Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-26 / 26. szám
Kilenczedik évfolyam. 26. Szám. Pápa, 1898. junius 26. # — ■ — - *J> ^4. lap szellemi részét illető közleméuyek a szerkesztőséghez Kis József felelős ezerkesz ő czimf're litild eiidŐli. * ------------------------ * Az egyház és iskola köréből. A iliiÉtiíli ev. rcf. mlíiMá hivatalos közlönye. ■— —• Megjelenik minden vasárnap. $ -—■—■^---------------$ A.z előfizetési dijak (egész évre 4 írt, félévre 2 írt), hirdetések, reolairititiék Faragó János főmtinka: árs cziiuére küldendők. Ifc --------------------------# Néhány szó két aktuális kérdéshez! A lelkeszi jövedelem kiegészítéséről szóló törvényjavaslatnak az országgyűlés elé való benyujtása némi mozgalmat, mondhatnám fölpezsdülést idézett elő egyházunkban, az anyagi ügyek rendezése tekintetében. A javaslatnak országgyűlési tárgyalása óta, mely oly sok szép tervet s jogos reményt semmisített meg, néma csend, mély hallgatás, mintegy visszahatás tapasztalható. Én legalább az egy Okor-Szigetvidéki egyházi értekezlet mozgalmán kívül egyebet e tekintetben nem olvastam. Ezt a csendet én tudnám hasonlítani ahhoz, a melyet a munkáskórdésre nézve Békésben és Szabolcsban Kropacsek ur teremtett. Nem oldotta meg a kérdést az sem, ez sem; nem orvosolta a bajokat az sem, ez sem: csak csendet teremtett, no meg talán elkeseredést szült. Ezt az elkeseredést megszüntetni, méltányos és igazságos teherviselési rendszert találni és életbeléptetni: ott is, itt is a kormányzó férfiak feladata. Egyik lépés erre Tisza Kálmánnak a kon vent által elfogadott határozati javaslata, az egyházi adózás rendezése tárgyában. Mint tudjuk, a konventi elnökség a gyülekezeti adóterhek kimutatására szolgáló jelentő iveket elkészítette. Rovatai a következők: 1. Az egyházitagok Összes száma. 2. Egyházi adót fizetők összes száma. 3. Mennyi volt az egyházközségi tagok összes egyenes állami adója az 1897. évben? 4. Hányán voltak 1897-ben, a kiknek egyenes állami adója 10 forintnál kevesebb volt? 5. A 10 forintnál kevesebb állami adó fizetőkre összesen mennyi egyházi adó volt kivetve 1897-ben? (papi és tanítói fizetésre és az egyház többi rendes szükségleteire számítva) 6. Ebből egyenként mennyi volt a legkisebb és a legnagyobb egyházi adó? 7. Mennyi volt 1897-ben az egyháznak évi rendes kiadása a belső hivatalnokok fizetésével együtt, a) egyházfentartásra, b) iskola fentartásra, c) a két czimen összesen? Ebből mennyi volt kiróva összesen az egyháztagokra egyházi adóképen ? (Készpénz, természetbeliek és szolgálmányok pénzértékre számítva) 9 Milyen volt az egyházi adózás módja 1897-ben? Párbér szerint, vagy az egyházi törvények 246. és 247. §-aiban megjelölt módon rovatott ki az egyházi adó ? 10. A felekezeti iskolába járó gyermekek után mennyi tandíj rovatott ki 1897-ben (pénzértékbe véve a természetbelieket is) a) egy gyermek után, b) két vagy több gyermek után. Megvallom, éu e jelentőivet czélravezetőuek nem tartom. Nem tartom pedig czélravezetőuek azért, mert kérdései homályosak; főként pedig azért, mert ezen kérdésekre adott feleletekből a mi száz águ-bogu, rendszertelen adózási rendszerünket nincs az a bizottság, a melyik megismerje. E mellett a jelentő iv mellett lesz a konventi bizottság előtt egy olyan zür-zavar, a melylyel hogy mit csinál, elképzelni nem tudom. A mi p. o. a 2-ik p. alatti kérdést illeti, ha én ez utón bejegyzem, bogy gyülekezetemben 465 az egyházi adót fizető személy szám, s azután kitöltőm a 4. p. alatti kérdést, hogy t. i. 45 volt a ki 10 frtnál kevesebb egyenes állami adót fizetett, hogy abból a két számból a bizottság micsoda következtetést von le a 10 frton felüli és a semmi állami adót nem fizető egyháztagok egyházi adójára vonatkozólag, azt elképzelni nem tudom. Nagy hiánya hát a jelentő ívnek az, hogy az állami adót nem fizető egyháztagok egyházi adóját belőle megismerni nem lehet, pedig ha rendezni akarjuk az egyházi adózást, akkor az egyik s legfőbb czél ez volna. Igaz ugyan, hogy a 4. 5. 6. pont az olyan egyháztagokkal foglalkozik, a kiknek állami adója 10 frton aluli, de ezen pontokból azt, hogy a teljesen vagyontalan egyházta-gok mily mérvű egyházi adóval vaunak terhelve,, csak gyanítani lehet, mert komplikálja a «10 írtnál kevesebb állami adó» általános kifejezés. Ha vesszük a természetbeliek és szolgálmányok pénzértékre számítását (8, pont) itt ismét nem lesz egyöntetűség, ha csak a jelentő iv utasítást nem ad az értékelés módjára nézve. Nálam 26
