Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-08-14 / 33. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS Lap. 53S 537 Lelkészgyámoldánk tőkéje: 44.100 frt 04 kr. Tanítói gyámoldánk tőkéje : 17.808 frt. 05 kr. Egyházmegyei pénztárunk is rendeztetett, a menyiben a folyton szaporodó költségek fedezésére lélekszám után 2 kr. vettetett ki, a mely összeg a 45 ezer lélek után évi 900 frtra rúg. A tanügyi dolgoknál legfontosabb volt az osztályozás eltörlését czélzó javaslat, a mely a főt. egyházkerületre felterjesztetik. A segélykérvények is a bizottság jelentése alapján letárgyaltattak. Bárcsak eljönne azon idő, mikor minden gyülekezetünk megkaphatná a kért összeget, mert eddig alig negyed-ötöd részét kapták a szükségelt összegnek, a mi csak pillanatnyi segély volt, a szükség pedig tovább emésztette az egyházakat! Kadarkút, és Kutas uj templomot illetve lelkész lakot épitenek, az engedélyt megnyerték, de a kivitel a segély mennyiségétől függ. Mozsonyi Sándor kadarkuti lelkész által készített vagyonkezelési szabályrendelet elfogadtatott s a főtiszt, egyházkerületre felterjesztetik. Ezek voltak a közgyűlés fontosabb tárgyai. A bírósági ügyekről, melyek legnagybb részben magánpanaszok voltak, — a lap szűk tere nem engedi bővebben Írni, legfontosabb volt Szomju István orczi-i tanító fegyelmi ügye, a kit azért, mert a f. évi ápril 11-én megtartott ünnepély alkalmával Petőfi Sándornak egy szatirikus költeményét elszavaltatta, hivatalától a n m. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur felfüggesztett, illetve ennek felhívása folytán — az egyházmegyei felsőbb hatóság. — A bíróság állásába vissza helyezte és intéssel büntette. Az inkei lelkészválasztást a közigazgatási bíróság megsemmisítette. Az ítéletet megfelebbezték. Nagy Lajos, főjegyző. A csurgói áll. segélyezett ev. ref. fögimn. (XXXIV.) XVI. évi Értesitője. Talán sietve is ismertetjük a csurgói gimnázium értesítőjét; de, mert sok említeni való fűződik a csurgói ev. ref. főgimnázium ezidei értesítőjéhez, megengedik lapunk t. olvasói, ha egy-két szóban már most mondunk el egyet-mást a csurgói értesítő és itt-ott ellesett hir után a csurgói ev. ref. főgimnáziumról. Az „Értesítő” kezdődik az állammal újabban kötött szerződés közlésével, a melyből megtudjuk, hogy Csurgón is lesz 1600, 1500, 1400, 1300, 1200 frtos fizetés és lesz ötig terjedő 100 frtos ötödéves pótlék, de csak 200 frtos lakbér. Jönnek az adatok a főgimnázium történetéhez, a melyek a rendes isk. évi értesítők keretében mozognak, beleértve az 1897—98. tanév külön két ünnepét; az O felsége által adományozott tiz szobor alkalmából rendezett és az 1848-iki törvények szentesítésének emlékére ápr. 18-án tartott ünneplést. De specziális ünnepei is voltak a gimnáziumnak. 1. Antal Gábor, dunántúli ev. ref. püspök urnák a szomszédos Alsókra való érkezésekor (máj. 7), a midőn a tanári kar tiszteletét tette szeretett Főpásztoránál ; 2. midőn Héjas Pál, a csurgói intézet veterán tanára ünnepelte tanári pályán való működésének 40-ik évfordulóját és koronás érdemkereszttel tüntette ki () Felsége. Teljes számú volt a tanári kar s állami tanterv szerint tanított; melléktárgyakul a franczia nyelv, zene, szabadkézi rajz és gyorsírás szerepeltek. A „Csokonai“ írod. kör dicséretes buzgalommal működik, a mi dr. Horváth József tanár érdeme; de működik az „Ifjúsági segítő egyesület" is, melynek Bodola László tanár igazán szakavatott kezelője. A segitő-egyesületről szólva, lehetetlen, hogy föl ne említsük annak rövides történetét is. Csurgón, mint kis helyen könyvkereskedő nem volt. Kezdetben a tollba mondás divatozott Nagyváthy uramnak szabályzata értelmében : Professoroknak nem szabad nagy volumeneket diktálni;“ a tanitandókat ki kell dolgoztatni a „Professorokkal semper ad methodum Debrccini és aztán egy Consistoriumban revideálni és approbálni.“ De mindinkább jött a tankönyvek korszaka. — Előbb maga az illető tanár hozatta meg tanítványainak a tankönyveket, később a gimn. könyvtárosra bízták a könyvkezelést s a százalékot, mit a kereskedők a tankönyvek ára után engedtek, a közkönyvtár gyarapítására fordították. Az 1884-iki év valóságos forduló-pontot képez a tanulóknak tanszerekkel való ellátása, illetőleg segélyezése ügyében, a mennyiben Kalocsay Endre, főgimn. rendes tanár veszi kezébe az egész tankönyvügyet s megalapítja az „Ifjúsági segítő- egyesületet.“ Az egyesület alapítóinak nevét nem említem, elég, ha ez idei értesítő adatainak alapján fölhozom, hogy említettem egyesület ugyancsak virágzik s hol ingyen, hol csekély díj mellett látja el az ifjúságot tankönyvekkel s ez idő szerint oly könyv- és fuzetvagyonnal és pénzzel rendelkezik, hogy beszüntette az eddigi pártolótagsági egy-egy vagy esetleg több forintos évi dijakat, pedig körül-belül 3(J0, mondd háromszáz forintról van szó. Es helyesen! Minek megadóztatni a közönséget, mikor egy jótékony egyesület a maga erejéből is boldogulni tud. A boldogulás útját azonban meg kell tudni találni s úgy látjuk, hogy a csurgói ev. ref. főgimnázium megtalálta. Maga kezében tartja az egész tankönyvügyet s maga kapja a tankönyvek után a százalékot, a mely 25—10% közt mozog s ez tekintélyes összeg. Ajánlanám is egyes prot. intézeteinknek, p. Pápának is, hogy ha már maguk kezébe veszik a könyvekkel való segélyezést, kezeljék maguk az egész könyvügyet s ne bízzák a könyveladást egyes fukarkodó könyvkereskedőkre; mei t kétségtelen, hogy már magából a perczentből, a mit a budapesti könyvárusok nyújtanak, tetemesen gyarapodhatik egy-egy ily jótékony egyesület. A tanszerek évről-évre örvendetesen gyarapodnak, és gyarapodnak s emelkednek számban és értékben a tanári s ifjúsági s a közkönyvtár is. Az egészségügy, melyről dr. Ehn Kálmán intézeti orvos tesz jelentést,
