Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-01-08 / 2. szám
23 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 24 ját, aki jelenleg- canterburyi dékán, óhajtottam hallani, s jó idejében elmentem a London városi földalatti vasút 6 állomásán át a westminsteri templom Margit nevű kápolnájához, ahova ez alkalomra délelőtti 11 órára Farrar dékán volt szónokul kijelölve. A Margitkápolna ajtajához érkezvén, ott már sok ■oly várakozót találtam, a kik az angol királynő kedvencz papját jöttek el meghallgatni. Ahogy bebocsátást nyertünk, lehelőleg a szószék közelében helyezkedtünk el, látni és hallani óhajtván mindent. Mert az angol államegyház templomaiban a szem is gyönyörködik. Az angol államegyháznak tudvalevőleg csak hitelvei közössek a református hitelvekkel,mig az egyház szertartása és kormányzata a római katholikusokéhoz hasonlít. — Ez a Margitkápolna is csak annyiban különbözik egy római katholikus templomtól, hogy csupán egy oltára van, mig a római katholikus templomokban többb szokott lenni. A Margitkápolna istenitisztelete gyönyörű karéuekléssel kezdődött, majd a közönség énekelt a hivatalos istentiszteleti könyvből a „Common Prayerböl.“ Erre a sekrestyéből néhány piros és fekete kámzsás, fehér karin »be öltözött angol pap jött elő, a kik előtt a templomszolga vitt méltóságteljesen egy ezüst pálczát, a melynek a végén az angol korona kis képmása volt látható. A papok a templom közepén levő, kiterjesztett szárnyú sast ábrázoló érczállványhoz, az úgynevezett „lecternhez“ mentek, ahol a Biblia volt elhelyezve. Az egyik pap kikeresvén a jelölt szeutirási fejezetet, felolvasta azt a gyülekezet előtt, s e szokásos szavakkal zárta be a Bibliát: „Legyen Isten áldása az 0 Igéjének olvasásán!“ mire a menet viszszament a sekrestyébe. Ezután megszólalt az orgona, s a gyülekezet éneke alatt egyszerre csak ott termett Farrar dékán, a ki nagy tudós hírében áll. Az általa irt „Pál apostol élete“ már a 20-ik kiadást éri. Theologiai irodalmi működése mellett sokat fárad a népoktatásügy javításán :S a mértékletességi egyesületek érdekében. Megvallom, hogy ettől a rokonszenves paptól oly egyházi beszédet vártam, mely egyik megfejtése lesz rám nézve az ő népszerűségének. Ami magát a beszédet illeti, az ugyan remek volt a homiletikai szabályok szempontjából : — de a beszéd előadása igen — gyarló. Mint nagyon sok angol pap, ő is úgy olvasta beszédét kéziratból, a mi rám mindig olyanforma benyomást tett, mintha a lovas magát a leesés ellen biztosítandó, lábait a kengyelihez kötözné, s legyen bár az elolvasott egyházi beszéd .különben bármily építő, a hallgató el nem nyomhatja ilyenkor azt a sóhajtást: milyen szép és hatásos lett volna e beszéd, ha nem olvassa, hanem szabadon adja elő a szónok ! A Margit kápolnából átmentem a westminsteri apátság templomába, az angolok pantheonjába, walhallájába. A vestmiusteri templomnak tudvalevőleg csak a középső része van istentiszteleti czélokra fennhagyva, mig a két mellékhajó, a kereszthajó és a főhajó nagy része tele van kiváló angol férfiak emlékeivel, szobraival. Az egyik fülke például az angol irodalomtörténet hőseinek szobraival van tele. Itt vaunak egymás mellett Shakespeare, Milton, Chaucer, Spencer és más hires angol költők ; de jellemző, hogy Byron emléke hiányzik. Itt van a sok augol hős emléke, meg ott Darwiné, Herschelé, Livingstoneé. Engem azonban legjobban meglepett a két Wesley emléke, akik ittléte fényes bizonyítéka az augol államegyház nagylelkűségének. A világnak nagyságra nézve harmadik temploma a londoui Páltemplom. Mikor ebbe elmentem egy alkalommal, az angol államegyház londoni püspöke, Sinclair tartott beszédet, a melyben a verbális inspiratio tanát védte Kuenen Abrahám és Welhausennel szemben. Úgy mellesleg megemlítem azt is, hogy Sinclair, a londoui angolok püspöke, skót ember ! A skótok az angolok izraelitái! Ahol egy kiváló professori, államhivatalnoki állomás betöltésre vár, a skótok a legsikeresebben pályáznak reá. A skótokat legjobban jellemzi a következő adoma: — Egy skótországi városban Aberdeenben egy zsidó család telepedett le, de már félévi tartózkodás után összecsomagolta holmiját, hogy más helyre távozzék. A szomszéd skót átmegy akkor, s igy szól az izraelitához: nemde szomszéd úr, azért utazik el, mert itt a városban nincs más zsidó?Dehogy azért kérem, szólt az izraelita, hisz maguk is mindnyájan zsidók, s épen azért nem tudok itt megélni. Hires londoni pap Parker Tivadar is, akinek beszédeit gyorsírók Írják a templomban, s a „Christian Commonsvealth“ nevű congregationalista újságban közük hetenként. Kívüle meghallgattam még egynéhányszor a néhai baptista prédikátort Spurgeont is, aki a szerény iskolaszolgai állásból felküzdötte magát világhírű szónokká. Templomába elfér 6000 ember, de sokszor megtörtént, hogy az ő 6000 hive látván a künn várakozó nagy tömeget, elhagyta a templomot, s átadta helyét 6000 idegen embernek, Spurgeon beszédeit is gyorsírók Írták, s 25000 példányban 5 krajczárjával árulták a következő vasárnapon. Előttünk idegenszerüen hangzik, midőn azt halljuk, hogy Londonban vastemplomok is vannak; pedig az ottani viszonyokhoz képest ez nagyon természetes. Londonban egész városrészek épülnek igen rövid idő alatt, s mivel költséges templomot rövid idő alatt nem lehet előteremteni, az olcsó vastemplomok igen jó szolgálatot tesznek ideiglenesen. Az ily templomok építője Harbrow Vilmos, akinek költségvetése szerint egy templomlátogatóra a templom árából 10 forint esik. így például 400 embernek alkalmas templom 4000 forintba kerül a telek árán kivül, de a szállítással, alapozással, belső berendezéssel és felállítással együtt. Mikor azután a gyülekezet új, állandó templomot képes építeni, a vastemplomot szétszedik és — antiquárice eladják! Ilyen másod és harmadkézből való vastemplomok és kápolnák igen alkalmasak a London városi missionáriusok czéljaira. London népességének nagyrésze ugyanis nem jár, vagy nem járhat templomba, mert az isteni tiszteleti idő nem alkalmas számára. Az intéző körök ezekről az emberekről úgy gondoskodtak, hogy 505 városi missionariust biztak meg a templomba nem járók) vagy nem járhatók felkeresésével. Ezek közül neháuy az éjjeli bérkocsisokat keresi fel, (van vagy 20,000!) s oszt