Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-14 / 33. szám
555 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 536 A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye közgyűlése. A b.-somogyi ev. ref. egyházmegye f. évi julius 14. és 15. napjain Csurgón tartotta közgyűlését Barakonyi Kristóf esperes és Szabó Kálmán egyházmegyei gondnok urak elnöklete alatt. Jelen volt egy tag kivételével az egész tanácsbirói kar, és igen sokan a lelkészi és tanítói karból, csak a gyülekezetek képviselői voltak gyér számban. A közgyűlés megnyitása után felolvastatott esperes urnák évi, és egyházlátogatásról szóló jelentése, melyben híven ecsetelte egyházmegyénk kül és bel életét, erkölcsi és anyagi állapotát. Szerette volna nagyobb keretben tüntetni fel az egyházmegye látogatásáról jelentését, de mivel együttesen volt tartva a püspöki látogatással a kisebb mozzanatokra nem terjeszkedhetett ki az egyes gyülekezetek ügyeinél. — Örömmel jelezte, hogy mindössze 5— 6 egyházban van kisebb nagyabb zavargás, háborúság, a mely tapintatos eljárással és a törvényhez való ragaszkodással lecsillapítható lesz. Nem hagyhatom megemlítés nélkül hogy február 1-től kezdve, a mely napon esperes ur átvette a hivatalát, julius 13-ig, tehát nem is egészen félévig 1228 ügyet vett és intézett el, és pedig az elnöki iktató szerint: 821 a tanügyi szerint: 278, közgyűlési szerint: 83, bírósági, szerint: 12, közigazgatási bírósági szerint: 20, fegyelmi szerint: 19 darabot. A postakönyv szerint elküldött: 2616 drb. levelet, és csomagokat. Ez olyan munka, a mit csak a test és lélek teljes megfeszítésével és megterhelésével lehet elvégezni, tekintetbe véve azt, hogy káplánja nem volt. Ezért javasolta a kögyülésen, hogy választassák külön a közigazgatási, bírósági és tanügyi munkakör, mindegyiknek élére választva egy-egy elnököt. — A közgyűlés a birósági ügyek elintézését meghagyta esperes úr kezeiben, a tanügyi elnökséget elválasztotta. Ez is mindenesetre könnyebbség, mert legalább egyhatod rész munka vállairól levétetett. De hiszem, hogy rövid idő alatt a birósági ügykör is el lesz választva a közigazgatási körtől, és ha ezt a törvény nem engedné, nem lesz más ui, mint — a már régóta hangoztatott javaslat szerint, — a több mint 80 egyházból álló egyházmegyét két részre osztani, két esperes vezetése alatt. Ezekután következett a tárgysorozatban felvett közgyűlési és birósági ügyek letárgyalása, mely két teljes napot- vett igénybe, úgy hogy csak alig lehetett a kitűzött lelkészgyámoldai értekezletet az első nap délutánján nagyon rövidesen megtartani. Elintéztett lü7 közgyűlési és 14 birósági ügy. A közgyűlés főtiszt^ püspök urnák köszönetét fejezte ki, hogy az egyházmegyék között első sorban a b.-somogyi egyházmegyét látogatta meg. A számvevő székek felállitattak, működésbe hozattak. Egyházkerületi képviselőkül megválassztattak : Nagy Lajos, Peti Lőrincz, Mozsouyi Sándor egyházi, Matolcsi József, Kovács Sebestyén Gyula, Csorba Ede világi részről. A tanügyi bizottsági elnökség elválasztatván az esperesi hivataltól, tanügyi bizottsági elnökké megválasztatott: Mozsonyi Sándor kadarkuti lelkész. Tanitótestületi képviselőkké megválasztattak: Szalóky Dániel csokonyai és Mózes Imre hosszufalui tanítók. A felekezetnélküliekké lett egyháztagokkal szemben való eljárás czéljából bizottság küldetett ki javaslattételre. Öreg Csorba Ede volt egyházmegyei világi tanácsbiró, és Kut-hy István volt nemesdédi tanító elhunyta felett fájó részvétének adott kifejezét a közgyűlés. Erős Sádor görgetegi tanító nyugalomba vonulván, jó emlékezettel bocsájtatott el. Jövő évi közgyűlés helyéül ujjolag Csurgó városa tűzetett ki. Ns-Kisfaludi lelkészé : Sarkady Titusz, patai lelkésszé: Simon Károly választatott. Kisasszondra ifj. Fekete István, Kis-Korpádra Molnár József, Csökölbe Yáczi Antal választatott meg tanítóul. Két tanító kérte bekebelezését: Váczi Antal és Barla Szabó Endre, — az előbbi csak előjegyeztetett, mert oklevelét nem csatolta, az uttóbbi bekebeleztetett. Sajnos, hogy segédlelkész nem jentkezett, holott égető a szükség e téren, mert már két egyházunk a szomszéd lelkésszel van helyettesítve. Ezután tárgyaltatott két indítvány a melyek lényegtelenek, és ezeket követte az egyházkerületről leérkezett elvi ügyek, indít áuyok, megkeresések elintézése. Mielőtt a közgyűlés első nap delén oezáratott volna, letette az üunepélyes esküt dr Nagy Sándor egyházmegyei világi aljegyző és hét megválasztott, bekebelezett uj tanító az egyház alkotmányára. Nevezetes ügy volt a magyar-ujfalui eg}Tháznak preoranciává való átalakulása, hol a hívek bár az egész vármegyében legvagyonosabbak, csak azért akarták a lelkészi hivatalt beszüntetni, hogy a lelkészi fizetéstől teljesen megszabaduljanak, s a lelkészi birtok hasznából fizessék a prédikáló tanítót és a gondozó lelkészt, s a megmaradt — és pedig tetemes összeg - az egyház terhéuek fedezésére fordittassék. A közgyűlés nem intézte el ez ügyet, hanem bizottságot küldödött ki jelentés tétel végett. Kaposvár hívei folyamodtak, hogy egyházuk rendes lelkészi állomássá változtassák. Pártolóiag lett felterjesztve a felsőbb hatósághoz. Özvegy Orbán Istvánná volt hedrahelyi tanitóné kérelme, hogy a helyettes tanítót az egyház fizesse, tekintettettel arra, hogy csak fél évig élvezi a tanítói javadalmat — az egyházkerületre terjesztett fel — mint elvi kérdés elbírálás végett. Nevezetes ügy volt azon bizottság javaslatának tárgyalása, mely a felekezetnélküliekkel szemben való e - járásról szól, de mivel ez kissé hoszadalmas. külön czikkben fogok róla megemlékezni. Következtek a csurgói főgimnázium ügyei , ezek között a főgimnáziumi száz éves ünnepély műsorának meg állapítása és az uj főgimázium belső felszerelése céljából egy czéggel a szerződés megkötése. A többi 27 pont nem volt közérdekű, azért feleslegesnek tartom bővebben és egyenként felsorolni.
