Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-13 / 7. szám
Kilenczedik évfolyam. 7. szám. Pápa, 1898. február 13.-A. lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztő séghez Kis József íelelős szerkesztő czimére küldendők. #—------------------------A. z előfizetési dijak (egész évre 4 írt, félévre 2 frt), hirdetések, reolamatiék Faragó János főmunkatárs czimére küldendők. «---------------------------* * A lelkészi jövedelem kiegészítése. A vallás- .és közoktatásügyi miniszter úr végre im letette a törvényhozás asztalára a lelkészi jövedelem kiegészítéséről szóló, sokat emlegetett és várva várt törvényjavaslatot. Örömmel kell elismernünk, hogy távolról se érheti annyi gáncsolás, mint a mennyivel itt és ott előre elhalmozták. Sokan u. i. úgy sejtették, hogy már a czime is kihivó lesz ennek a javaslatnak, szólván az a nemkatholikus felekezetek lelkészei jövedelmének kiegészítéséről. E tökéletlen és nem is kedves emlékű elnevezés azonban sehol se fordul elő a törvényjavaslatban, sőt a 2. §. „a törvényesen bevett többi vallásfelekezeteket“ említve egész világosan egy sorba veszi ezekkel az 1. §-ban említett róm. és gör. katholikusokat, a törvényes állapotnak megfelelően. Igen kellemesen érinthet bennünket az is, hogy a lelkészi jövedelem, a lakóház, az udvar és a kert (a mi legfölebb 1% katasztrális hold lehet) használaton, az anyakönyvi kivonatok s az esketési stóladijakon kívül 800 írtban állapittatik meg. Minket a 400 frtos minimum egyátalán nem érint, mert a mi papjaink a törvényjavaslat áltap kívánt minősítésnek már réges-régóta megfelelnek. Lelkészi jövedelmeink igy a legkisebb helyeken is fölérnek 1000—1200 írttal. Elismeréssel javára írjuk a javaslatnak azt is, hogy a jövedelemből levonható kiadások közé számítja a többek közt: a lelkész által élvezett jövedelmekre kirótt állami, törvényhatósági, községi és egyéb, valamely törvényben gyökerező közterheket, továbbá a vizszabályozási költségeket, valamint az országos és az egyházmegyei gyámintézeti, nyugdíj és egyéb alapok számára teljesítendő rendes évi fizetéseket és a fuvarköltségeket. Elismeréssel kell említenünk a javaslatnak azt az intézkedését is, a mely szerint < amennyiben a REFORMÁTUS FŐISKOLÁI KŐNYypÁR PÁPA — jövedelmi növekedés akár a hitközségnek, akár egyeseknek önkénytes tehervállalásából, akár újonnan keletkező alapítványokból ered, az állam által nyujtott jövedelmi kiegészítés nem csökkenthető.» Ha ez a rendelkezés nem volna meg a javaslatban, úgy méltán emelhetnénk ellene azt a panaszt, hogy útját vágja annak, hogy a vallásos buzgóság a lelkészi jövedelmek fokozására valaha megnyilatkozzék. így azonban bátran megnyilatkozhatik mint eddig, úgy ezután is, mert nem az államon, hanem a lelkészen fog segíteni. Ugyané § (& 14^ szerint: a kiegészítés végett bejelentett lelkészi állás jövedelme, jelen törvény hatályba lépése után, a vallásfelekezet részéről a vallás- és közoktatásügyi miniszter előzetes hozzájárulása nélkül többé le nem szállítható.» E rendelkezést egészen természetesnek kell tartanunk; de bizonyos jó reménységet is fűzhetünk hozzá, azt t. i. hogy oly helyeken, a hol túlságos magas a hívek részéről a lelkész számára szolgáltatandó járulék s a hol ép e miatt talán kilépéssel fenyegetődznek, ott ez indok alapján hozzájárulhat a miniszter a jövedelem leszállításához, hogy aztán állami hozzájárulással kiegészítse azt. Az u. i. kétségtelen kötelessége az államnak, hogy polgárait a túlságos megterheltetéstól óvja s módja lévén rá, segítsen rajtuk. Sőt talán ép ez a czélja a 15. §. első bekezdésének. önkormányzati jogunkat a javaslat egyáltalán nem sérti, mert az évi kiegészítési összeget is a főhatóság utján juttatja el rendeltetési helyére, és mert adott és a törvényben félremagyarázhatatlanul megjelölt esetekben a fizetési kiegészítést élvező lelkész ellen a saját fegyelmi bíróságunk jár el s nem hihetjük, hogy a «súlyos erkölcsi vétségek vagy államellenes magatartás» (a mi nálunk tel-7 Az egyház és iskola köréből. Ä dunántúli ev. ref. egyházkerület hivatalos közlönye. Megjelenik minden vasárnap.
