Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

379 és egy-két törvénytelenül együtt élő, arra kéri őket, hogy ezen bajt tovább terjedni ne engedjék, sőt ha le­het egészen szüntessék meg. Nagy örömmel tölti el szivét a kis jákói gyüleke­zet, a hol a vallásos élet és hitbuzgóság virágzik, s oly erős alapot vetettek a jövőnek, hogy ez egyház fenál­­lása biztosítva van. Egy kis panasza is van; t. i. mint másutt, úgy itt se szaporodik a népesség, hanem fogy. — Kérte, in­tette a gyülekezetek hiveit, hogy álljanak ellent azon gyarlóságnak, a melyből az származik. Végül intette a híveket békességre, szeretetre, megbocsátásra, mert ezek nélkül az egyház nem csak hogy nem virágozhatik, hanem fenállása is kétséges. Nem a sok vagyon, nem a nagy tudomány és bölcseség, hanem ezen erények gyakorlása teszi igazán boldoggá az embert. A szép és megható beszédet buzgó imával zárta be. Isteni tisztelet után tisztelegtek első sorban a po­litikai község képviselő testületé, azután a róm. katli. hitközség, amazt Bosznay Kálmán körjegyző, emezt főtiszt. Ujlaky József plebánus vezette. Ezután vizsgáltatott meg a két iskola és a három összehívott gyülekezet. Végül megjegyzem, hogy az isteni tisztelet kez­detén és végén az énekkar, Hajmási F. polgár dirigá­lása alatt, a lelkész által irt alkalmi éneket szabatosan adta elő. XV11. Szabás, Beleg, Kutas. Május 4-én az egyházlátogatási sorban követke­zett Szabás, hova behivattak Beleg és Kutas anya­egyházak. Csökölyből elindulva, előlment a község bandériuma, azután Éhn Sánpor főszolgabíró ur, ezt követte ns. Csépán Antal urnák díszes fogatán Főt. püspök ur, Körmendy úrral, a többi fogatokon az egyli. megyei kiséret és sok vendég. Rekkenő hőség volt. A nagy-korpádi határnál várakozott a község képviselő­testülete, élén Hagyárossy Gyula körjegyzővel, az egész község intelligencziája szép úri fogatokon megjelent. A n.-korpádi bandérium két felől oldalt volt feállitva. Két fehér ruhába öltözött leány két nemzeti szinii zászló­­nyélen, örökzöld növényből készített, közben-közben virágokkal díszített, igen nagy koronát tartott, a melyet közvetlenül Főt. püspök ur fogata előtt vittek egy külön fogaton Nagy-Korpádon át egész Szabásig. Hagyárossy ur üdvözlő beszéde s az erre adott válasz után indultunk N.-Korpádra. A csökölyi bandérium innnen visszament. Megérkezve N.-Korpádra az egész falut zöld ágakkal feldíszítve találtuk; a templom előtti térségen volt felállitva a szép diadal iv; itt fogadta a Főpásztort nt. Szabó Ferencz helybeli lelkész szép rövid beszéddel, a mire Főt. püspök ur — tekintettel arra, hogy a templomban is óhajtott beszédet tartani a nép­hez — szintén röviden, de mégis óriási lelkesedést keltve, válaszolt. Mig a nép bevonult a templomba, addig Főt. püspök ur megtekintette a lelkészlakot. A templomban Főt. püspök ur örömét fejezte ki azon, hogy e fényes gyülekezetét külsőleg olyannak találta, a milyennek várta, t. i. nemcsak a szép és 380 díszes egyházi épületek, hanem a községnek minden háza vagyoni jólétet, anyagi téren folytonos előhaladást mutatnak. Megdicsérte a híveket, hogy őseik áldozat­­készségét megőrizték, azoknak vallásos hitét, egyházhoz való ragaszkodásukat megtartva, cselekedeteikkel is bizonyítják. De ő nemcsak a külsőt, hanem a belsőt is nézi, s itt fájdalom, már nem mondhat minden tekin­tetben dicséretet, mert úgy tudja, hogy vannak közöt­tük visszavonások, háborúságok, s ha ennek okát keresi, nem másban találja, mint hajdan az apostol, hanem abban, hogy a gonosz kívánságok vitézkednek az ő tagjaikban. Kérte őket, hogy a szeretet lelke egyesítse őket, keressék a békességet és kövessék azt. Figyelmez­tette a híveket, hogy a hiában való beszédekre ne hallgassanak, mert a nyelv, bár legkisebb tag, de nagy dolgokkal hányja magát, olyan mint a kicsiny tűz, mely nagy erdőt megéget. Szivükre kötötte, hogy egymást ne sértegessék, ne rágalmazzák, hanem beszédük legyen olyan, mely hasznos az építésre. A gyülekezet minden tagjára áldást kívánva, fejezte be nagy érdeklő­déssel hallgatott szép beszédét. Tovább folytatva az utat, a szabási határnál várakozott az egész képviselőtestület, mindenkit meg­lepő bandériummal. Csak heten voltak, mint a vezérek, az első egy nagy nemzeti szinti zászlót lobogtatott, a többi hat kisebbeket. A széles ujju ing, a sok nemzeti szinti szalag, az árvalányhaj bokréta és mindenek felett a fehér kivárással díszített vörös bársony mellény és a kiválogatott szép lovak egész bámulat tárgyát képez­ték. Itt a község bírája üdvözölte Főt. püspök urat, az erre adott felelet után alig pár perez alatt beért a menet a szépen díszített, diadalívekkel ékeskedő köz­ségbe; a lelkész udvarán tiszt. Horváth Endre Helyi lelkész üdvözölte a Főpásztort. Az isteni tisztelet csak 11 órakor kezdődhetett, imát mondott a helyi lelkész, utána tartotta pastorális beszédjét főt. püspök ur. Örömét fejezte ki, hogy e kisded egyházban minde­neket szép renddel és ékesen talált. Ez a szép templom, az emeletes lelkészlak a kor követelményeinek teljesen megfelelő iskola mutatja, hogy mily szilárdnak kell lenni itt a hitéletnek, vallásos buzgóságnak, áldozatkész­ségnek és az egyházhoz való rendithetlen ragaszkodás­nak. A községben a vagyoni jólétnek nyomait látja, ebből következtető, hogy a lakosok munkások, szorgal­masok, takarékosok. De különösen örül annak, hogy a más vallásfelekezetbeliekkel híveink a legszebb egyetér­tésben, békességben élnek, a melynek kézzel fogható tanúbizonyságát adta e község róm. kath. vallása földes ura. Boldognak érzi magát, hogy ő lehet szerencsés tudtára adni az egyház híveinek, miszerint e nap emlékezetére mélt. Tallián János és Dénes báró urak 100—100 forint alapítványt tettek iskolai czélra, ő reá bízván rendeltetésének meghatározását. () tehát úgy intézkedik, hogy 100 frt évi kamatja a legszegényebb sorsú isk. gyermekek tandijának fizetésére, 100 frt kamatai pedig vizsgálatkor a legjobb tanulók közt osztassanak ki. Ha pedig valaki gyermekét felsőbb iskolába viszi tanulmányai folytatására: akkor annak is DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP.

Next

/
Oldalképek
Tartalom