Dunántúli Protestáns Lap, 1897 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1897-11-14 / 46. szám

733 DUNÁNTÚLI PROTESTÁNS LAP. 734 árkosi unitárius és Kolumbáu Ferencz sepsi-szentkirályi ev. lelkészek választattak meg. Elnök elfoglalván elnöki székét, formálisan megnyitja a gyűlést és kiemelli beszédé­ben, hogy ezt az anyagiak javítását czélzó papi mozgal­mat sokan rosszalják és kárhoztatják ; de ellentmondástól nem szabad vissza rettenni. Régóta tűr, régóta nélkülöz a protestáns papság, minek következtében a helyzete oly lealázó, oly szégyenteljes, hogy mi közöttünk nem férfi, nem ember, nem Isten szolgája, hanem hitvány, gyávalelkü rabszolga az, a ki tovább is képes tétlenül tűrni ezt a meg nem érdemelt koldus helyzetet. Kell te­hát, hogy elvégre valahára a papság erélyesen lépjen fel s mozgalmat indítson anyagi helyzete javítására, mert a ki magát elhagyja, azt Isten is nem hiába hagj'ja el. Többeknek a dologhoz hozzá szóllása után határozatikig kimondatott. 1-ször: Kis Lajos elnöknek a gyűlést össze­hívó és a mozgalmat megindító eljárásáért az értekezlet köszönetét mond; eljárásával szolidaritást vállal és őt a további eljárásra is fölkéri. 2 szór: Kimondatott, hogy az értekezlet az erdélyrészi összes református, unitárius és magyar lutheránus papságot egy, Szepsi-Szent-Györgyön f. é. deczember 7-én tartandó egyetemes értekezletre meg­­hivja; ott egy memorandum készítendő s az egy küldött­ség átal a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez és a miniszterelnökhöz benyújtandó. A memorandum kérni fogja hogy törvénybe iktattasék, hogy az 1897-ik évbeu a papi fizetések 800 írtra egészittessenek ki és általában a pro­testáns papi congrua és fizetés törvény utján rendezges­sék. Határozatiig kimondatott az is, hogy az erdélyi püspökök felkérendők, hogy a küldöttséget vezessék a neve­zett miniszterhez; de ha a püspökök ezt nem tennék : a küldöttek a püspök nélkül is elfognak menni s a memo­randumot benyujtandják. 3-szor: Ezek előkészítésére egy végrehajtó bizottságot választott az értekezlet. Az érte­kezleten lelkes és elszánt hangulat uralkodott. Egy mind­nyájáért s mindnyájan egyért, a közczélnak érdekében, hogy a protestáns papság türhetlen helyzete javíttassák. Erre a mozgalomra nekünk is csak az a megjegy­zésünk a mit a Protestáns Egyházi és Iskolai Lap szer­kesztője hangoztat: a papság nyomora megvan, ezen múl­hatatlanul segíteni kell. Az egyházi hatóságok kikerülésé­vel petionálni a kormánynál ez nem alkotmányos, nem autonomikus, nem protestáns eljárás. Szerk. — A budapesti „Tabitha“ jótékony nőegyletnek az 1896/97-iki munkaidőn át való áldásos működéséről szóló kimutatásából közöljük a következő adatokat. A le­folyt egy évi működés alatt 23 rendes összejövetel s ugyanannyi választmányi gyűlés tartatott, melyeken 960 drb. uj ruha- és fehérneműt készítettek. Rendes heti kenyérsegélyben 103 egyén és 182 család részesült. 353 egyén, illetőleg család közt 1180 drb. uj és 443 vi­selt ruha-, fehér-, ágynemű és czipő osztatott ki. Egy-egy pár uj lábbelit 588 egyén kapott; 38-at fütő anyaggal láttak el. — Az egylet pénztárának ez évben is igen szépen jövedelmezett a virágvasárnapi templomi gyűjtés, a mely 541 frt 40 krt eredményezett. — Állami népiskola a rom. kath. felekezet szolgálatában. Alsó Fehér megyében az abrudbányai általános tanító kar gyűlést tartott Verespatakou, a hol állami népiskola van s igv a róni. kath., ref., g. kath., g. keleti s unitárius gyermekek együtt járnak s tanulnak. A gyűlés tagjai előtt gyakorlati tanítás is történt s ennek keretében a gyermekek „dicsértessék . . .“-kel fogadták a gyűlés tagjait, majd pedig r. kath. imádságokat mondot­tak, a mely ellen a gyűlés tagjai tiltakoztak s kimondot­ták, mint megállapodást, hogy a köszöntést egyszerű fel­állással kell végeztetni, a felekezeti színezetű imádságokat nem szabad általánosakká tenni, mert az állami iskola nem felekezeti. — Ezt a kétségbevonhatlan helyes meg­állapodást azonban a plébános nem tűrhette el s bejelen­tette az ultramontának egyik legfőbb képviselőjének, — Majláth erdélyi püspöknek, a ki a minisztertől elégtételt kért s a miniszter állítólag adott is, mevt a gyűlés eljá­rása felett rosszalását fejezte ki. Tehát a hivatalos ma­gyar állam úgy a népiskolákban, mint a gimnáziumokban r. katholikus s port hint a protestánsok szemébe. — A lelkészek javadalmainak adókötelezettsége. Figyelemreméltó, döntő határozatot hozott a napokban a közigazgatási bíróság. Aradmegye közigazgatási bizott­ságának határozatával szemben ugyanis helyt adott a bokszegi görögkatholikus lelkész panaszának s fölmen­tette ítéletével a ielkészt a községi pótadó fizetése alól. ítéletének megokolásában kiemeli a közigazgatási bíróság, hogy azt a földterületet, mely után a községi pótadó ki volt vetve, tulajdonosa, a Pável-alap, a bokszegi lelkészek haszonélvezetére bocsátotta át, annak jövedelme tehát oly javadalom, melyet a lelkész kizárólag Bokszegen viselt egyházi hivatala után élvez, az ily javadalomtól pedig az 1886: XXII. törvényczikk értelmében a lelkészek nem tartoznak községi pótadót fizetni. Nem alterálja azt az a körülmény, hogy a terület nem a plébánia, hanem a Pável-alap tulajdona, melynek a tulajdonjog elismeréséül tiz koronát tartozik fizetni a mindenkori lelkész, s hogy a birtok jövedelme nem számítható a plébánia vagyoná­hoz s általában a parokiális jövedelemhez, mert ebből is csak az tűnik ki, hogy a terület haszonvétele a lelkészi hivatal javadalma, már pedig az idézett töryény 138-ik §-a szerint a lelkészek részére biztosított adómentesség kritériuma nem a tulajdon kérdése, hanem az, hogy a kérdéses javadalmat a lelkész az illető egyházközségben viselt lelkészi hivatala után élvezze, a mihez a fönforgó esetben nem fér kétség. — Megjelent „Protestáns Pap“ czimü lap XVIII-ik évfolyamának 10-ik száma Lágler Sándor és Kálmán Dezső szerkesztésében Kölezsden, következő tartalommal: Sírnál. Sántha Károlytól. — Kádenczia. Ifj. Eötvös Ká­­rolytól. — Az uj ember ismertető jelei. Módra Imrétől. — Életünk gyors lefolyása mire serkent? Jávory Nándor­tól. — Izsák és fiai., Földváry Lászlótól. — Vallásos órák. Ladányitól. — Áldások Úrasztalánál. Batta György­től. — Gyászbeszéd, Adorján Ferenctől. — Halotti ima. Boros Istvántól. — Törvények és rendeletek tára. Kund Samutól. — Egyházi tiszti választások. — Papválasztá­sok. — Halálozások. — Irodalom. A lapra előfizethetni a szerkesztőknél egy évre 4 írttal. — Kaphatók még ré­gibb évfolyamokból teljes példányok, a múlt évfolyamból azonban az I., 2., 3-ik számok teljesen elfogytak. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: dr. Antal Géza. Pápán, 1897. az ev. ref. fOtanoda betűivel ny. Kis Tivadar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom