Dunántúli Protestáns Lap, 1898 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-27 / 13. szám
DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 204 203 terjesztésre a miniszter válaszában arról értesíti a conventet, hogy lehetőleg oda fog hatni, hogy ezen változások csak a tanév elején vagy végén történjenek. Az egyetemes tanügyi bizottság ezt a leiratot megnyugvással veszi tudomásul, minthogy azonban a lefolyt évben is számos eset volt, mikor felekezeti tanitónk a tanév közepén hagyta el állását s mentát állami szolgálatba, ismételteken hangsúlyozni kívánja a bizottság, hogy az ily változások az oktatásügynek mily nagy kárára vannak. A középiskolai tanterv ügyében Váró Ferencz szakelőadó azt javasolja, hogy várakozó álláspontra helyezkedjünk. Ezzel szemben az egyetemes tanügyi bizottság azt határozta, hogy véleményünket a revizionális rendelet kibocsátása előtt hozzuk a kultuszminisztérium tudomására,' hogy igy az figyelembe vehető legyen. E czélra fölhivandónak mondta ki a ref. középiskolák tantestületeit, hogy a tanterv revízió kérdését vegyék tárgyalás alá s munkálataikat a szakelőadónak küldjék be, hogy az ezen munkálatok figyelembevételével készíthesse el a maga javaslatát. Ha az ügy sürgősnek mutatkozuék, az egyetemes tanügyi bizottság^esetleg időközbeu is összehívandó lesz. Sajnálattal vette tudomásul egyetemes tanügyi bizottságunk a kultusz minisztérium azon átiratát, hogy a kereskedelemügyi miniszter nem hajlandó a felekezeti intézetek tanárait kedvezményes vasúti jegyben részeltetni. Ezen mostoha bánásmód fölött sajnálatának ad kifejezést, mert semmivel sem látja indokoltnak, hogy mig államsegélyes gimnáziumokban az állam által kinevezett tanárok részesülnek vasúti kedvezményben, az ugyanazon intézetben tanító, de nem kinevezett, hanem választott tanárok előtt ezen kedvezmény emberesének lehetősége el van zárva. A békési gimnázium szerződéstervezete az állammal visszaadatott a fentartó testületnek azon okból, mert a vallástanár számára nem a rendes tanári fizetés van kontemplálva, daczára a convent idevonatkozó rendelkezéseinek. A többi államsegély szerződések s ezekre vonatkozó miniszteri leiratok tudomásul vétettek. Dr. Antal Géza beterjeszti munkaprogrammját, mely szerint első sorban adatgyűjtés szükséges, különösen a más felekezeti s állami tanintézetekbe járó ref. vallásit gyermekek hitoktatására nézve s ez adatok feldolgozása után konkrét javaslatok lesznek teendők a vallástauitás rendszeresebbé tételére a személyzetet, tantervet és tankönyveket illetőleg. A bizottság a munkaprogrammot elfogadja. A kassai és nyíregyházi egyházak hitoktatói állás szervezésére vonatkozó kérvényeire addig is, mig az ezzel kapcsolatos kérdések egyöntetüleg megoldhatók lesznek, érdemleges határozathozatalt nem javasol a tanügyi bizottság. A középiskolák tanárairól részletes kimutatás bekérését indítványozza Váró ferencz, a ki egy mintát is terjeszt be. Az indítvány elfogadtatott s a gimnasiumi tanárkarok felhivatnak a szükséges adatok benyújtására. A középiskolák egész életének résileges|feltüntetésére is terjeszt be ugyancsak Váró Ferencz kérdőpoutokat, melyeket az egyetemes tanügyi bizottság szintén elfogad. A jogi szakelőadó dr. Ballagi Géza azt indítványozza, hogy kéressék föl a kultuszminisztérium a jogi szakoktatás reformjára vonatkozó tervezetnek megküldésére, hogy egyetemes tanügyi bizottságunk a ref. jogi fakultások meghallgatása után ez ügyben is állást foglalhasson. Az indítvány elfogadtatott. A theol. szakelőadó Radácsi György jelent a theol. akadémiák állapotáról s indítványozza, hogy a konvent hivassék föl, hogy a papi pálya vonzóbbá tételére eszközökről gondoskodjék, indítványozza továbbá, hogy a theol. tanrárok nyugdíj intézetének támogatására nézve szintén tegyen a konvent lépéseket. Az egyetemes tanügyi bizottság mindkét indítványt elfogadja. Az alapítványok részleges kimutatását, illetve az alapítványok törzskönyvének elkészítését minden tő és középiskolánál külön-külön az egyetemes tanügyi bizottság kívánatosnak jelzi, s ily értelembeu megkeresi a konventet, mellékelve megkeresésében a szakelőadó által proponált táblázatos alakot. Még több részint általános, részint helyi érdekű javaslat és ügy került tárgyalásra, mig végre a gyűlés szerdán a déli órákban véget ért. A lelkészi fizetések kiegészítése ügyében tartott konventi bizalmas értekezletről a Magyar Hírlap után közöljük a következőket. Bizalmas értekezlet. A konvent ragjai délután fél öt orakor bizalmas értekezleten jöttek össze, hogy megvitassák azokat az előterjesztéseket, a melyeket az egyházkerületek konventi képviselői a lelkészi javadalmazásról szóló törvényjavaslat tárgyában az egyetemes gyűlés elbírálására óhajtanak bizni. Az értekezlet azzal kezdődött, hogy felolvasták a vegyes protestáns bizottságnak a törvényjavaslatra vonatkozó megállapodásait. A bizottság a kongrua-javaslatot általában elfogadhatónak tartja, de nem látja benne az 1848. XX. törvényczikk végrehajtását és kívánja, hogy az eddig különböző czimek alatt kiutalt segélyek ezentúl is megmaradjanak. Ezzel kapcsolatban felolvasták több egyházmegyének a fölterjesztését s és ezzel megindult a vita. Tisza Kálmán úgy látja, hogy a törvényjavaslat nem sérti az autonómiát, sőt éppen az 1848. XX. törvényczikk végrehajtásában látná annak sérelmét. A papok stólaveszteségét ő is nagynak tartja, de ennek pótlását nem véli a törvényjavaslat keretébe beilleszthetőnek. A dunamelléki egyházkerület azt óhajtotta volna, kogy a fegyelmi distinkczió külön törvénybe legyen foglalva, de ezzel a véleményével elkésett. „Á kougrua-javaslat — úgymond - az én nézetem szerint nem segít az egyházak helyzetén, de a mig azt a viszonyok lehetségessé teszik, a lelkészek fölsegélyezésére ezt is el kell fogadnunk. A lelkészek állami fegyelem alá vonása nem sértő az egyházra, mert az szükségképen következménye a jogok adásának. Úgy tudom, hogy a római katholikus egyház az államtól nyert jogok- és javadalmakért szintén erősen függő helyzetben van. Szilágyi Dezső a dunamelléki egyházkerület javaslatát magyarázza és szintén nagyon sajnálja, hogy az elkésett A kongrua-törvény hadd lépjen életbe, de legott
