Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-20 / 12. szám
Kilenczedik évfolyam. 12. szám. Pápa, 1898. márczius 20. ■A. lap szellemi részét illető közleményeit a szerkesztő ség li ez Kis József felelős szerkeszt ő czimére küldendők. Megjelenik minden vasárnap.-A.Z előfizetési dijak (egész évre 4 írt, félévre 2 írt), hirdetések, reclamatiők Faragó János lomunkat ars ozimére küldendők.-------------------------i Zászló fel a vatási beszéd. A löisk. ifjus. zászlónak 1898. márcz. lő-én történt fela'atásán tartotta Antal Gábor püspök. Mély entiszt élt Közönség! Nagyérdemű Tanári Kar! Nemes Tanult> Ifjúság! Hazafias öröm érzette], főiskolánk ifjúsága szép és dicső jövőjében vetett erős bizodalommal veszem át az ifjúsági segítő egyesület elnöksége kezéből a dunántúli ev. ref. egyházkerület nevében a pápai főiskola részére e zászlót, mint olyan jelvényt, a mely hivatva van arra, hogy ezen főiskola ifjúságának törekvéseit, testi és szellemi erőinek kifejtését azon nagy célok szolgálatában egyesítse, amelyek a zászlón levő jelmondatok által : «A haza minden előtt» és «A tudomány hatalom« kifejezve vannak. Aagy eszmék iránti lelkesedés, azok megvalósításáért folytatott lankadatlan küzdelem vitte előbbre az emberiséget a közművelődés és a köz szabadság pályáján. A nagy eszmék rendszerint nemesen érző és gondolkozó, a gyakorlati élet viszonyait saját tapasztalataik utján alaposan ismerő, komoly férfiak agyában születtek meg, de azoknak ható erőt, életjogosultságot, minden akadályokkal szembeszállani kész elszántságot a minden szépre, jóra, nemesre kész ifjúi keblek önzetlen lelkesedése adott. Ezért azon eszmék, a melyek az ifjúi keblet lelkesedésre gyújtani nem tudták, vagy már bölcsőjükben halva születtek, vagy legalább is hosszú időre eltemettettek; ellenben a mely eszmék az ifjúság kebelét lángra lobbantották, átmelegitették, azok megtestesülése gyorsan haladt előre, legyőzte az akadályokat, nem volt hatalom és erő, a mely azok elfojtására, kiirtására képes lett volna. Ha az erős férfiak elestek az eszmékért vívott küzdelemben vagy kidültek a küzdők sorából a hosszú várakozásban, nem aggódhattak eszméik megsemmisülése miatt, ha azok áthatották már az ifjúság kebelét, mert akkor az elesett küzdők helyébe más száz bajnok lépett, a kikből egyre tömöttebb sereg képződött az igaz ügy zászlója körül, hogy azt meginogni, eltapodtatni, meggyaláztatni ne engedje, hanem a szellemi téren élénk szellemének üde erejével, az anyagi erő terén életének és vérének feláldozásával is diadalra segítse. így lessz elsőrendű tényező az ifjúság minden népnél a nagy eszmék megvalósításáért és a szabadságért vívott küzdelemben lelkesedésével és tetterejével. És bármennyire helytelennek lássék is, hogy nemzetek és államok sorsa, jövője felett ne a komoly megfontolás és higgadt politikai számítás döntsön, hanem a hevesvérű ifjúság lelkesedése, a történelem mégis ezt egyenrangú tényezővé tette, jelentékeny és fontos szerepet juttatván az állami élet alakulásában az ifjúság lelkesedésének és tetterejének. Alig van nemzet, amelynek élettörténetében az ifjúság nemes lelkesedésének és tetterejének oly mélyre ható és kiváló szerep jutott volna, mint épen édes magyar hazánk és dicső magyar nemzetünk élettörténetében az alkotmányos szabadság kivívásában, a szétszaggatott, az elnyomott nemzet közszellem általi egyesítésében és új életre keltésében e nemzet ifjúságának, A mely eszméket századunk harmadik évtizedében Széchényi István, Nagy Pál és Kölcsey Ferencz, mint a haza jövőjének, felvirágzásának biztosítékait az országgyűlésen irányadóknak kitűztek, az iijuság lelkesedése szárnyain jutottak azok el a haza minden vidékére, az ifjúság nemes szivének hevétől értek azok meg áldásos gyümölcsökké, áldozatrakész elhatározássá és vitettek át a tettek meze-12 Az egyház és iskola köréből. < A dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye.
