Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

Tizedik évfolyam. 22. szám. Pápa, 1899. május 28 Tábori lelkészek. E thémával alapos tájékozottsággal nem fog­lalkoztak még sem az egyházi főhatóságok, sem protestáns egyházi lapjaink. A folyó év kezdetén felszínre hozta e kérdést, a «Prot. Egyh. és Isk. Lap.» Dicséret a cikkezek intentiójának, bár tájé­kozottságuk nincs minden hiány nélkül. Gfarzó Gyula és Gergely Antal még a létszámmal sincse­nek egészen tisztában; mert az egyik 136, a má­sik 160 r. kath. lelkészről beszél. Tényleg pedig a hivatalos kimutatás szerint van 132 r. kath. és 19 kellemetlen hitvallású vagy katonai nyelven: akatholikus. Azaz állítás pedig, hogy «a Militär Pfarramt rendelkezik a prot. tábori lelkészekkel is;« félreértésén vagy helytelen információn ala­pul. Ha a prot. tábori lelkész elég tehetetlen e rendelkezni akarással szemben, megengedem, hogy van rá eset, de ezért még az ügyet generalizálni s általános megaláztatásról beszólni nem lehet. Ismerünk két prot. tábori lelkészt személye­sen és mindegyik saját ügyeinek referense. A róm kath. plébánns első beavatkozása ellen erélyesen tiltakoztak s azóta szent a béke. Különben pedig a prot. egyházi ügyek a hadtestnél egy főtiszthez lettek beosztva s a prot. tábori lelkészek közvet­len vele érintkezhetnek, mint a hadtestnek szerény­­ugyan, de mégis önálló orgánumai, kik nemcsak a hadtestparancsnoksági «Befehlet, de «a napi pa­rancsot» is saját lakásukon veszik át. E tekintet­ben hát ne is vagdalódzunk, mert itt teljhatalmú domiuálásról, alárendeltségről vagy akár részre­hajlásról is alig lehet szó. A «Dienst-vorschrift für die Militärgeistlichkeit» 11, §-a szól az alá­rendeltségről békében és háborúban s a 21. és 22. sorban a protestánsokra nézve ez áll: «közvetle­nül az illető katonai territorial Commandónak alá­rendeltek,» a 35. és 36. sorban pedig: «minden tekintetben az Armee-Commandónak alárendeltek.» «Evangelische Militär Seelsorger,» hogy ka­tonai műnyelven prot. tábori lelkészt jelent, az tény, — de hogy a «Szervezeti Utasítás» 6-dik pontjában előforduló «Militär Seelsorger» protes­tánsokra vonatkoznék azt nem Írom alá; mert akkor a róm. kath. tábori plóbánus «Militär Seelsorge Bezirk »-je és a római kath. tábori káplán «Mili­tär Seelsorge Amt.-ja is a mi cimünk lenne. Egy­szóval, ha a «Militär Seelsorger» kifejezés elől hiányzik az «evangelisch» jelző, — akkor az soha­sem vonatkoztatható reánk. Az már azonban sére­lem, hogy az «evangelisch»-t közelebbről megha­tározó «A. C.« és «H. 0.« a szabályzatokban se­hol sem emlittetik. Ezeknek előrebocsátásával egy nyomon halad­hatunk a «Prot. Egyh. és Isk, Lap» 2.; 5., 8. szá­maiban foglaltakkal. És mert nem egy magas ál­lású tiszt látta már be és szólt bizalmas körben a prot, tábori lelkészek helyzetének változtatásá­ról és létszámának emeléséről,— foglalkozzunk e kérdéssel s hisszük, hogy a prot. közönség, külö­nösen pedig a lelkészi kar érdeklődésével talál­kozni is fog. Mert jogos igényeink sehol sincsenek tán annyira háttérbe szorítva, mint itt, hol 1859. óta csak annyiban történt változás, hogy 3 évvel ezelőtt sikerült a tábori superintendenst ama szé­gyenletes helyzetből, hogy ifjú 24-28 éves kath. tábori káplánokkal egy rangban volt, — kiragadni, úgy hogy ma már mint «Evang. Mil. Senior» a kath. tábori plébánusokkal egyenrangú. Most már ha napjainkban megérdemli az ügy a szemmeltartáct azok részéről, kik szivükön hord­ják egyházunk igazait és aggódnak fiaik elvallás-22

Next

/
Oldalképek
Tartalom