Dunántúli Protestáns Lap, 1899 (10. évfolyam, 1-53. szám)
1899-04-30 / 18. szám
283 DUNÁNTÚLI PROTEST AN tí LAP. 284 többjében a vallástanitás csak összevonással és kisebb óraszámmal végezhető. A tanügyi bizottság jelentésében fölemlíti, hogy a tanárok nem mindeu iskolánál teszik le a hivatalos esküt. Antal Gábor azt tapasztalta, hogy az állam által kinevezett tanárok egy része abban a téves véleményben van, hogy ők az állam szolgálatában állanak és igy nem kötelesek esküt tenni tanári székük elfoglalásánál. Ennek a téves felfogásnak eloszlatására, de másfelől a törvény értelmében is kéri, hogy a konvent rendelje el a tanárok felesketését ott, ahol eddig még nem tették. Radácsi Gförgy azért is szükségesnek tartja az eskü letételét, mert a nyugdij-jogosultság az eskütétel napjától számittatik. A konvent határozatilag kimondja: hivassanak fel a kerületek, hogy vizsgálják meg, működik-e gimnáziumaikban olyan tanár, ki még esküt nem tett és ha akad olyan, azokat hivják fel az eskütételre. Április 13-án a jegyzőkönyv hitelesítése után folytatta a konvent a félbemaradt tanügyi bizottság jelentését. Radácsi Gfyörgy referálja a dunamelléki egyházkerület panaszát a tanitók nyugdíjazása ügyében és ezzel kapcsolatban azt a kérelmet, melyben azt kéri a kerület, hogy a tanítóknak évközben való nyugdíjazása ellen a konvent tegye meg az illetékes miniszternél a szükséges lépéseket. A konvent tekintettel arra, hogy a kerület két taggal lévén képviselve a nyugdijjogosságot megállapító bizottságban és igy befolyását érvényesítheti, különösebb lépések megtételét nem látja szükségesnek. A református tanitók országos ^egyesülete a végett folyamodik az egyetemes konveothez, hogy ez megfontolva a régi kálvinista szellem, hitbuzgóság és hagyományos egyháziasság szembe szökő £ s mind fenyegetőbb jelek által igazolt hanyatlását: egész tekintélyével hasson oda, hogy a vallás-erkölcsi élet figyelmesebb ápolása s a vallásoktatás és kultusz javítása, mint legfőbb tényezők és orvos szerek által, a mutatkozó veszedelem idejekorán elhárittassék. E végre egy határozati javaslatot terjeszt a konvent elé. A konvent, a tanügyi bizottság ajánlatára, a tanitók országos egyesületének erre az elismerésre méltó felterjesztésére határozza: adassék ki a felterjesztés a népiskolai és vallásoktatási ügyek szakelőadóinak, de ugyanakkar felhívja erre az Énekes könyv átnézésére és megújítására kiküldött bizottság figyelmét is. A tiszántúli kerület kéri a konventet, hogy miután vannak egyházak, melyeknek tagjai állami adójuk 100 — 200% -át fizetik egyházi adóba s a tánitói korpótlékokat igy sem tudják fizetni: tegyen felterjesztést a miniszterhez, hogy mint a községi iskolákra nézve, törvényben állapitatott meg a tehervisélés azon mérve., mely teher mellett a korpótlék az illető iskola fentartartó községek részere biztosittatik : a teherviselés azon mérve az egyházakra is állapitassék meg. A bizottság javasolja, hogy a konvent keresse meg a vallás- és közoktatásügyi minisztert, hogy a korpótlék engedélyezésénél az egyház főhatóságának ajánlatát vegye figyelembe. Szilágyi Dezső: Ez vagy annyit jelent, hogy az egyházi főhatóságok ajánlatát fontolja meg a miniszter, vagy azt jelenti, hogy fogadja el. Az első esetben ez épen olyan, mint a szentelt viz, se nem árt, se nem használ, a második esetben pedig olyat kérünk a minisztertől, a a mit az hatáskörében nem tehet meg. Ha ez utóbbit érti a javaslat, abban az esetben természetesen nem járul hozzá, de ha az első értelemben veszi fel a bizottság a javaslatot, nincs kifogása az ellen, hogy megkeressék a minisztert. A konvent ilyen értelemben határozott. Ugyancsak a tanítói korpótlék ügyében a református tanítók országos egyesülete kérelemmel járul a konventbez és abban, miután fel panaszolja, hogy a törvényben biztosított korpótlékaik sok helyen ki nem utaltattak s e miatt magukat csalódottaknak és jogaikban megsértőiteknek érzik: bizalommal kérik, hogy a konvent a maga bölcseségével találja meg a tanítói korpótlékok haladéktalan kiutalásának módozatait; mert ez a tűrhetetlen helyzet csak arra való, hogy elhintse a viszálykodás magvát az egyházak és tanítók között és siettessék annak a végűek elérkezését, midőn az iskolák leszakadnak az egyház testéről és pedig előob, mint az ev. ref. egyház életérdekei kiv ínatossá tennék. A mily kellemesen hatott a konventre a református tanítók országos egyesületének előbbi felterjesztése, ép oly kínos hatást tett ez a fenyegető hang és ennek befolyása alatt a konvent a következőleg határozott: A tiszántúli egyházkerületnek ebbeu az ügyben beadott kérelmére hozott határozattal az országos református tanítóegyesület kérvényét is elintézattnek tekinti a konvent. De egyszersmind kifejezi azt a reményét, hogy a folyamodó tanítóegyesület minden tagja az egyház iránt érzett s az egyesület által is épen most hangoztatott szeretetével nyugodlan fogja bevárni a korpótlékok kérdésesének lebonyolítását. Radácsi György olvassa a tanügyi bizottságnak a tanitóhiányt feltüntető következő jelentését: I. üres tanítói állomás volt 1897-ben a) a dunamelléki kerületben................................22 b) a dunántúli kerületben................................64 c) az erdélyi kerületben................................83 d) a tiszáninneni kerületben................................58 e) tiszántúli kerületben...................................68 összesen . 295 Az üresedés oka r 'ekely részben halálozás, nyugdíjazás, vagy épűlethiánv, s nagyobb részben pedig a csekély fizetés. A tanítói fizetés megüresedett állomásokon 300 frtól 650 írtig terjedt. 1868 óta különböző okok miatt megszűnt tanítói állomások száma. a) a dunamelléki kerületben.......................... 15 b) a dunántúli kerületben.....................................13 c) az erdélyi kerü'etben..............................269 d) a tiszáninneni kerületben.................................18 e) a tiszántúli kerületben.....................................98 összesen . 413 A megszűnés oka : szc0onység, a növendékek megfogyása, lelkész-tanitósággá alakulás a szükséghez képes t
