Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
Tizedik évfolyam. 27. szám. Pápa, 1899. julius 2. A béke konok ellensége. A mikor figyelve az idők jelére, egy félelmes hatalmú világi uralkodó, a minden oroszok cárja, nagy és nemes lélekre valló, a világ békéjét, a társadalmi égető sebek orvoslását szinte képzelhetetlenül megkönnyítő tervvel állott elő, s a mikor a világi hatalmasságok megbízottai Hágában arról tanácskoznak, miként lehetne a terv értelmében a fegyveres béke már-már elviselhetetlen igáját könynyiteni s a minden áron való terjeszkedés, esetleg a visszatorlás vágya által könnyen előidézhető háború borzalmait végkép elkerülni vagy legalább csökkenteni: ugyanakkor a római vallás feje, a pápa az egyetemes jubileum-évet kihirdető bullájában arra hivja föl hivei millióit, hogy «teljes szívből könyörögjenek az eretnekek kiirtásáért.» Jól jegyezzük meg: nem az eretnekek megtéréséért, hanem a kiirtásáért. Bizony furcsa világot élünk. Azt értenénk, ha a pápa az eretnekek (a római igát eldobott keresztyének^, a zsidók és a pogányok megtéréséért való könyörgésre buzdítaná híveit. Mert bármily kevés tisztelettel viseltessünk is az iránt a nagy megtévesztési iroda iránt ott Rómában, annyit talán mégis föllehet tennünk ágenseiről, hogy abban a meggyőződésben cselekesznek, hogy üdvösségre vezéreljék az eltévedt árva lelkeket. Ide pedig nem a kiirtás, az akasztófa és máglya, nem a vérmenynyegzők (Franciaország), nem a vérfürdők (Irland), nem a vallásháborúk iszonyatosságainak útja vezet, hanem a meggyőzés, a mi elfogadható okok, megdönthetetlen bizonyítékok nem kihívó, hanem tapintatos, szelíd, emberséges előhordása által érhető el csupán. Sokszor megkísérelték már az eretnekek kiirtását, de mondják meg, mi haszna? Mondják meg, mennyivel kevesebb az aránylag rövid életű Protestantismus híveinek összes száma a rómaiak. felekezet hivei számánál? Csupán 4x/5 millióval. Ravenstein ismert nevű geographus szerint ugyanis a római vallás híveinek összes száma ez idő szerint 199®/5 millió; a protestánsoké 195*/5 millió. És mig a római k. vallásuak száma az utóbbi 150 óv alatt alig kétszereződött meg, addig a protestánsok száma csak ebben a században háromszorosnál is nagyobb mértékben gyarapodott, mert mig 1800-ban 60 millió volt, ma 1952/r> millió. A kiirtás jelszava hát nem termetto meg a kívánt gyümölcsöt. Nem, mert keresztyéntelen, embertelen, pogány elv. És a pápa még se átallja felhívni híveit, hogy könyörögjenek az eretnekek kiirtásáért. Ez az eljárása megdönthetetlen bizonyítéka annak, hogy nincs konokabb ellensége a békének, mint ő. Sőt úgy látszik, ebben tetszeleg magának és csak azok kedvesek előtte, a kik minden áron zavarják a társadalom jó egyetértését; a kik bármi silány ürügy alatt is hadi lábra tudják állítani az egyes országos külötnböző hitvallású lakosait; a kik ravasz módon, lelkiismeretlenül keresve keresik a viszály almáját, , . . És még ő neheztel, ő duzzog, hogy a hágai béke-értekezletre ismeretes tolakodása mellett se bocsátották be. Csak két esetet akarunk felemlíteni annak igazolására, hogy keresve keresik a hű csatlósok a botránkozás köveit. Itt van nálunk az «erdélyi püspök» elnevezés. Mi szükség volt ezzel előállni, mikor semmiféle alapja nincs. Az alkotmányos történeti múlt egyenesen ellene szól. A történet, a múlt mindent mond, csak olyant nem mond semmit, a miből azt lehetne akárcsak rabulisztikával is következtetni, hogy Erdélyben a római k. püspök megelőzte a reformátusok püspökét. Csodála-27 /