Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)

1899-05-28 / 22. szám

339 DUNÁNTÚLT PROTESTÁNS LAP 340 talanodásán: a két prot. egyházi főhatóságnak akta­­szerű teendőjük volna az evang. reform, és ág. hitv. evang. tábori lelkészek számára kűlön-külöü egy szervezeti szabályzatot kidolgozni s ezt hivatalos utón a hadügyminisztériumhoz felterjeszteni, A prot. egyházi kormányzatról tábori lelkészeink irányá­­bau nem kívánunk szólam, — a prot. tábori lelké­szek a «Dienst-vorsckrifU 29. §-a alapján, ma az illetékes egyházi főhatóságtól nyert approbatio ér­telmében végzik hivatalos teendőiket, A szabályzat kidolgozásánál mégis három irány­elv volna szemelőtt tartandó: 7. A prot. tábori lelkészek rangjának és lét­számának felemelése. 77. A státus külön választása «evangéliom szerint reformált» tábori lelkészek és «ágost. evangélikus» tábori lelkészek címen. 777. A hívek lelki gondozásának nagyobb gonddal teljesit­­hetése, I. Előre bocsátom, hogy azt nem lebet kívánni, mi­szerint valamennyi evang. reform, és ág. bitv. ev. tá­bori lelkész a VIII. rangosztályban legyen, de bogy b'g-a a VIII-ban, ^-a a IX-ben I-ső osztályú és 1I3-sl IX-ben Il-od osztályú, — ez már jogos igényünk. Es ba ezenfelül egy evang. reform, és egy ág. bitv. ev. a VI. rangosztályban lenne, mint az egyházi ügyek ille­tékes vezetője és referense, azért még nem szakadna le az ég a Regnum Marianumra és a világ sem fordulna ki sarkaiból. Az uj helyzet, a mi ily utón előállna, még a törvények egyenlő alkalmazásának sem volna nevezhető, mert a kath. tábori püspök a IV. rangosz­tályban van, a Feld Consistorial Director a VI ban, az 1-ter Veid Corsistorial Secretär a Vll-ben és a II-ter Feld Consistorial Secretiir a 15 plébánussal a VIII. rangosztályban. De mindegy, a célba vett uj helyzetben mégis jó időre megnyugodhatnánk ! A mi a létszám felemelését illeti, itt az elvünk : nagyobb szám, nagyobb erő. Kétségtelen is, hogy a küz­dők folyton szaporodó számának tudata lelkesitőleg hatna. 4, mondd négy evang. református tábori lelkész, az egész Monarchiában, — ez mégis középkori elbánás az állampolgárok adóiával. Az egész Monarchia prot. lakossága úgy viszonylik a róm. kath. lakossághoz, mint 1 : 5. Ha tehát a hadügyi budget 132 r. kath. tábori lelkészt tart fenn és lát el: kell hogy 26 protestáns lel­kész álljon őrt hívei valláserkölcsi élete felett. Kivált ha elgondoljuk, hogy a hol katonaság tartózkodik, ott kath. helyi lelkész mindenütt található, protestáns lelkész pedig csak ritkán, csak elvétve. Ez olyan igazság, a mit alig kell bizonyítgatni. így lehetséges csak, hogy mig egy kath. közembert plébánus, prot. alezredest — meg­történt - — közember temeti el, ha ugyan agóniában át nem vétetett Róma karjaiba. Prot. tiszti családok, csipős megjegyzések között, sokszor hónapokig várják papju­kat s elfogják kőrútján; szóval 4 evang. reform, tá­bori lelkész a legjobb igyekezettel sem láthatja el kel­lően az egész Monarchia katonaságának lelki szüksé­geit s ezért szükség és jogos igények követelik a prot. tábori lelkészek létszámának szaporítását, kivált midőn az újabb időben örömmel vesszünk tudomást arról is, hogy a hadügyi hatóságok maguk is súlyt fektetnek a valláserkölcsi nevelésre! Vagy csak éppen református és evangélikus ka­tona álljon meg szilárdon az égető napon nehéz terhé­vel 3 éven át a vallás édes vigasztalása nélkül ?! Hát ha a hárfa húrjai elszakadnak és talán nem lehet újak­kal felhúzni, - nem rettegnek attól Sión őrállói? ! Nem gondolják, hogy tulajdon lágy melegség ük leend oka, ha lelki gyermeik eldobják maguktól a roncsolt hárfát, mert nem dicsérhetik ékes dicséretekben az élő Istent! ? Félre nemtörődömség ; félre kishitűség; legyenek rajta püspökeink, hogy elfoglaljunk minden talpalatnyi he­lyet, a mihez jogunk van. Ha a r. kath. főpapok an­nak idején éberek nem lettek volna, talán volna annyi és oly magasrangu tábori papjuk ? És ha véletlenül ők volnának ily hallatlan hátrányos helyzetben, mint mi nem sürgetnék-e az igazságtalanság megszüntetését ? ! Összekulcsolt kéz még nem vallás, még előbb a köny, de mindenek felett a tett! Ne várjuk a sült ga ­lambot ; ne várjuk, hogy tán majd a katonai hatóság­nak eszébe jut kegyesen megkönyörülni rajtunk, hanem követeljük igazainkat. Követeljék egyházi hatóságaink jogos igényeink teljesítését, zörgessenek mindaddig, mig meg nem nyittatik. A tábori lelkészi állomások szervezésekor lehetet­len, hogy az állami polgárok felekezeti számaránya lett volna irányadó, úgy látszik az osztóigazság az illető felekezet ötvenes évekbeni politikai állásfoglalásának szemügyre vételével alakult igy : gör. kath. tábori lel­kész van 11, a népességhez mérve 10°/0, gör. kel. 9,— a népesség 14°/0-a, protestáns van 8, a népesség 23.7°/0-a, tehát 0.3°/ü hián annyi, mint a másik kettő együttvéve és igy ha csak ezekével egyenlővé akarnánk is tétetni helyzetünket, akkor is 20 tábori lelkészre volna igé­nyünk. I)e mennyire mostoha ránk nézve a mostani rangosztályba sorozás is. Gör. kath. 8 a IX. rangosztály I-ső, 3 pedig a II osztályban. Gör. keleti 1 a VIII-ik, 5 a IX. rangosztály I-ső, 3 a H. osztályában. Protestáns 1 a VIII., 3 a IX. rangoaztály I-ső, 4 a Il-ik osztályában. Ez animositas és nem igazság. Az ötvenes évek és az általános katonakötelezettség óta a helyzet lénye­gesen változott és ma már nem szabad némán néz­nünk a dolgok ily rendjét. Legyen igazság a haza védő falai között. Vagy azt hiszi valaki, hogy a magyarság hátgerince : az evang. református elem háttérbe szorít­ható ? Nem! Erre a specialis magyar elemre mindig szükség leszen. Azért meg kell szűnni annak a méltat­lanságnak, hogy ípig egyrészről a kath. tábori lelkészek számát évrol-évre emelik, másrészről meg az ev. ref. hí­veket (mint az occupatio területén) egészen az ág. ev. tábori lelkészekre bízzák. Persze tőlük könnyebb a refor­mátust elidegeníteni. Ha nem lesz teljes leszerelés, akkor legyen teljes és igazságos felszerelés. így nem álljuk !

Next

/
Oldalképek
Tartalom