra, Sinka Lajos Antal Gábor püspökre, Konkoly Béla Wlassich Gyula miniszterre, a tanítókra, stb. Mindnyáján a legkellemesebb emlékkel hagytuk el Komáromot. IllPORTER.
