Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
281 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP 282 elfoglalni s beköltözni köteles.“ Mikor pedig Sár-Egresbe beköltözött s a paplakot, mint otthonát elfoglalta, az egyházi törvények 142. §-nak megfelelőleg, azt a kötelességét teljesítette, mely ekként vau megszabva : „a lelkészek gyülekezeteikben lakjanakTehát már Sár-Egresre történt elindulása s itten történt beköltözése által a gyülekezete iránt tartozó kötelességek egy részét teljesítette s igy gyülekezetében az ő szolgálatát tényleg megkezdette ; hogy ténykedését tovább nem folytathatta, annak egy „vis maior“ állotta útját, melynek ellenállhatlan hatalmáról még a földi királyok leesett koronái is bizonyságot tesznek. Ha tehát nem sokáig is, ha csak két napig is, ő már a sár-egresi gyülekezet szolgálatában állott. — Igaz, hogy — a mire némelyek, a kik az egyházi törvényeket nem igen forgatják, súlyt látszanak helyezni — „beiktatva“ még nem volt; — de azt kérdem én, hogy az egyházi törvények rendelik-e és hol rendelik meg azt az ugynevett beiktatást? Bizony sehol. — Van ugyan egy egyházkerületi lelkészválasztási szabályrendeletünk (Lásd 1875. évi ek. jk. 160, szám.) melynek 26-ik pontja , elrendeli az újonnan választott lelkésznek az esperes vagy helyettese által történő „ünnepélyes bevezetését“; de azóta már két Ízben tartott zsinati törvényhozásunk ezt az intézkedést egyáltalában nem acceptálta s amennyiben gyakoroltatik még ma is az, a törvényes alapot nélkülözi. Nem az tehát a lényeges dolog, hogy megtörtént-e az iktatói áldomás, hanem az, hogy az illető beköltözött-e tényleg gyülekezetébe s ezzel az iránt tartozó kötelességeit teljesíteni s ennek szolgálatára állani elkezdett-e már? És ha ezt elkezdte, ha csak két nap cselekedte is, bár ennek további gyakorlatában egy nagyobb hatalom által akadályozva lett: Egyházkerületi statútumnak értelmében özvegye jogot nyert arra, hogy özvegyi kegyelemévét ettől a gyülekezettől nyerje. Egyházkerületünk 1877. évi gyűlése jkönyvének 121. száma alatt ugyanis nyilván ez az intézkedés olvasható: „ . . . Bokor Benő lelkész ur az iránt tesz kérdést, hogy ha valamely egyházba elválasztott lelkész elébb meghal, mint helyét elfoglalhatná, melyik egyházba nyeri hátra maradt özvegye a keg}relemév jótéteményét? ... a kegyelemév jótéteményét ott nyeri az özvegy, hol férje tényleges szolgálatban volt halálakor.“ A dolog tehát egészen világos. Néhai Szombat János özvegye ott nyeri a kegyelemévet, a hol férjét tőle a halál elragadta, Sár-Eegresen Az a kérdés most már, hogy mikor kezdődik az özvegyi éve? Erre nézve eligazít bennünket a mezőföldi egyházmegyének az 1892-ik évben tartott közgyűlési jegyzőkönyve 10-ik pontja alatt hozott határozata, mely igy szól: ;;A közgyűlés csak a fennálló egyházkerületi statútumhoz ragaszkodik, midőn elhatározza, hogy ... az özvegyek kegyeleméve azon Gergely naptól kezdődő egyházi év eltelése után következő év leend, mely évben a lelkész ur elhalálozott . . .“ Vagyis mivel N. Szombat János 1899 évi Gergely nap előtt halt el, özvegyének kegyeleméve az 1899 évi Gergelynap után következő egyházi év, mely tart 1900-ik évi Gergely napig. Arra a kérdésre feleljünk most már, váljon az egyházkerületnek az özvegyi évre vonatkozó statútumai egyházi közigazgatási — vagy bírósági utón érvényesitendők? Eligazít e tekintetben is bennünket egyházi törvénykönyvünk, melynek 194. §-a, a b) alpont utolsóul álló rendelkezésében azt az instructiot adja az esperesnek, hogy ... a helyszínére kimenvén, vagy megbízottat küldvén : . . . „a kegyévre nézve a gyülekezetei az egyházkerületi szabályok megtartására utasítja.“ Ez tehát az esperesnek administratonalis teendői közé tartozik, kinek intézkedései ellen, ha a gyülekezetnek kifogása van, a dolog természete szerint az egyházmegyei közgyűlés, esetleg egyházkerületi közgyűlésre föllebbezhet, — annyival inkább, mivel a szabályrendeleteket maga a kerület alkotván közgyűlése által, azoknak legilletékesebb magyarázója csak ez lehet. Bíróság elé csak akkor tartoznék az ügy, ha az esperes, illetőleg kiküldött megbízottja, hivatalos kötelességét elmulasztaná, s ezért ötét felelőségre kellene vonni. Megjegyzem, hogy én az illető özvegyet életemben sohasem láttam, boldogult férjét sem Ösmertem s igy felszólalásomban semmiféle magánérdek nem vezetett. Romlaki Gedeon. Tudósítás az egyetemes konvent üléséről. (Vége.) A vallásoktatásügyi szakelőadó jelentésénék tárgyalása után a kouvent a hitoktatás ügyében a következő határozatot hozta: Az állami és községi elemi iskolákban a vallástanitás nyilvántartására az egyházkerületeket, az ez idő szerint hiányos vallásoktatásra vonatkozó adatoknak megküldése mellett, felhívja azzal, hogy az egyházkerületek a beérkezett s általuk még beszerzendő adatok alapján az egyházi törvény azon intézkedésének, melylyel az elemi iskolai vallástanitásról való gondoskodást a presbyteriumok feladatává teszi, érvényt szerezzenek, az esperesek egyházi látogatásaik alkalmával a vallás és énektanítást is ellenőrizzék, a presbyteriumok figyelmét hívják fel arra, hogy a hitoktatásért az államnál és a községeknél, a hol még nincs meg, a külön hitoktatói dij folyósítása iránt a lépéseket tegyék meg; az egyházkerületekre minden évben tegyenek jelentést, az egyházkerületek pedig idevonatkozó határozataikat tudomásvétel végett jelentsék be. A középiskolai vallás oktatásra nézve a beérkezett adatokat, a még be nem érkezett adatok beszerzése végett szintén leküldi az egyházkerületekre és pedig azon községekből, melyekben nincsenek lelkészeink, ez adatokat az illető tanintézetek igazgatóságától kérjék be, hivhják fel az egyházmegyéket, hogy azon helyekről, hol külön hitoktatói állás szervezése mutatkoznék szükségesnek, az illető egyházak meghallgatásával tegyenek indokolt előterjesztést s az egyházkerületek azt elbírálva, mutassák ki: mily mértékben járulnának a hitoktatói állás költségeinek fedezéséhez az illető egyházak, egyházmegyék és egyházkerületek és mily mértékben volna igénybe veendő az egyetemes egyház segélye, végül utasítja a vallásügyi szakelőadót, hogy a vallástanitási tanterv revisiójára nézve bekérvén az illetékes férfiak véleményeit, a jövő gyűlésre tegyen javaslatot, különös tekintettel arra, hogy a nem református tanintézetek leg-
